Varga László
A közelmúltban még egyértelműnek tűnt a csatlakozási tárgyalások megkezdése dátumának kitűzését eredményező formula: a szerb államhatalom közös nevezőre jut Pristinával, illetve elfogadja a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodást, majd ezt követően a felek megfogalmazzák a megállapodás alkalmazásának tervét, és végül a terepen is elkezdik alkalmazni a brüsszeli megállapodást. Bár a megállapodás gyakorlati alkalmazása még várat magára, a szerb államhatalom meg volt róla győződve, hogy a június 28-i EU-csúcson Szerbia megtudja a konkrét dátumot, amikor megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat.
Az elmúlt hétvégén az európai uniós illetékesek azonban már csak valamiféle zöld jelzésről nyilatkoztak, ami nem biztos, hogy a csatlakozási tárgyalások megnyitásának pontos időpontját jelenti. A szerb kormány nevében Ivica Dačić miniszterelnök reagált a nyilatkozatokra, kifejtve, hogy Szerbia nem közlekedési rendőr, semmiféle zöld fény nem érdekli, csupán a tárgyalások megkezdésének pontos dátuma a releváns. Ha az EU állam- és kormányfői június végén nem tűzik ki a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát, Szerbia becsapottnak fogja magát érezni, hangsúlyozta Dačić, majd még azt is hozzáfűzte, hogy a tárgyalások megkezdésének elodázása komolyan veszélyeztetheti a brüsszeli megállapodás alkalmazását.
A Varga Lászlóval, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnökhelyettesével folytatott beszélgetésből egyebek mellett az is kiderült, hogy a zöld jelzés akár értékesebb is lehet, mint a konkrét dátum.
A Magyar Szónak nyilatkozva Varga elmondta: ettől a pillanattól kezdve kétféleképpen folytatódhat Szerbia integrációs folyamata. Az egyik lehetőség az, hogy június 28-án az EU állam- és kormányfői kijelölnek egy csatlakozási tárgyalási dátumot valamikor júliusra vagy akár szeptemberre, magyarázta Varga, hozzátéve, hogy ebben az esetben az első tárgyalási fordulóban nem kerülne sor érdemi egyeztetésre, hiszen az EU még nem tette meg az ehhez szükséges előkészületeket.
– Éppen ezért szerintem irreális arra számítani, hogy június 28-án az állam- és kormányfők kijelölnek, mondjuk egy júliusi vagy akár egy szeptemberi dátumot. Az EU-nak először saját tárgyalási platformját kell elfogadnia. A másik lehetőség az, hogy a júniusi EU-csúcson az unió vezetői olyan döntést hoznak, amelyben az első tárgyalási forduló érdemi voltát biztosító előkészületek megtételére kérik fel az Európai Bizottságot. Az előkészületek folyamán egyrészt az EU tárgyalási platformját dolgozzák ki, másrészt pedig az EB a szerbiai hatóságokkal együttműködve átvilágít bizonyos csatlakozási fejezeteket, vagyis felülvizsgálja, hogy az adott tárgyalási fejezetekbe tartozó joganyag mennyire van összhangban az EU joganyagával. A montenegrói példa alapján ez a fejezet feltehetőleg a huszonhármas és a huszonnégyes lesz, amelyek az igazságüggyel, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel, valamint a schengeni kérdésekkel, azaz a határátlépéssel és a migrációval foglalkoznak. Június 28-án az EU állam- és kormányfői kimondhatják, hogy akkor tűzik ki a csatlakozási tárgyalási dátumot, miután befejeződik az általam részletezett előkészítési folyamat. Ennek a második forgatókönyvnek több lehetséges al-forgatókönyve van. Megtörténhet, hogy az első érdemi tárgyalási fordulót mondjuk novemberi vagy decemberi dátummal tűzik ki, hiszen az addig hátra maradt idő elegendő lenne az előkészületek elvégzéséhez. A másik al-forgatókönyv mentén viszont csak egy időkeretet határoznának meg, vagyis úgy és azzal a céllal kérnék fel az EB-t ezeknek az előkészületeknek az elvégzésére, hogy valamikor az év második felében megkezdődhessenek a tárgyalások, a konkrét dátumról azonban később, mondjuk a szeptemberi uniós csúcson döntenének. A második lehetőség harmadik al-forgatókönyvének értelmében az EU állam- és kormányfői sem konkrét dátumot, sem időkeretet nem határoznának meg, csupán az előkészületi lépések megtételére kérnék fel az EB-t. Véleményem szerint ezt az utolsó lehetőséget emlegetik a dátum helyetti zöld fényként, és úgy vélem, hogy ennek a megtörténtére van a legnagyobb esély. Ebben az esetben a konkrét dátumot valamelyik későbbi uniós csúcson, vagy a szeptemberin, vagy a decemberin jelölnék ki – magyarázta Varga.
