A tavaly megkezdett korrupcióellenes küzdelem keretében, amely során a többi között Oliver Dulić volt környezetvédelmi miniszter és Miroslav Mišković mágnás ellen indult eljárás, az elmúlt hétvégén nyolc személyt tartóztattak le. Nenad Ognjenovićot, a Galenika volt igazgatóját is őrizetbe vette a rendőrség. Az eddigi feltételezések szerint a gyanúsítottak 12 millió euróval rövidítették meg a Galenikát, amely egyike volt Szerbia legsikeresebb vállalatainak. A rendőrség igazgatója abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy ez az összeg nagyobb, ezt azonban a nyomozás folytatásában még alá kell támasztani.
A Galenika egyike annak a huszonnégy megkérdőjelezhető magánosításnak, amelynek felülvizsgálatát az Európai Parlament és az Európai Bizottság is szükségesnek tartja. A korrupcióellenes küzdelem hitelességében kétkedők leggyakrabban pont a Galenika-ügyét említették, mondván: ebben az ügyben nem várható alaposabb vizsgálat, mivel a volt igazgató és a vállalat vezetőségének többi tagja az aktuális kormánykoalíció második legnagyobb politikai pártjához, a Szerbiai Szocialista Párthoz áll közel. A szombati akció után Ivica Dačić kormányfő, az SZSZP elnöke kijelentette: „A szerbiai intézmények végzik a munkájukat, és aki törvényelleneset követett el, az nem számíthat kegyelemre, a pártkönyvecske senkit nem ment fel.” Aleksandar Vučić kormányfő-helyettes pedig arról beszélt, hogy a Galenika-ügyben újabb letartóztatásokra is számíthatunk.
Dr. Zoran Dragišić, a Belgrádi Egyetem Biztonságtudományi Karának docense lapunknak nyilatkozva kifejtette: kézzel fogható eredmények hiányában továbbra is politikai kampányként éli meg az aktuális államhatalom korrupcióellenes küzdelmét.
Megingathatja-e a legújabb letartóztatási akció a hatalmi koalíciót, tekintettel arra, hogy a Galenika volt igazgatója az SZSZP-hez áll közel?
– Nem hiszem, hiszen itt többről van szó, mint egy volt igazgató letartóztatásáról. Abban is biztos vagyok, hogy ha a hatalmi koalíció nem jutott volna politikai egyezségre ebben a témában, akkor nem került volna sor a hétvégi rendőrségi akcióra. A kormánynak sokkal nagyobb haszna származik a Galenika-ügy felgöngyölítéséből, mint bizonyos emberek védelmezéséből.
Hogyan befolyásolhatja a kormánykoalíciót alkotó pártok népszerűségét ez az ügy, amely már nem a jelenleg ellenzéki Demokrata Párthoz, illetve az ahhoz közel álló személyekhez köthető?
– Biztos vagyok benne, hogy erősíteni fogja a hatalmiak támogatottságát. Ez különösen akkor lenne fontos, ha a koszovói kérdés kezelése miatt csökkent volna a kormánykoalíció népszerűsége. Jómagam egyébként nem hiszem, hogy a koszovói téma negatívan befolyásolta volna az államhatalmat alkotó pártok népszerűségét. Ha most esetleg egy, a Szerb Haladó Párthoz közeli személy ellen is vizsgálat indulna, akkor a polgárok még inkább elhinnék, hogy a korrupcióellenes küzdelem nem szelektív.
Mi a benyomása a korrupcióellenes küzdelem eddigi folyamatáról?
– Még mindig inkább politikai kampánynak tartom, mint komoly közdelemnek. Sokkal jobb eredményeket kellett volna az illetékeseknek elérniük ahhoz, hogy higgyek az őszinte szándékban. Ugyanakkor az Európai Unió meglehetősen határozott nyomásgyakorlással próbálja elérni a huszonnégy megkérdőjelezhető magánosítás felülvizsgálatát. A szerb kormány tisztában volt vele, hogy ha Szerbia el kívánja nyerni a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, akkor el kell kezdenie leszámolnia a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel. Ha az EU nem követelte volna ezt, akkor nem hiszem, hogy a hatalom hajlandóságot mutatott volna a folyamat elindítására.
Melyek lennének azok az eredmények, amelyek hitelesebbé tennék a korrupcióellenes küzdelmet?
– Először is fel kellene számolni az országban tevékenykedő legfontosabb bűnszervezeteket, klánokat. Lényeges eredmény lenne, ha a kábítószerek ára drasztikusan növekedne, és ha megszüntetnék egyes vállalatok, üzletemberek monopolhelyzetét a szerbiai piacon. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem nem önmagáért van. Azért kell leszámolni a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel, hogy az emberi jogok védelme kifejezettebbé válhasson, és a polgárok a törvények szerint és nem bizonyos bűnözők érdekeitől függve élhessenek. Az ország gazdasági rendszerének a védelmét kellene erősíteni, hogy a polgárok pénztárcájukba nézve lássák: az ország legyőzte a bűnözést, senki sincsen többé monopolhelyzetben, és védetté vált a polgárok vagyona. Életkörülményeik vonatkozásában a polgárok egyelőre semmi javulást nem éreznek. A letartóztatásokról értesülvén egyesek kárörvendenek, mások valóban örülnek, de kézzelfogható haszna még nem származott a polgároknak a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemből. Az átlagpolgár véleményét a korrupcióellenes küzdelemről egyébként politikai hovatartozása határozza meg. Ha Aleksandar Vučić Szerb Haladó Pártját támogatják, akkor úgy vélik, hogy a hatalom a lehető legnagyobb eredményt mutatta fel, az ellenzéki pártok szavazói viszont azt mondják, hogy egyedül politikai leszámolás zajlik.
Véleménye szerint a hatalom melyik szintjéig ér el a korrupció és a szervezett bűnözés? Van-e bármi különbség ennek vonatkozásában az elmúlt néhány évhez képest?
– Pillanatnyilag semmi nem utal arra, hogy mondjuk a kormány első két embere, Dačić és Vučić, bármilyen korrupciós ügylettel összefüggésbe hozható lenne. Személyes véleményem szerint mindketten tisztességes emberek. Ugyanakkor tudjuk, hogy a kormány szinte ugyanolyan összetételű, mint az előző, több személy is funkción maradt. Ha az előző parlamenti ciklusban ezeknek az embereknek köze volt a korrupcióhoz, akkor feltehetőleg most is ez a helyzet.
Ha bármelyik magas rangú állami tisztséget betöltő személy kapcsán megalapozott gyanú merülne fel valamilyen törvényellenes tevékenység kapcsán, lát-e arra esélyt, hogy az a személy ellen eljárás induljon?
– Nem. Ez csak akkor történhet meg, ha külföld gyakorol nyomást az államhatalomra.
