Ma, csütörtökön választja meg az elnökséget és a párt alelnökeit a Vajdasági Magyar Szövetség tanácsa. A május elsejei ünnepet követően állnak fel a szervezet testületei. Mint ismeretes, a párt múlt szombaton Magyarcsernyén megtartott tisztújító közgyűlésén a küldöttek ismét Pásztor Istvánt, a VMSZ eddigi elnökét bízták meg a párt útjának egyengetésével. Ennek az útnak az irányáról kérdeztük az újraválasztott pártelnököt.
Az elmúlt egy-két hétben a VMSZ-nek belső vitákkal, személyi felelősségre vonással kellett szembenéznie, ami elüthet a párt létezésének megszokott mindennapjaitól – a kibővített elnökségi ülésre, annak következményeire gondolok. Milyen fázisba jutott most a VMSZ?
Pásztor István: Az elmúlt négy évben 27 százalékkal nőtt a tagság létszáma (Fotó: Ótos András)
– Az én élettapasztalatom azt mutatja, hogy jelentős politikai momentumokban, mint amilyen a tisztújítás is, sok kérdés napirendre kerül, elérkezik az addig visszafojtott mondatok kimondásának az ideje. Magánéletben, kiélezett helyzetekben ez talán nem így van? Más volt tehát valóban ez a pár hét a megszokottnál, de nem különbözött a más közgyűléseket megelőző heteknél. Sokan mondják: nem fontos, hogy a testület tagja legyek, az ügy a fontos. Aztán amikor eljön a választás ideje, hirtelen fontossá válik. Nem kizárólag egyéni szempontból, hanem régióbeli, generációs, nemi értelemben is. Nem tartom elítélendőnek mindezt, hozzátartozik a pártélethez. Az a lényeg, hogy hogyan tudjuk ezeket az ügyeket kezelni, s a legjobb válasz erre maga a közgyűlés volt, mely tükrözte az erőt és az egységet is. Nehéz időszakként ítélem meg az elmúlt heteket, mely azonban sikerrel zárult és erősebbé tette a pártot. A folyamatokat nem kívülről irányították, nem onnan döntöttek, ezt szeretném hangsúlyozni. A VMSZ eddig sem fogadta el a diktátumokat és ezután sem teszi azt.
Egyetlen jelöltként választotta meg a közgyűlés a szervezet elnökévé. Ezzel kapcsolatban számos bírálat látott napvilágot.
– Ezek a bírálatok a Hofi által legjobban elmondott viccre utalnak a sapkáról meg a füstszűrős cigarettáról. Fontos kérdés, hogy hány elnökjelölt van, de nem ez lényeg, hanem, hogy léteznek-e működő, átlátható demokratikus szabályok és lehetőségek arra, hogy jelöltethesse magát az, aki akarja. A VMSZ-ben létezett egy egységes álláspont arról, hogy a jelenlegi elnöknek kell továbbvinnie a párt irányítását a következő négy évben is. Vállaltam, bár tudom, hogy ez mivel jár, mert most egy megkezdett útnak a közepén járunk. A közgyűlés nyitottságáról nem lehet vitát nyitni, hiszen az első pillanattól az utolsóig nyilvános volt a sajtó számára. A párton belül is zajlik lobbizás, érdekérvényesítési szándék, ez is a pártélet része. A jelöltállítás demokratikussága megkérdőjelezhetetlen.
NÉPPÁRTKÉNT MŰKÖDNI
Mire fekteti a hangsúlyt a következő négy évben, milyen pártot kíván építeni?
– Erről szóltam a programbeszédben, melynek elkészítése számomra nem egy kötelező feladat letudását jelenti, hanem egy olyan irányelvet, mely mögé a párttagságot fel szeretném sorakoztatni. Egy továbbra is nyitott pártban gondolkodom. Az elmúlt négy évben 27 százalékkal nőtt a tagság létszáma. Azt szeretném, ha olyan párt lennénk, amelyik vonzza az embereket, hogy fontos legyen a vajdasági magyar közösség számára a párthoz való tartozás. A nyitottság azt is jelenti, hogy a döntéseket úgy hozzuk meg, hogy nyitott szemmel mozgunk a világban, elsősorban a vajdasági magyar világban – nem csupán a VMSZ-es világban. Minden helyzetben, minden változáskor szót kell tudnunk érteni egymással. Az elmúlt nyolc év is erről szólt. Ha ezt akkor meg tudtuk csinálni, akkor nem látom, ma miért ne tudnánk. Butaság lenne másik útra térni. Nem lehet semmilyen finnyásság azzal kapcsolatban, kikkel ülünk le beszélgetni. Le kell ülnünk mindenkivel, aki erre hajlandó. Ez a párbeszéd persze nem egy Mónika-show. Nem úgy képzelem el, hogy mindenki bejön és összevissza szövegel. Adott közéleti-politikai releváns témák kapcsán a VMSZ-nek kell, hogy legyen egy elképzelése, ezt kell közösségileg végiggondolni és kialakítani köré egy kritikus tömeget. Ebben biztosan nem lesz hajlandó mindenki szerepet vállalni, de ez sem új. A kritikus tömeg megléte a lényeg, mely közösségivé emeli a szándékot, közös érdekké teszi azt. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a párbeszéd végén a VMSZ-nek kell a döntéseket meghozni, mi vagyunk azok, akiket felhatalmaztak politikai érdekképviseletre és mi állunk ki a választások során a polgárok elé.
