A Szerbiai Képviselőház pénteken elkezdte megvitatni a 2013–2018-as időszakra vonatkozó igazságügyi reform stratégiáját. A dokumentum a 2006–2011-es időszakra vonatkozó reform-stratégia okozta negatív következményeket hivatott kijavítani.
A Vajdasági Magyar Szövetség elsősorban a nemzeti közösségeket, és ezen belül is a vajdasági magyar közösséget érintő témák szempontjából igyekszik hozzájárulni a stratégia jobbá tételéhez. Varga László, a párt képviselője, a parlament igazságügyi bizottságának tagja lapunknak nyilatkozva először is kifejtette, hogy az igazságügyi reform minden országban különösen fontos téma, egy európai uniós tagjelölt országban pedig egyike a legfontosabb reformfolyamatoknak. A korábbi stratégia mentén végrehajtott igazságügyi reform számos elemében fordítva sült el: ahelyett, hogy csökkent volna az ügyhátralék, az nagyobb lett, és ahelyett, hogy gyorsabbá váltak volna a bírósági eljárások, azok lassabbak lettek, mondta Varga, hozzátéve, hogy a stratégia egy keret jellegű dokumentum, amelynek alapján elkészül a sokkal részletesebb akcióterv.
– Pártunk elsősorban kisebbségi, a kisebbségi jogok és a hivatalos nyelvhasználathoz fűződő jog érvényesülésének szempontjából állt hozzá a dokumentumhoz. A vitában elmondtam, hogy az általános célokkal és magával a dokumentum tartalmával maradéktalanul egyetértünk. Azzal viszont már nem egyezünk, hogy a kisebbségi közösségek, mint specifikus szereplői az igazságszolgáltatási folyamatnak, nem jelennek meg a stratégiában. A kisebbségi létnek az igazságszolgáltatás terén két fontos aspektusa van: egyrészről az igazságszolgáltatási szervek etnikai struktúrájának a kérdése, másrészről pedig a hivatalos nyelvhasználathoz fűződő jog érvényesülésének a kérdése. A szerb kormány a VMSZ egy módosítási indítványát fogadta el. Így a stratégiában az emberi jogok, az emberi jogok megvalósítása és tiszteletben tartása mellé a kisebbségi jogok megfogalmazás is beírásra kerül. A különbség terminológiai, de gyakorlati szempontból is szemlélhető, hiszen a kisebbségek anyanyelvük használatához fűződő joga nem emberi, hanem kisebbségi jog. Azt is kiemelném, hogy az igazságügyi miniszter egyebek mellett arra is ígéretet tett pártunknak, hogy a stratégia megvalósításának megkezdése után a nemzeti tanácsokat is bevonják a folyamatba. A tanácsok elsősorban a hivatalos nyelvhasználattal kapcsolatos intézkedések megfogalmazásában vesznek majd részt. A stratégia alapján kidolgozott akciótervben helyet kap majd az eljárási törvények módosítása. Ezeknek a törvényeknek a tekintetében jó lenne, ha megváltozna a jogi keret és olyan keret alakulna ki, amely sokkal inkább támogatja a kisebbségek nyelvén folyó eljárásokat. A miniszter arra is kötelezte magát, hogy az akciótervbe belekerül az új hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény kidolgozásának a kötelezettsége. Ebbe a folyamatba szintén bevonják a nemzeti tanácsokat. A jelenleg hatályos hivatalos nyelvhasználati törvényt súlyos problémák jellemzik, és emiatt átfogó módosításra szorul – magyarázta Varga.
Azzal kapcsolatban, hogy melyek lennének a hivatalos nyelvhasználatról szóló hatályos törvény legkiemelkedőbb hibái, a VMSZ képviselője kiemelte, hogy a szóban forgó jogszabály párhuzamos hivatalos nyelvhasználatot irányoz elő. Ennek értelmében azokat az eljárásokat, amelyek kisebbségi nyelven is folyhatnak, párhuzamosan szerb nyelven is le kell folytatni, ami dupla munkával terheli a bírákat. A VMSZ célja az, hogy a hivatalos nyelvhasználat ne párhuzamos, hanem egyenrangú legyen, nyomatékosította Varga.
– Azt szeretnénk, hogy azokon a területeken, vagy településeken, ahol a magyarság számaránya eléri a 80–90 százalékot, ne kelljen párhuzamosan, két nyelven folytatni az eljárásokat. A nyelvhasználati törvény és egyéb kapcsolódó jogszabályok semmi különbséget nem tesznek a különböző kisebbségi nyelvek védelme között, valamint aközött sem, hogy a hivatalos nyelvhasználat mondjuk Magyarkanizsán valósul-e meg, vagy ott, ahol a magyarság, vagy más kisebbségek részaránya elenyésző. Ott, ahol az adott kisebbség részaránya elenyésző, ott biztosan nem képzelhető el ugyanolyan szintű nyelvhasználat, mint ott, ahol az adott kisebbség abszolút többségben van. Ezért szállunk síkra egy differenciált rendszer kialakításáért – fogalmazott Varga.
