A megállapítással, hogy az ország összlakosságának a számához viszonyítva a köztársasági képviselőház túlságosan sok tagot számlál, már gyakran találkozhattunk a politikai szakértők elemzéseiben. A nemrégiben bejegyzett Új Párt alelnöke, Vladimir Pavićević szintén úgy véli, hogy a 250 köztársasági parlamenti képviselő nemhogy biztosíték lenne a képviselőház eredményes és hatékony munkájára, hanem pont ellenkezőleg: a túlságosan sok képviselő ellehetetleníti a minőséges munkavégzést. Szerbia politikai rendszere egyébként se nem hatékony, se nem logikus, és ezenkívül még túlságosan sokba is kerül, fejtette ki lapunknak nyilatkozva Pavićević, szerinte a politikai rendszer reformja első lépéseként egy teljesen új alkotmányt kellene elfogadni. A 2006-ban elfogadott alkotmány minden egyes vizsgán megbukott – véli Pavićević.
– Az alkotmánynak a jogállamiság egyik alapkövének kellene lennie. Ehhez képest a szerbiai alaptörvény gyakran alkotmány- és törvényellenes környezetet teremt. Szerbia alaptörvényének megfogalmazásakor és elfogadásakor számos eljárási mulasztás történt. Az alkotmány szövege nem legitim, nem törvényszerű és annyira rossz, hogy módosítani se lehetne. Az új alkotmány elfogadását a politikai rendszer és intézmények reformjának kellene követnie. A végrehajtó hatalomnak a kancellári rendszerek elvei szerint kellene felépülnie és működnie. A kancellári rendszerben sokkal kifejezettebben lehet meghatározni a felelősséget. A kormányfő felelős lenne kabinetje munkájáért, és nem háríthatná a felelősséget másra, az a másik pedig egy megint másik személyre. A köztársasági elnököt a köztársasági képviselőháznak kellene megválasztania. A köztársasági elnök legitimitása pillanatnyilag abban rejlik, hogy a polgárok közvetlenül választják meg. Ugyanakkor az alkotmány értelmében az államfőnek nincsen különösen nagy hatásköre. Emiatt folyamatosan attól kell tartanunk, hogy a köztársasági elnök túllépi alkotmányos hatásköreit. Ezt pedig úgy lehetne a leghatékonyabban elhárítani, ha az államfőt a köztársasági képviselőház választaná meg – magyarázta Pavićević.
Az ÚP alelnöke a választási rendszer módosítását is szükségesnek tartja. Az aktuális részarányos rendszert a vajdaságihoz hasonló vegyes választási rendszernek kellene felváltani, mondta Pavićević, hozzátéve, hogy a köztársasági képviselők kétharmadát a többségi, egyharmadát pedig a részarányos elv szerint lenne előnyös megválasztani. Ilyen módon Szerbia különböző régiói az eddigieknél jóval arányosabban képviseltethetnék magukat a köztársasági képviselőházban, a polgárok pedig közvetlenebbül kérhetnék számon saját képviselőjüktől, hogy teljesítik-e választási ígéreteiket, vagy sem – fejtegette Pavićević.
– А lépcsőzetes parlamenti küszöb bevezetése meggátolná, hogy a stratégiailag fontos döntések meghozatala a kisebb pártoktól függjön. Mindannyian tudjuk, hogy a köztársasági hatalmi koalíció évekre visszamenően milyen gyakran esett a kisebb pártok túszául. Ezek a minipártok egyedül be sem jutnának a köztársasági képviselőházba. A nemzeti kisebbségek pártjainak természetesen nem szabad elveszíteniük kedvezményeiket, a könnyítő elveknek esetükben hatályban kellene maradni. A lépcsőzetes parlamenti küszöb a választási koalíciókat érintené. Nincsen rendjén, hogy a választásokon egyedül induló pártnak ugyanannyit kell teljesítenie, mint egy több pártból felálló koalíciónak. Pártunk meglátása szerint két párt koalíciójának a szavazatok 7 százalékát kellene megszereznie ahhoz, hogy bekerüljön a parlamentbe, az öt vagy több pártból felálló koalícióknak pedig 25 százalékot kellene teljesítenie. Szerbiában a politika túlságosan régóta üzlet és üzletelés, az alaptőkét a koalíciók képviselői jelentik. A lépcsőzetes parlamenti küszöbbel meg lehetne szüntetni ezt a gyakorlatot. A politikai nem üzlet, hanem szervezés, pontosabban a polgárok közös életének megtervezése és irányítása – fogalmazott Pavićević.
A reformok persze mit sem érnek, ha a polgárok nem csiszolják politikai műveltségüket, fejtegette az ÚSZ alelnöke, aki szerint a polgároknak kellene a demokrácia őreinek lenniük. A részletezett reformokat nem lehet egyik napról a másikra kivitelezni, a legfontosabb azonban az első lépés megtétele – hangsúlyozta Pavićević.