Milyen politikai beállítottsággal kell rendelkeznie ennek a pártnak?
– Egy néppárti VMSZ-ben gondolkodom. Olyan pártnak kell lennünk, melyben helyet találnak és jól érzik magukat azok is, akik liberálisak vagy baloldaliak, s azok is, akik a paletta másik oldalán állnak. Úgy kell tudnunk működni, hogy ezeket a különbségeket közös nevezőre tudjuk hozni. Ma is így működünk. Néppártnak kell lennie azért is, mert fiataloknak és időseknek, falusiaknak és városiaknak is helyet kell adnia, minden polgár ügyével foglalkoznia kell. Nem egy elitista pártnak kell lennie, akként az ambíciók, a hatékonyság szintjén kell csak működnie, de nem egy maréknyi elitista szervezete kell, hogy legyen a VMSZ, hanem széles tömegeket megmozgató párt. Magyar pártnak, regionális pártnak kell lennie. Elsősorban az itteni magyarok érdekeit kell képviselnie, de azokat az érdekeket is, melyek messzemenően túlmutatnak a közösségieken, ilyen szempontból egy polgári értékeket képviselő pártra van szükség. Nem arculatváltás ez, hanem a mostani arculat erősítése.
SZAKMAI ALAPÚ POLITIZÁLÁS
Visszakanyarodva a programbeszédhez, számomra úgy tűnt, bírálja a Magyar Nemzeti Tanácsot.
– Nem bírálat volt az, lehet, hogy úgy jött le, de azok a mondatok inkább egy határozott álláspontot tükröztek annak vonatkozásában, hogy szerintem mit kell tennie a tanácsnak, hogy beváltsa a hozzá fűzött várakozásokat. Be kell végre fejezni az MNT felépítményének a kialakítását, elsősorban a különböző konzultatív testületekre gondolok, melyeknek szélesebb platformra kell helyezniük a döntés-előkészítés folyamatát, bevonva a munkába szakértők egész sorát, akiknek köszönhetően ezt a mantraként emlegetett párbeszédet intézményesíthetjük. Az új törvény miatt nem sikerült mindezt elvégezni, mely egy teljesen másfajta ügyintézést diktált az újonnan felállt MNT-nek. A tanácsot sok esetben inkorrekt támadások érték az elmúlt öt hónapban. Politikai értelemben is gubancos időszak volt ez a periódus: nem lehet az ügyeket szétszálazni, egymástól függetlenül kezelni, amikor közben tartományi döntéshozási, önkormányzati megmaradási feladatokkal küszködtünk, azon dolgoztunk, hogy az embereinket megvédjük. Ezért nem sikerült lezárni az említett folyamatot. Konszolidálni kell az MNT kapcsán kialakított képet, nem érdemli meg a tanács azt a vesszőfutást, amelyben részesítik sokszor.
Mit jelent a politizálás szakmai alapokra helyezésének célkitűzése?
– A VMSZ már régóta nem amatőr párt. Helyzetet értékelünk, megoldásokat vázolunk és kötelezettségeket rovunk a politikai képviselőinkre. Szerbia egy összetett helyzetben van, átalakulás alatt. Sikerünkhöz erősítenünk kell a szakmai bázist. Olyan lehetőség ez, melybe a nem VMSZ-eseket, de közösségileg elkötelezett személyeket be szeretném vonni. Alapítványok által finanszírozott szakmai műhelyeket kell létrehozni, melyek egy-egy téma körüljárásával szakmai-döntéshozatali platformokat dolgoznak ki. Ebben látom a fiatalok, például a doktoranduszok lehetőségét is.
KROKODILKÖNNYEK NÉLKÜL
Hangsúlyos szerepet kapott a gazdaságfejlesztési elképzelés is, mi ennek a lényege?
– Szenvedő alanyai vagyunk egy nem általunk előidézett rossz helyzetnek. A közgyűlésen elmondtam: emberileg döntse el mindenki, hogy a problémavázolásnak vagy a megoldáskeresésnek a része kíván-e lenni. Én az utóbbi mellett döntök, ismerjük már a problémát. Ne foglalkozzon közélettel az, aki nem hisz benne, hogy kapaszkodót nyújthatunk az embereknek. Nem jutunk előbbre, ha állandóan krokodilkönnyeket hullatunk saját keserveink felett, s ebben merül ki minden energiánk. Ezért van szükség a szóban forgó akciótervre, mely már elkészült, s lépésről lépésre tartalmazza a szükséges intézkedéseket. Segítenünk kell azokat, akik munkahelyeket tudnak teremteni és beszállítói kört tudnak generálni. Nem légből kapott elképzeléseken, komoly munkán alapul a terv.
Hogyan jött létre az a felháborodást kiváltott lista, amely támogatottak sorát tartalmazza?
– Ahhoz, hogy az ember elindítson valamit, fel kell keresnie azokat, akikkel együttműködhet. Felkértem harminc-egynéhány vállalkozót arra, segítsen megmutatni, hogy vannak cégeink, elképzeléseink és piacunk. Beleegyeztek. A magyar kormányzat képviselőjével tizenhat céget már bejártunk. Olyanokat is tartalmaz a lista, akiknek a VMSZ-hez semmi közük, akik legnagyobb bírálóink. Meg kellett a támogatóinknak győződniük arról, hogy fel tudunk valamit mutatni. Butaságnak tartom a támadásokat, mert tudom, hogy jó ügyet szolgálunk.
