A Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselői sikeres kimenetelű tárgyalást folytattak a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség igazgatójával. A beszélgetés témáját a restitúció során felmerülő gyakorlati problémák képezték. A legfontosabb kérdést a visszaszolgáltatandó tagosított termőföldek, illetve az azokhoz kapcsolódó dokumentáció jelenti.
Varga László, a VMSZ képviselője lapunknak nyilatkozva elmondta: a vagyon-visszaszármaztatási törvény lehetővé teszi, hogy ha valakitől termőföldet vettek el, és ha abban a kataszteri községben, ahol a termőföld van, tagosítás zajlott, akkor az érintettnek más, hasonló értékű, a tagosításból eredményként keletkező termőföldet is visszaadhatnak.
– A gyakorlatban felmerült a probléma, hogy a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség a teljes tagosítási dokumentációt kérte az érintettektől, akiknek ezt mellékelniük kellett kérelmükhöz. Ez sok helyütt nehézségekbe ütközött. Van, ahol a kataszteri hivatalok hozzáállása miatt. A hivatalok sok esetben azt a választ adták az ügyfeleknek, hogy nem törvényes kötelezettségük kikutatni a tagosítási dokumentációt. De az is előfordul, hogy a kataszteri hivatalok egyszerűen nem találják a dokumentációt, vagy az nincsen rendszerezve. Tegnap abban állapodtunk meg a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség igazgatójával, hogy az ügynökség az elkövetkezendőkben hivatalból fogja beszerezni a tagosítási dokumentációt. Azoknak, akik már átadták kérelmüket, de nem tudták csatolni e dokumentációt, és a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség kérte a hiány pótlását, egy kicsit várniuk kell, ügyük addig fog szünetelni, amíg az ügynökség be nem szerzi a tagosítási dokumentációt. Azt is megbeszéltük, hogy mi is segíteni fogjuk az ügynökség munkáját. A többségében magyarok lakta községekben, ahol kapcsolatban állunk a megfelelő szakemberekkel, ott felkeressük ezeket a szakembereket, és összekötjük őket az ügynökséggel, hogy annak munkatársai minél egyszerűbben szerezhessék be a szükséges iratokat – részletezte Varga.
Kérdésünkre válaszolva, hogy előfordulhat-e, hogy az ügynökség sem tudja beszerezni a szükséges iratokat, és ha igen, akkor abban az esetben mi történik, Varga elmondta: bár ez megtörténhet, az ügynökség állami szervként mégis más pozícióban van, mint a polgárok. A kataszter nyilván másképpen fog hozzáállni az ügynökség kérelmeihez – fejtette ki Varga, hozzátéve: már csak azért is, mert nem több száz egyéni kérelmet kell feldolgoznia.
– Az ügynökség azt is megteheti, hogy ha adott tagosítási dokumentáció nem lelhető fel az adott kataszterben, akkor a bírósági és az önkormányzati archívumokban keresi azt. Minden létező helyet megpróbálnak majd végigjárni. Sokkal egyszerűbb lesz, hogy a jövőben egy állami szerv végzi ezt a munkát, és nem a polgárokra hárul a dokumentáció beszerzése. Ha esetleg még az ügynökség sem tudja felkutatni a bizonyos tagosításokhoz kapcsolódó dokumentációt, akkor a hatályos törvényes szabályozás értelmében az érintett polgárok értékpapírok formájában számíthatnak kárpótlásra. Ezen a ponton fontos azt is megemlíteni, hogy a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség feltehetőleg kezdeményezni fogja a vagyon-visszaszármaztatási törvény módosítását. Az ügynökséghez eddig benyújtott 15 ezer kérelem és az azok tekintetében összegyűlt tapasztalat mentén kezd kialakulni a törvénymódosítási kezdeményezés. A módosítás lényege az lesz, hogy minél szélesebb körre terjedjen ki a csereingatlan útján történő kárpótlás, ne csak a termőföldekre. A törvénymódosítás célja az lesz, hogy minél többen részesüljenek természetbeni kárpótlásban. Ennek a jövőbeni törvénymódosítási csomagnak esetleg még az esetenként esetlegesen hiányzó tagosítási dokumentáció jelentette probléma is része lehet valamilyen megoldási lehetőség formájában. A törvénymódosítás persze valószínűleg nem a következő néhány hónapban fog megtörténni, de előbb vagy utóbb feltehetőleg igen – magyarázta Varga.