Azzal kapcsolatban, megtörténhet-e, hogy a harmadik al-forgatókönyv mentén járva az EU illetékesei idén már egyáltalán nem jelölik ki a konkrét dátumot, Varga elmondta: valójában ez is előfordulhat, ugyanakkor az előkészületek feltehetőleg jól fognak haladni, hiszen saját tárgyalási platformját az EU gyorsan elkészíti majd, a joganyag összehangoltsági felülvizsgálatot pedig nagyjából három-négy hónap alatt lehet elvégezni. Ha mindezzel párhuzamosan jól halad a brüsszeli megállapodás alkalmazása, akkor semmi nem akadályozná a konkrét dátum szeptemberben vagy decemberben történő kijelölését, fűzte hozzá Varga.
– Mivel júliusra már nem lehet kitűzni a dátumot, ezért tételezzük fel, hogy június végén szeptemberi dátummal tűzik ki az első tárgyalási fordulót. Abban a tárgyalási fordulóban a kézfogáson kívül feltehetőleg semmi nem történne, csupán a szerb politikusok nyilatkozhatnának elégedetten arról, hogy megkaptuk a dátumot. Ugyanakkor tételezzük fel, hogy június végén nem jelölnek ki semmiféle dátumot, viszont felkérik az EB-t az előkészületek elvégzésére, majd a szeptemberi uniós csúcson decemberre tűzik ki az első tárgyalási fordulót, ahol már valós, érdemi egyeztetésre kerülne sor. Ha ez a kettő lehetőség közül kell választani, akkor a második az értékesebb. Ha jó irányba haladnak a dolgok, akkor a zöld fény értékesebb lehet, mint a konkrét dátum – fogalmazott Varga.
Arról, hogy egyes szerbiai hatalmi politikusok kijelentették: ha Szerbia júniusban nem kap konkrét dátumot, akkor Brüsszel becsapja az országot, a parlamenti bizottság elnökhelyettese a következőképpen nyilatkozott: „Aki ezt mondja, az nyilván olyan információk birtokában lehet, amelyek igazolhatják ezt a kijelentést.” A megállapítást érdemben akkor értékelhetné, ha tudná, hogy az uniós vezetők közül ígéretet tett-e bárki is az utóbbi hónapokban a szerb vezetőknek a pontos dátum júniusban történő kitűzésére, tette hozzá Varga, aki szerint ahogyan közeledett június vége, úgy vált mind biztosabbá, hogy mondjuk júliusban már nem kezdődhetnek el a tárgyalások. Ez nagyjából már márciusban világossá vált, mint ahogyan most már az is egyértelmű, hogy az érdemi tárgyalások szeptemberben sem kezdődhetnek el, hangsúlyozta Varga.
Az európai integrációs szakértő szerint ezek a folyamatok teljesen normálisak, mindehhez semmi köze a koszovói kérdés nehézkes megoldási kísérleteinek.
– Ugyanígy történt ez Montenegróval is. A szóban forgó ország vonatkozásában az EU állam- és kormányfői 2011. decemberében kérték fel az EB-t az előkészületek elvégzésére és az előbb említett két fejezet átvilágítására, valamint megszabtak néhány feltételt, és úgy határoztak, hogy ha Montenegró ezeket teljesíti, akkor 2012 első felében sor kerülhet az első tárgyalási fordulóra. És így is történt. Szerbia és Montenegró között az a különbség, hogy országunk vonatkozásában nem szabnak új feltételeket, hiszen egy van: a koszovói megállapodások végrehajtása. Ez azonban nem új feltétel, hiszen aki megállapodást köt, az feltehetőleg azzal a céllal teszi ezt, hogy azt végre is hajtsa – fejtette ki Varga.
