A Blic napilap értesülései szerint Aleksandar Vučić szerb kormányfő kedd este éles szóváltásba keveredett Hashim Thaçi koszovói külügyminiszterrel. A felek a Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő meghívása nyomán Brüsszelben megtartott, nem hivatalos jellegű munkavacsorán találkoztak. Vučić állítólag kifejtette, hogy a Belgrád és Pristina párbeszéd tekintetében Szerbia mindig tartotta magát a megállapodásokhoz, másokról azonban nem mondható el ugyanez. A Blic értelmezése szerint Vučić ezzel arra célzott, hogy a koszovói fél továbbra sem hozott határozatot a koszovói szerb községek közösségének megalapításáról, a kataszterekről szóló, még 2011-ben megszületett megállapodást pedig a mái napig nem kezdték el alkalmazni.
– Ne beszéljenek nekem többé a tárgyalási fejezetekről. Ha akarják, nyissák meg őket, ha nem, akkor ne tegyék – fakadt ki állítólag Vučić, aki azt is nehezményezte, hogy a koszovói hatóságok Brezovicán szerbeket tartóztattak le, valamint Koszovót Szerbia megkérdezése nélkül és tudtán kívül próbálják felvenni az UNESCO-ba.
Közben a Szerbiai Rádió és Televízió diplomáciai körökre hivatkozva arról írt a honlapján, hogy a módosítási indítvány, amelyet Németország a Szerbia és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások 35-ös fejezetének tárgyalási platformjára nyújtott be, tovább nehezíti Szerbia helyzetét, mivel az integrációs úton való haladást az eddigieknél is szorosabban a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd pozitív kimeneteléhez köti. A német módosítási indítvány mentén az is megtörténhet, hogy a többi tárgyalási fejezet megnyitása szintén a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok további rendezésétől függ, még azoké is, amelyeknek semmi közük Koszovó témájához, nyilatkozták sajtóértesülések szerint a brüsszeli helyzet ismerői.
Hasonló állítások jelentek meg a Blicben is. A belgrádi napilap az EU tárgyalási platformjára hivatkozik. A dokumentum értelmében miután megnyílt a 35-ös fejezet, a többi csak azt követően nyílhat meg, ha az EU tagállamai úgy értékelik, Szerbia érdemben tesz meg előrelépéseket a Belgrád és Pristina párbeszéd tekintetében. A tárgyalási platform nem említi, hogy Szerbiának el kell ismernie Koszovó államiságát.
– A tárgyalási keret értelmében Szerbiának arra kell bátorítani a java részt szerbek lakta északi községeket, hogy integrálódjanak a koszovói rendszerbe, például községi szimbólumaikat a koszovói törvények mentén határozzák meg. Az országtól elvárják, hogy számolja fel az északi községekben civil védelmi rendszerét, a Szerbiai Áramhálózat (EMS) írjon alá megállapodást a koszovói áramhálózattal, járuljon hozzá annak felvételéhez az európai szervezetekbe, Szerbia pedig alapítson egy teljesen új vállalatot, amely az északi községeket látná el villanyárammal, ám szigorúan a koszovói törvényekkel és a brüsszeli megállapodással összhangban. Azt is elvárják Szerbiától, hogy oldja meg a Gazivode Vízerőmű Belgrádban kinevezett vezetőségének a kérdését. A platformban nem emlegetik az országhatárok, vagy az ország szimbólumok témáját, sem Koszovó államiságának elismerését – írja a Blic.
A hatalmi koalíció pártjai hiszik, hogy Aleksandar Vučićnak sikerül megoldást találnia a 35-ös fejezet kapcsán felmerülő kérdésekre. Ugyanakkor nehezményezik az EU hozzáállását. Nem világos, hogy mit kellene még Szerbiának elvégeznie és meddig kívánják még zsarolni az országot, fogalmazott Vladimir Đukanović, a Szerb Haladó Párt képviselője, mondván: az EU tagállamai megalázzák Szerbiát. Mint azt megjegyezte, meglehetősen pesszimista a témát illetően, hiszi azonban, hogy a szerb miniszterelnök megoldást talál a problémákra.
Ehhez hasonló hangnemben nyilatkozott a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője, Đorđe Milićević, aki igazságtalanságnak nevezte, hogy egyes országok megpróbálják zsarolni Szerbiát. Az ország minden feltételt teljesített, és bizonyította, hogy a problémákat párbeszéddel óhajtja megoldani, később pedig tartja magát a megállapodásokhoz, emelte ki Milićević.
Másrészről az ellenzéki pártok nem értik, hogy mire fel ez a nagy felháborodás, hiszen szerintük évek óta egyértelmű, hogy az európai integráció során Szerbiának el kell ismernie Koszovó államiságát. Borislav Stefanović, a Demokrata Párt frakcióvezetője szerint a szerb kormánynak nem kellene megvárnia, míg újabb feltételekkel szembesítik, ehelyett saját magának kellene kidolgoznia egy bilaterális megállapodási javaslatot Koszovóval.
Zoran Živković, az Új Párt elnöke pedig közölte: a brüsszeli párbeszéd nem más, mint a Koszovó függetlenségéről folytatott dialógus.
Aleksandar Senić, a Szociáldemokrata Párt képviselője szerint az aktuális problémák gyökerét a két évvel ezelőtt aláírt brüsszeli megállapodásban érdemes keresni. Minden, amit az Európai Bizottság most Szerbiától kér, a brüsszeli megállapodásból ered, nyomatékosította Senić.
