Hónapok óta folynak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy 2016-ban mikor és milyen szinten tartanak választásokat az országban. A köztársaságban hatalmi pozícióból politizáló Szerb Haladó Párt szerint a jövő tavasszal esedékes tartományi parlamenti és helyi önkormányzati választások mellett a köztársasági választásokat is meg kellene ejteni. Ezek értelemszerűen rendkívüliek lennének. Az elemzők értetlenül állnak a bejelentések előtt, mert mint mondják: semmi nem teszi indokolttá az előrehozott választásokat.
Az SZHP elnöksége szeptember eleji ülésén arra az álláspontra jutott, hogy a tartományi és a helyi önkormányzati választásokkal egy időben mindenféleképpen köztársasági választásokat is tartani kellene. Zorana Mihajlović, a párt alelnöke ezt azzal indokolja, hogy a társadalomnak stabil időszakra van szüksége, ez pedig csak a rendkívüli választásokat követően alakulhatna ki. Ha kezdetét venné ez a stabil ciklus, akkor a kormány sokkal hatékonyabban dolgozhatna, magyarázta az alelnök.
Dinko Gruhonjić elemző nem ért egyet a politikusi érveléssel. Lapunknak korábban kifejtette: „A választások kiírása mélységesen antidemokratikus lépés lenne. A 250 parlamenti képviselői helyből nagyjából 180 illeti meg Vučićot és partnereit. Mindenki tudja, hogy milyen okok teszik indokolttá a rendkívüli választások kiírását, Szerbiában ezek egyikéről sem beszélhetünk. Vučićot az SZHP aktuális népszerűségi mutatói és a közvélemény-kutatások ösztönözhetik arra, hogy a választások kiírása mellett döntsön, hiszen úgy feltehetőleg legalább még egy ciklusban hatalmon maradhatna. Ha e mellett a lépés mellett döntene, az szöges ellentétben állna a demokrácia, a parlamentarizmus és a politika alapelveivel, és egy autokrata vágyát tükrözné, hogy minél tovább hatalmon maradjon. ”
Az elemzők szerint semmi nem teszi indokolttá az előrehozott választásokat (Molnár Edvárd felvétele)
VUČIĆ DÖNT
Kizárólag az ország érdekeit tartja majd szem előtt, amikor a köztársasági választások megtartásáról dönt, biztosította tegnap a közvéleményt Aleksandar Vučić kormányfő, az SZHP elnöke, mondván, hogy sem politikai, sem személyes, sem pártérdekek nem befolyásolják majd döntését.
– Hogy Korinak mennie kell-e, vagy a mezőgazdasági miniszter haragudni fog-e rám, vagy megnyílnak-e az EU és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások első fejezetei – ezek a kérdések közül egyik sem befolyásolja a választások eredményét. Az embereket csakis az érdekli, hogy ki mennyit dolgozik. Az eredményeket értékelik. Ezért amikor majd döntök, kizárólag azt veszem figyelembe, hogy mi lenne jobb Szerbiának. Nem érdekel, hogy mi lenne jó a pártomnak, vagy nekem, vagy melyik esemény élvez majd adott pillanatban közérdeklődést, legyen szó akár a tárgyalási fejezetek megnyitásáról. Abban is mindenki biztos lehet, hogy érdemben fogom megindokolni döntésemet. Egyébként ami az Európai Bizottság hamarosan bemutatandó, Szerbiáról szóló jelentését illeti, meg vagyok róla győződve, hogy a dokumentum pozitív lesz, ezért év vége előtt megnyílnak az első tárgyalási fejezetek – taglalta Vučić.
A kormányfő értékelése szerint Szerbia nem csak az európai integráció tekintetében sikeres, hanem például a gazdaság vonatkozásában is. Egyre több külföldi beruházó érkezik az országba és mind több munkahely nyílik majd, hangsúlyozta Vučić, hozzátéve: ha lassan is, de Szerbia biztosan halad előre.
KALANDORPOLITIKA
Semmi nem teszi indokolttá a rendkívüli köztársasági választások kiírását, ezért már csak erről beszélni is rendkívül komolytalan hozzáállás, értékelte lapunknak nyilatkozva Đorđe Vukadinović elemző.
