A szerb államvezetőség felháborodással fogadta, hogy a koszovói alkotmánybíróság ideiglenesen felfüggesztette a koszovói szerb községek közösségének megalapításáról szóló megállapodás alkalmazását. Ivica Dačić külügyminiszter szerint a pristinai hatalom gúnyt űz Szerbiából, a brüsszeli párbeszédből és a nemzetközi közösségből. Az Európai Uniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak lépniük kell, hiszen ez a döntés a régió stabilitását is kedvezőtlenül befolyásolja, fejtette ki Dačić.
– Még soha nem volt ilyesmire példa. A koszovói alkotmánybíróság egy, az EU és Brüsszel közvetítésével meghozott megállapodás alkalmazását függesztette fel. A brüsszeli megállapodás lényege éppen a szerb községek közösségének a megalapítása. Ha Szerbia tett volna ilyesmit, a nemzetközi közösség már régen reagált volna – fogalmazott Dačić.
Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint az a legrosszabb, hogy Szerbia nem tudja, kinek hihet a jövőben, és hogyan folytassa a brüsszeli párbeszédet. Úgy tűnik, Pristinának soha eszébe sem jutott végrehajtani a brüsszeli megállapodást, emelte ki Đurić, mondván: „Vajon mit tesz az EU? És vajon hogyan reagált volna, ha Szerbia tagadta volna meg vállalásait? Hiszem, hogy halaszthatatlanul és határozottan reagáltak volna. Pristina eltiporta a bizalmat, enélkül viszont nagyon nehéz folytatni a párbeszédet.”
Akárhogyan is van, Szerbia folytatja a brüsszeli megállapodás rá eső részének alkalmazását, így például tovább dolgozik a szerb községek közössége statútumának tervezetén, mondta Đurić.
A koszovói alkotmánybíróság döntése nyomán előállt helyzet próba elé állítja az Európai Uniót, véli Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter. Azt is hozzáfűzte, hogy Pristina mindig is Szerbia és a szerbek ellen irányuló egyoldalú lépésekkel „gyógyította frusztrációit”.
– Pristina abban reménykedik, hogy azok az országok, amelyek elismerték Koszovó államiságát, nyomást fognak gyakorolni Szerbiára, hogy álljon el a brüsszeli megállapodás legfontosabb rendelkezéseinek alkalmazásától. Egy céljuk van: megerősíteni Isa Mustafa kormányfő és az általa vezetett kormány pozícióját. Szomorú, hogy a pristinai politikusok értékelése szerint az számít jó politikai pozíciónak az albánok számára, ami a szerbek kárára van. Pristina megpróbálja magát a brüsszeli megállapodás áldozataként feltüntetni a Nyugat előtt, és azt fogja kérni, hogy nézzék el neki a megállapodás megszegését. A szerb fél számára a brüsszeli megállapodás legfontosabb rendelkezései a szerb községek közösségének a megalapítására vonatkoznak. Ezen a területen nem fogadunk el módosításokat. Ha Pristinát nem kötelezik az EU közvetítésével meghozott megállapodások, akkor felmerül a kérdés, hogy vajon mekkora az EU, illetve a nemzetközi közösség való ereje Koszovóban – taglalta Vulin.
Brüsszel egyelőre nem kívánta értékelni Pristina lépését, mert mint azt Maja Kocijančić, Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő sajtófelelőse kifejtette: az EU nem kommentálja a folyamatban lévő bírósági eljárásokat. Az viszont vitán felül áll, hogy a brüsszeli megállapodás a szerb községek közösségének megalapítására vonatkozó része mindkét felet, tehát Belgrádot és Pristinát is érinti, fűzte hozzá Kocijančić, mondván: mindkét félnek vannak kötelezettségei.
Másrészről a koszovói kormány arról biztosította Belgrádot, hogy folytatni kívánja a brüsszeli párbeszédet. Az alkotmánybíróság csak átmenetileg függesztette fel a megállapodás alkalmazását, amíg be nem fejeződik az alkotmányossági felülvizsgálat, mondták Pristinában.
Atifete Jahjaga, Koszovó elnöke két héttel ezelőtt kérte az alkotmánybíróságtól a szerb községek közösségének megalapításáról szóló megállapodás alkotmányossági vizsgálatát. A megállapodás elejétől kezdve heves indulatokat gerjesztett a pristinai ellenzék körében. Isa Mustafa kormányfőt az Önrendelkezés aktivistái több alkalommal megdobálták, javarészt tojással. Azt követelték, hogy Mustafa vonja vissza aláírását a megállapodásról. Az ellenzék eddig több alkalommal megszakította a koszovói parlament azon üléseit, amelyeken a megállapodásnak kellett volna napirenden szerepelnie. Így október elején Albin Kurti, az Önrendelkezés vezetője könnygázgránátot dobott képviselőtársai közé.
