Több hónapos sikertelen tárgyalási sorozatot követően hétfőn előrelépés történt a munkájukat szeptember közepén beszüntető ügyvédség és az igazságügyi minisztérium képviselői között. Az igazságügyi minisztérium, úgy tűnik, hajlandó elfogadni az ügyvédség követeléseit. A Szerbiai Ügyvédi Kamara képviselői azt mondták, az igazságügyi minisztérium illetékesei kilátásba helyezték, hogy a tárgyalások befejezése után megejtendő törvénymódosításokról rendkívüli ülésen dönthet majd a Szerbiai Képviselőház, az ügyvédek ezt követően pedig felhagyhatnak a munkabeszüntetéssel. A felek következő találkozójára ma kerül sor.
Józsa László szabadkai ügyvéd, a Vajdasági Ügyvédi Kamara (VÜK) igazgatóbizottsági tagja lapunknak nyilatkozva arról beszélt, hogy az eddigi tárgyalások során az igazságügyi minisztérium semmiféle valós szándékot nem mutatott az előrelépésre. A belgrádi sajtó közben folyamatosan arról igyekezte meggyőzni a közvéleményt, hogy a dolgok a legnagyobb rendben vannak és hamarosan megoldódik a helyzet, jegyezte meg Józsa, mondván, hogy ehhez képest hétfőn valóban jelentős fejlemény történt a felek között. Ennek valóságtartalmát az is bizonyítani látszik, hogy a két tárgyalócsoport vezetője közösen tartott sajtótájékoztatót, mondta az ügyvéd, majd megerősítette, hogy a felek ma egyeztetnek a részletekről.
– Ami az alapelveket illeti, az ügyvédség és a minisztérium képviselői abban állapodtak meg, hogy a közjegyzőknek maradnak kizárólagos szerződéskészítési jogkörei, mindenekelőtt a cselekvőképtelen személyek szerződéseinek tekintetében. Cselekvőképessége nincsen a fiatalkorúaknak és azoknak a felnőttkorúaknak, akiket egészségi állapotuk miatt a bíróság megfosztott cselekvőképességüktől. Az összes többi szerződésfajta esetében remélhetőleg a szerződéskötés szabadsága fog érvényesülni, azzal, hogy az ügyvéd által elkészített szerződés hitelesítésének feladatköre, a tartalmi hitelesítés, a közjegyzőknél fog megvalósulni. Úgy tűnik, hogy a minisztérium görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy a hitelesítés ne közönséges aláírás-hitelesítésben merüljön ki, hanem a közjegyzői irodában a hitelesítés alkalmával valamiféle szerződés értelmezésre is sor kerüljön. Személyes véleményem szerint ez egy teljesen felesleges jogi procedúra. A volt Jugoszlávia és Szerbia hét évtizedes jogfejlődése egyszerűen arra mutat, hogy az ehhez hasonló, túlságosan bonyolult szerződéskötési szabályok, amelyek csupán az alakiságot érintik, nem jelentenek semmiféle javulást a jogrendben. Az továbbra is érvényes, hogy Szerbiában korábban is jogbiztonság volt és ezt nem 2014. szeptember 1-jén alakította ki az ország. De amint azt már említettem, a részletekről csak ezután egyeztetnek a felek. Az elkövetkezendőkben kieszközölendő törvénymódosítások nemcsak a közjegyzőségről szóló törvényt érintik majd, hanem az ingatlanforgalomról, az öröklésről és a nem peres eljárásról szóló törvényeket is. Ezeket a módosításokat nagyon nagy figyelemmel és koherens módon kell megejteni, ugyanis a tavaly augusztus végén elfogadott törvénymódosítások joghézagokat hagytak. Egy példa: a hagyatéki eljárásról szóló törvény értelmében az élethossziglani eltartási szerződések hitelesítését a bíróságok végzik, a közjegyzőségről szóló törvény viszont úgy rendelkezik, hogy ugyanezen szerződések hitelesítését közjegyzők végzik. Az ilyen és ehhez hasonló ellentmondásokat el kell hárítani – taglalta Józsa.
A felek közötti tárgyalások középpontjában jelenleg az ingatlanforgalommal kapcsolatos szerződések állnak, valamint az úgynevezett öröklésjogi szerződések, mint amilyen az eltartási, a vagyonfelosztási szerződés és azon családjogi szerződések, amelyeket jelenleg a közjegyzőségről szóló törvény kezel. Azt, hogy ezek közül melyiknek pontosan mi lesz a sorsa, pillanatnyilag nem tudni, hiszen az ügyvédség és a minisztérium képviselőinek még egyeztetniük kell a részletekről, emelte ki Józsa, mondván, hogy az ingóságok forgalmáról szóló szerződések feltehetőleg biztosan szabadok lesznek, vagyis azok nem a közjegyzők kizárólagos hitelesítési hatáskörébe fognak tartozni.