– Tudvalevő, hogy mikor írják ki a rendkívüli választásokat. Például akkor, ha a hatalmi koalíció elveszíti többségét a köztársasági parlamentben, vagy felbomlik a kormánykoalíció és a kormány működésképtelenné válik, vagy ha az országot súlyos zavargások rázzák meg és a kormány elveszti az uralmat a dolgok felett. Hiszem, hogy mindenki számára egyértelmű, Szerbiában ezek közül semmi sem jellemző. A hatalmi koalíció meggyőző többséggel rendelkezik a parlamentben, nem vagyunk tanúi komolyabb feszültségeknek, vagy zavargásoknak az országban, a kormány pedig szinte minden döntését egyhangúlag hozza meg. Sajnos azt kell mondanom, hogy akik ilyen körülmények mellett is a rendkívüli választásokat emlegetik, azok kalandorpolitikát folytatnak. Azt nem tudhatom, hogy végül kiírják-e a választásokat, vagy sem, de ha megteszik, akkor az komolytalan és felelőtlen lépés lesz. Ha esetleg valóban kiírják a választásokat, akkor azt azzal a céllal teszik meg, hogy az SZHP jobb eredményt érjen el helyi önkormányzati és tartományi szinten. A haladók, illetve Aleksandar Vučić népszerűsége továbbra is annyira nagy, hogy képesek belőle tőkét kovácsolni – magyarázta Vukadinović.
Válaszolva kérdésünkre, hogy az arcátlanság legbotrányosabb megnyilvánulásaként tekinthetünk-e Vučić azon kijelentésére, hogy „majd ő dönt a rendkívüli parlamenti választások kiírásáról”, Vukadinović kifejtette: ha nem is szemtelen, ám mindenféleképpen otromba és példátlan kijelentésről van szó. A kormány javasolhatja a köztársasági elnöknek a választások kírását, és nem a kormányfő. Ez az otromba és példátlan nyilatkozat bizonyítja, hogy hogyan is állnak a dolgok Szerbiában és ki a megmondhatója mindennek, jegyezte meg Vukadinović.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen érdemi eredménnyel kampányolhatna az SZHP, az elemző közölte: fogalma sincsen.
– Semmilyen valós eredményt nem ért el a kormány, egyedül a költségvetési hiányt sikerült csökkentenie, de azt is csak azért, mert lefaragtak a bérekből és a nyugdíjakból. Ezenfelül érdemben semmi nem történt, hacsak nem tekintünk sikerként a Belgrád víziváros alapkövének elhelyezésére, vagy a beruházásokról szóló bejelentésekre. Sok mese és ígéret, ám jóval kevesebb eredmény. A rendkívüli választásokra azért lenne Vučićnak szüksége, hogy újraindítsa a politikai órát és ismét megemlékezhessen a kormány első száz napjáról, majd első évéről, hiszen rendkívül kedveli ezt a tevékenységet – fogalmazott Vukadinović.
Hogy mivel magyarázható az SZHP és Vučić népszerűsége, amely annak ellenére is töretlennek tűnik, hogy a kormány érdemben semmit nem tett le az asztalra, az elemző megjegyezte: egy hatalmas sikere mégis volt a kormánynak, az pedig a média megzabolázása és teljes ellenőrzése, valamint az ellenzék „felaprózása”.
– Ebben a vonatkozásban nagyon jól teljesített a hatalom. A médiára olyan nyomás nehezedik, mint amilyen még Slobodan Milošević idejében sem volt jellemző. Az ellenzéki pártok pedig számtalan részre szakadtak. Ezzel magyarázható Vučić és az SZHP népszerűsége. Egyébként az sem mellékes, hogy az SZHP és Vučić leghűségesebb szavazóbázisát, a társadalom képzettségi és szociális létrájának legalsó fokán álló réteget, nem érintette a kormány legkevésbé népszerű intézkedése, a bércsökkentés. Ez a társadalmi réteg elsősorban azokból a médiumokból tájékozódik, amelyeket a hatalom tart kezében és kevésbé az akár még szabadnak is nevezhető internetes portálokon – magyarázta Vukadinović.
Lapunknak nyilatkozva elemzők korábban arra is rámutattak, hogy az Európai Unió sem nézné jó szemmel a választások kiírását. Vukadinović egyetért azzal, hogy Szerbia európai partnerei nem tartják szerencsés ötletnek az előrehozott választásokat, abban azonban nem biztos, hogy a választások kiírása bármilyen következménnyel járna. Retorika szintjén Vučić teljes egészében azt adja az EU-nak, amit elvárnak tőle, ezért az európai politikusok hajlandók szemet hunyni néhány kevésbé pozitív esemény, vagy döntése felett, emelte ki Vukadinović.
