December 14-én a kormányközi konferencia alkalmával, két teljes év várakozást követően, Szerbia hivatalosan is megnyitotta az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat. Két fejezettel indulnak országunk esetében ezek a tárgyalások, a leghosszabb ideig minden várakozás szerint a Koszovóval foglalkozó 35-ös fejezet tart majd, emellett most a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó 32. fejezetet is megnyitották. Dejan Vuk Stanković politikai elemzőt arról kérdeztük, milyen változásokkal jár majd hazánkra nézve ez a többség által pozitívnak ítélt fejlemény.
Mennyiben változtat országunk megítélésén a csatlakozási tárgyalások kezdete?
– Mindenekelőtt az unió régi tagállamai számára jelent majd ez a változás sokat, akkor, amikor hazánkról kell véleményt alkotniuk – Németországra, Franciaországra gondolok. A régió uniós tagállamai is másként tekintenek ránk, Magyarország, Románia, Bulgária és Görögország is. A tárgyalások kezdete annak a jele ugyanis, hogy a jövőben egy politikai szövetség részei leszünk ezekkel az országokkal. Az európai integráció egy visszafordíthatatlan folyamatnak számít, ami annyit jelent, hogy Szerbia elkötelezte magát e mellett az irányvonal mellett. Az igazi kérdés voltaképpen az, milyen ütemben sikerül a tárgyalások során elfogadott szabályokat alkalmaznunk a mindennapi életben. Az lenne a jó, ha a megnyitott tárgyalási fejezeteket minél előbb le is zárnánk, vagyis megfelelnénk az elvárásoknak. Nem jó stratégia sok fejezetnek a megnyitása és valamennyinek a nyitva tartása hosszú ideig. Szerbiának törekednie kell a gyors munkavégzésre, a rendelkezésre álló eszközeink nem túl nagyok, ám azok ésszerű kihasználása mégis eredményre vezethet.
Tart-e a kapcsolatok romlásától Belgrád és Moszkva között, főleg a tárgyalások előrehaladásával?
– A tárgyalások folyamatában a 31-es fejezet értelmében Szerbiának össze kell hangolnia a külpolitikáját az EU politikájával. Kezdetben még megvan annak a lehetősége, hogy ugyanazt a politikai irányt tartsa az államvezetés, amelyet eddig is tartott. A későbbiekben azonban választani kell majd, különösen, ha kiélezett helyzet áll elő az unió és Oroszország között. A többi kelet-európai államtól eltérően, amelyek megtapasztalták, mit jelent a vasfüggöny, Szerbiának nem volt efféle problémája a múltban. Másfelől Oroszországra hazánknak politikai és gazdasági okok miatt is szüksége van: elég csak Koszovót említeni, vagy annak tényét, hogy az állam energetikailag teljes egészében Oroszországtól függ, még nem tagja az EU-nak, tehát nem vehet részt az átfogó európai energetikai megoldásokban sem, melyek csökkentenék ezt a befolyást. Szerbiának tehát semmiképp sem kedveznek a rossz viszonyok az unió és Oroszország között. Szerencsére vannak olyan jelek, amelyek arra engednek következtetni, hogy az előttünk álló időszakban ezek a viszonyok oldottabbak lesznek, gondoljunk csak az Iszlám Állam ellen folytatott közös harcra. A legszerencsésebb az lenne, ha semmilyen európai szankció sem létezne Oroszországgal szemben, mert akkor Szerbia folytathatná a jelenlegi gazdasági és politikai együttműködést a Föderációval. Egyébként a szomszédos Magyarország is meglehetősen produktív kapcsolatokat ápol Oroszországgal, pedig Magyarország már régóta tagja az EU-nak. Ez a példa hasznos lehet Szerbia számára, melyben nem létezik még az a bizonyos ellenállás sem az orosz kommunizmussal szemben, mely jelen van a kelet-európai államokban. Ez a kommunizmus ezekben az államokban elnyomó, megtorló jellegű volt és az orosz dominanciára alapult. Ennek ellenére az együttműködés ma létezik és kiválóan működik. Szerbiának, amennyire csak lehet, törekednie kell arra, hogy úgy hangolja össze a politikáját az unióéval, hogy közben ne rontson az Oroszországgal megvalósított együttműködésen. Együtt kell tehát működni az európaiakkal a nemzetközi kezdeményezésekben, a demokrácia elfogadását célzó intézkedésekben úgy, hogy mindeközben az oroszországi kapcsolatok se sérüljenek.
„Értékesíthető-e” politikai értelemben a hatalmi pártok számára a fejezetek megnyitása?
– Abban biztos vagyok, hogy rontani nem fog a hatalmi pártok népszerűségén. Nem zárom ki annak a lehetőségét sem, hogy egy-két százalékot esetleg javítson mindez a támogatottságon, de a Szerb Haladó Pártnak a népszerűsége a szavazók körében már így is olyan magas, hogy nem játszik különösebb szerepet mindez. Olyan helyzetben vagyunk, melyben pár százalék lefelé vagy felfelé igazán nem módosít semmin a politikai erőviszonyok tekintetében. Akik ma erősek, még erősebbek lehetnek, akik meg le vannak maradva, még inkább le lesznek maradva. Az SZHP végső soron teljesen átvette azt a politikai irányultságot, melyet 2012-ig szinte exkluzív irányként alkalmazott a Demokrata Párt, s most szemmel látható sikereket is elért azzal.
A tárgyalások kezdetekor általában minden államban növekszik az integráció támogatottsága a polgárok körében, a végén pedig, a csatlakozás küszöbén, csökken. Mire számít Szerbiában e tekintetben?
– Segíteni fognak most ezek az eredmények abban, hogy kissé javuljon az Európai Unióról alkotott kép a közvéleményben. A jó hírek Brüsszelből egy jobb életbe vetett hitet jelentik sokak számára. Ahogyan más országokban, hazánkban is várhatóan lankad majd a lelkesedés az unió iránt a későbbiekben, de ez nem csupán a csatlakozásra váró, hanem a már uniós tagállamnak számító országokra is jellemző időnként. A lényeg az, hogy érezhető és szemmel látható eredményei a tárgyalásoknak nem lesznek azonnal, hanem egy-két éven belül. Ha viszont jó úton halad majd az ország, valóban sikerül elérnie, hogy megbízhatóbb államnak tekintsék, s gyarapodnak a befektetések, akkor tényleg jobb lesz, mint most. A szerbiai szavazók egyébként most már nem nagy ideológiák alapján döntik el azt, hogy kire fognak szavazni, az unió mint ideológia tehát nem elég. Sokkal inkább az adott politikus szavahihetőségét figyelik, azt, hogy harcol-e a korrupció ellen és a polgárok mindennapi gondjainak az orvoslása érdekében. A tagság elnyerése nem holnap következik majd be, hanem legkevesebb hat-hét év múlva, az uniós történettel ezért ma nem lehet választásokat nyerni, még ha bizonyos politikai tőkét lehet is kovácsolni azzal.
