Dinamikus, nyugtalan és kihívásokkal teli volt a tavalyi év – fogalmazott a költségvetés zárszámadásának ismertetése során Zoran Radoman tartományi pénzügyi titkár. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a köztársaság tavaly sem tartotta magát az alkotmányban megszabott hét százalékhoz, s kevesebb pénz érkezett a tartomány számlájára. A Vajdasági Fejlesztési Bank sorsának rendezése, a Vajdasági Fejlesztési Alap létrehozása jelentősen befolyásolta a költségvetés alakulását. Elvégezték a tartományi adminisztráció foglalkoztatottjai számának racionalizálását, és 117 személlyel csökkentették a dolgozók számát, ami a kiadások csökkenését eredményezte. Radoman emlékeztetett még arra is, hogy az alkotmánybíróság hatásköri törvénnyel kapcsolatos döntése, továbbá a köztársasági parlamentnek a költségvetési rendszer módosításáról meghozott döntése is rányomta bélyegét a tartomány büdzséjére, melyet így az év folyamán két ízben is módosítani kellett. A tervezett 82,91 milliárd dinárból végül a költségvetés 83,9 százalékát sikerült megvalósítani. A bevételek 69,58 milliárd dinárt tettek ki, beleszámítva az előző évről áthozott költségvetési többletet is. Mivel azonban a kiadások is alacsonyabbak lettek a tervezettnél, annak 77,9 százalékát, vagyis 64,63 milliárd dinárt jelentettek, nem keletkezett költségvetési hiány, hanem 2012-ben is többletről, 3,1 milliárd dináros pluszról beszélhetünk. Az adókból 11,4 milliárdos bevétel származott. Nagyberuházásokra tavaly 7,4 milliárd jutott.
– Sajnos konstatálnunk kell, hogy a köztársaságból nem olyan dinamikával és nem is olyan nagyságrendben érkeztek tavaly az összegek, ahogyan az a tartománynak megfelelt volna. Ennek ellenére Vajdaság mégis a negyedik régiónak számít Európában a befektetések eredményességét illetően, s az árukivitel is a tartományban a legnagyobb országos szinten. Biztosak lehetünk benne, hogy a tartományi kormány a polgárok legjobb érdeke szerint költötte el a rendelkezésére álló pénzt – nyilatkozta Zsíros-Jankelić Anikó, a Demokrata Párt képviselője.
Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője szerint a költségvetésből kiolvasható, hogy a kormány nem tudta tompítani kellőképpen a krízis hatásait, a nagyberuházási alapba ugyanis a tervezett húszmilliárd dinár helyett mindössze négymilliárd folyt be Belgrádból.
– A gazdasági fellendülést ilyen körülmények között nem lehet szavatolni, s ezért tavaly is érezhető volt a pénzügyi válság a polgárok és a gazdasági szubjektumok számára is – fogalmazott Újhelyi.
Elmondta, hogy a költségvetés tervezett és megvalósított szintje közötti különbség jórészt a fejlesztési bank feltőkésítésére szánt tízmilliárd dinár, a kormány ugyanis végül elállt a feltőkésítés szándékától.
Az ellenzék nem szavazott a zárszámadásra. Rengeteg olyan költséget rejt a jelentés, mely első ránézésre szinte hihetetlennek tűnik – közölte Igor Mirović, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője. A haladók, mint mondta, már a költségvetés kidolgozásának koncepciójával sem értettek egyet. Aláhúzta: a zárszámadás alátámasztja, hogy a köztársasági kormány tiszteletben tartja az alkotmányos minimumot, a tervezett kiadások 99 százaléka ugyanis belgrádi átutalás révén történt meg.
Dr. Dragoslav Petrović, a tartományi kormány alelnöke beharangozta: a hónap végén Vajdaságnak az idei költségvetés módosításáról is döntenie kell, ezt a bevételek eddigi és várható alakulása teszi szükségessé. Az egyik cél a kamenicai kórházkomplexum új részlegének, a Kamenica 2-nek a befejezése – tette hozzá. Beszámolt arról a megállapodásról is, mely a hatalmi és ellenzéki pártok között született meg az igazgató- és ellenőrző bizottságok tagjainak kijelölését illetően. A megállapodás szerint a jövőben az ellenzéki pártok képviselői is helyet kapnak majd e testületekben.
FONTOS A TERV, DE KÉSIK
A Tartományi Képviselőház csütörtöki ülésén elfogadta a vajdasági területrendezési terv 2013 és 2017 közötti megvalósítási tervezetét is. Ennek részleteit dr. Slobodan Puzović településrendezési, építkezési és környezetvédelmi titkár ismertette, s fő céljaiként a régiók fejlettségi szintje között megmutatkozó különbségek csökkentését, a falvak fejlődésének segítését, más, külföldi régiókkal történő összeköttetések megteremtését, valamint a természeti és egyéb kincsek megfelelő kiaknázásának szavatolását emelte ki. Felszólalásában Juhász Attila VMSZ-es képviselő a falvak fejlesztésének jelentőségét hangsúlyozta, melyek közül egyesekben a kedvezőtlen életkörülmények következtében húsz százalékkal is csökkent a népesség az elmúlt időszakban. Maja Sedlarević, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője pozitívnak ítélte a tervezetet, kifogásolta azonban, hogy azt megkésve hozza csak meg a parlament. Saša Santovac, a Szerb Radikális Párt képviselője hatástalan papírnak nevezte a tervezetet, és feltette a kérdést: mi valósult meg az eddigi stratégiákból.
A képviselők az ülés folytatásában megvitatták a Tartományi Garanciaalap és a Vajdasági Területrendezési Intézet tavalyi pénzügyi jelentéseit is.
