Božidar Đelić, a Demokrata Párt köztársasági parlamenti képviselője hiszi, hogy az idén év végén rendkívüli parlamenti választásokat tartanak az országban. A DP elsődleges célja a pénzügyi megerősödés, hogy minél felkészültebben vehessen részt a választásokon – hangsúlyozta Đelić, aki szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdése dátumának elnyerése semmiféle módon nem befolyásolja a rendkívüli parlamenti választások kiírását.
Az elmúlt hét hónapban mindenki beláthatta, hogy az aktuális összetételű kormány nem működik hatékonyan – érvelt Đelić, aki arra már nem kívánt válaszolni, hogy a DP kivel léphet koalícióra a következő választások után. Erről akkor lehet érdemben beszélni és tárgyalni, ha kiderülnek a választási eredmények – mondta Đelić, hozzátéve: minden olyan párttal elképzelhetőnek tartják a koalíciós együttműködést, amely felismeri a szerbiai polgárok kulcsfontosságú problémáit.
A DP képviselője nem aggódik amiatt, hogy egyesek kilépnek a pártból, mert mint mondta: ezek az emberek csakis a hatalom miatt voltak a DP tagjai. Sokkal többen lépnek be a pártba, mint amennyien távoznak – szögezte le Đelić, aki szerint egyetlen ember, Milivoj Vrebalov, átigazolásának a Liberális Demokrata Pártból a DP-be nem kellene akadályoznia egy közös ellenpólus megalakítását.
Đelić szerint feleslegesen politikai kérdést fabrikálnak abból, hogy a DP hitelt vett fel a Vajdasági Fejlesztési Bankban. Az egyedül a pénzintézetre tartozik, hogy milyen módon teszi lehetővé a hitel átütemezését – emelte ki Đelić, azt azonban elismerte, hogy a hitelt nem a hagyományos eljárás szerint hagyták jóvá a DP számára.
– A DP tagjai önként döntöttek úgy, hogy segítenek a pártnak, ezért jelzálogot helyeztek ingatlanukra. A DP már hosszú ideje A-kategóriájú ügyfele a VFB-nek. Eddig 50 millió dinárt fizettünk vissza. A DP ellen hajtóvadászat folyik. Nem múlik el egyetlen olyan nap sem, hogy valamelyik képviselőnket ne kísérelnék meg bűnözőként bemutatni – nyilatkozta Đelić.
A DP képviselőjét megelőzve Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök is a választások témájáról nyilatkozott. Nikolić szerint, ha nem nyerjük el a várva várt dátumot, és ha Belgrádnak nem sikerül megállapodnia Prishtinával, akkor mindenféleképpen ki kell írni a rendkívüli választásokat, esélyt adva ezzel, hogy egy másik összetételű kormány kísérelje megoldani a szóban forgó problémákat. Nikolić a folytatásban emlékeztetett, hogy mindez azonban nem tőle függ. A Szerb Haladó Pártnak biztosan megfelelnének a rendkívüli választások, ugyanakkor őszinte volt, amikor lemondásával a pártelnöki funkcióról kivonult a politikai életből – emelte ki az államfő, aki saját elmondása szerint felkérte a politikai élet fontos szereplőit, hogy a lényegbeli döntések megszületéséig mellőzzék a választások témáját.
A rendkívüli választásokkal kapcsolatos fejtegetésekre reagálva a SZHP közleményben tudatta, hogy az ország legerősebb pártjaként mindig készen állnak a megmérettetésre.
Branko Ružić, a Szerbiai Szocialista Párt köztársasági parlamenti frakcióvezetője elismerte, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése az egyik olyan téma, amelyhez a rendkívüli választások kiírása köthető. Ugyanakkor ahhoz, hogy kiírják a választásokat, adottaknak kell lenniük az alkotmányban és a vonatkozó törvényekben lefektetett feltételeknek – magyarázta Ružić, aki szerint jelenleg egyik feltétel sem adott, a parlamenti többség nem bomlott fel. Nikolić államfő legitim politikai véleményének adott hangot, a jövőben pedig biztosan kiderül, hogy mi történik ezen a téren – szögezte le Ružić.
A szintén demokrata Borislav Stefanović inkább a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalás lezárásához köti a választások kiírását. Annyi biztos, hogy az idén ismét az urnákhoz kell járulniuk a polgároknak – véli Stefanović, a DP köztársasági parlamenti frakcióvezetője.
Vladimir Ilić, a hatalmi Szerbia Egyesült Régiói pártunió frakcióvezetője felesleges luxusnak tartja a rendkívüli választásokat.
– Szerbiának pillanatnyilag nincsen szüksége választásokra, amelyek csak kárt okoznának az országnak. Nem csak a hatalmas kiadásokra gondolok, szem előtt kell tartani a szerbiai gazdaság, pénzügy és közpénzügy helyzetét is. A választásokat akkor indokolt kiírni, ha nincsen hatalmi többség a köztársasági képviselőházban. Ez a feltétel nem adott. A kormány igazi csapatként működik. Igaz, hogy komoly problémákat kell megoldania, de éppen ezért kell még időt adni a kormánynak. Az elképzelhető, hogy egyeseknek megfelelnének a választások, ugyanakkor ezeket a tényezőket csupán a napi politikai érdek vezérli – fejtette ki Ilić.
Az ellenzéki Liberális Demokrata Párt képviselője, Bojan Đurić, úgy véli, hogy minél előbb meg kellene tartani a választásokat. Ehhez akkor teremtődtek meg a feltételek, amikor Ivica Dačić kormányfő elismerte, hogy Koszovóval kapcsolatban a hatalom az utóbbi tíz évben folyamatosan hazudott az embereknek – érvelt Đurić, aki szerint ez bizonyítja, hogy a hatalmat mindeddig csak a zsákmány elosztásának a céljával alakították meg.
– Az már más téma, hogy Nikolić minden alkotmányos felhatalmazásával szemben továbbra is aktívan beleavatkozik a politikai életbe. Az államfő nem minden polgár államfője, és továbbra is politizál. Ennek pont az ellenkezőjét ígérte, amikor lemondott pártelnöki tisztségéről. Az alkotmány értelmében a szerb államfő nem dönthet a rendkívüli választások kiírásáról. Az elnök feladata az, hogy ha adottak a feltételek a választások kiírásához, akkor meghozza a szükséges technikai döntést – magyarázta Đurić.
