Még nem dőlt el, mikor tartják az idén meg a tartományi és a helyhatósági választásokat. Jelenleg egy áprilisi időpont számít a legvalószínűbbnek a politikusok kijelentései alapján. Annyi bizonyos, hogy a két szinten megrendezésre kerülő voksolást ugyanazon a napon tartják, erről nemrégiben szólt a köztársasági parlament elnöke. Mihal Ramacs politikai elemzőt, a Danas napilap korábbi főszerkesztőjét elsőként arról kérdeztük, biztosan két szinten lesz-e csupán szavazás tavasszal.
Lát-e esélyt arra, hogy a köztársasági parlamenti voksolást is előbbre hozzák?
– Egyetlen okát sem látom ennek, az esély mégis létezik, s meg is történhet a szavazás előrehozása, ha a legnagyobb párt úgy méri fel, hogy azzal politikai nyereséget kovácsolhat magának, vagy ha olyan új helyzetet kíván fabrikálni, melyben ismét dönthet, kivel akar a jövőben együttműködni.
Mennyire volt stabil az eddigi együttműködés a Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt között?
– Csupán kisebb rezgéseket tapasztalhattunk az elmúlt időszakban e két párt között, a megértés jellemzi mind a két szervezetet a kezdettől fogva, tudják, hogy szükségük van egymásra. Egyetlen olyan körülmény sem állt elő, amely kiélezte volna a koalíciós partnerek közötti helyzetet, amely feszültséget keltett volna. Amennyiben kampányra kerül sor, meg vagyok győződve arról, hogy nem fognak egymás ellen harcolni.
A tartományban biztosan lesznek választások. Hogyan látja a jelenleg kormányzó Demokrata Párt helyzetét, főleg annak tükrében, hogy lassan a párt minden egykori tisztségviselője rendelkezik egy új párttal vagy mozgalommal?
– A jelenlegi tartományi hatalmi koalíció csupán papíron létezik. Attól tartok, a Demokrata Pártra is hasonló minősítést lehet mondani. Meg kell viszont várnunk a jelöltek névsorát, elképzelhető, hogy azok szavazatokat hozhatnak. Mindent egybevetve, közel sem tud majd a DP egy olyan jó eredményt elérni a soron következő választásokon, mint négy évvel ezelőtt. Az egyetlen kiutat új jelöltek, új nevek jelenthetik. Ellenkező esetben a köztársasági hatalmi többség könnyedén átveszi majd a tartomány irányítását az előttünk álló választásokat követően.
Kihatnak-e véleménye szerint a Vajdasági Magyar Szövetség eredményeire majd azok a történések, amelyek a Magyar Mozgalom létrejöttét követően jellemezték a vajdasági magyar politikai életet?
– A szerb médiumok nem foglalkoztak annyira részletesen ezzel a témával, hogy teljesnek nevezhetném az információkat, amelyekkel rendelkezem a téma kapcsán. Mindenesetre az eddigi tapasztalatok alapján úgy vélem, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek megvan egy állandó szavazóbázisa és nem számítok nagyobb megrázkódtatásokra azon véleménykülönbségek ellenére sem, melyek az utóbbi időben szétválasztották a párt egyes politikusainak útjait.
A szélsőjobboldali pártok sokszor megleptek bennünket és jobb eredményeket értek el tartományi mint köztársasági szinten. Most milyen esélyekkel indul a Szerb Radikális Párt, a Dveri, a Szerbiai Demokrata Párt?
– Relatív esélyekkel ezek a pártok is rendelkeznek, azonban azt hiszem, a nagyobb szavazóbázist képező jobbközép teret a Szerb Haladó Párt sikeresen le tudta fedni és ezek a szavazók a legnagyobb párt mellett fognak dönteni. Valamelyik szélsőjobboldali szervezet, ennek ellenére, bejuthat a tartományi parlamentbe, ám nem tartok attól, hogy döntéshozási szerepbe kerüljön. Szeretném hozzátenni: szerencsére.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a következő tartományi választásokat részarányos választási rendszerben szervezik az eddigi vegyes rendszer helyett. Min változtat mindez?
– Az elemzések szerint a proporcionális rendszer a legnagyobb pártoknak szokott kedvezni. A politikusok és az elemzők véleménye sem egyezik meg annak kapcsán, milyen rendszer lenne tökéletes, nem vagyok benne biztos magam sem, hogy az eddigi teljesen megfelelő volt. Ami biztos: mindig a hatalom határozta meg, milyen rendszer szerint történjen meg a szavazás, s azt választotta, amelyiket saját érdekei szempontjából is a legmegfelelőbbnek vélt.