Kétnapos belgrádi látogatását kezdte meg tegnap Štefan Füle, az Európai Unió bővítési biztosa. Szerbiai útjának egyik célja lefolytatni azokat az első beszélgetéseket, amelyek a csatlakozási tárgyalások megnyitásának előkészületei miatt lényegesek. A bővítési biztos a szakértők szerint bátorítást kíván adni a megkezdett reformfolyamatok folytatásához, üdvözölni szeretné, hogy az unióval megvalósított viszonyok egy új szakaszába lépett Szerbia, fel fogja hívni a hatalom figyelmét azonban arra is, hogy a Belgrád és Pristina közötti megállapodás teljesítése továbbra is kulcsfontosságú elvárás Szerbiával szemben az integrációs folyamat folytatásához.
Füle a délutáni órákban ellátogatott az európai integrációval megbízott kormányirodába, és minden ott dolgozónak gratulált az eddigi eredményekhez. Ezután az Ivica Dačić miniszterelnök vezette kormányküldöttséggel tárgyalt a Szerbia Palotában.
A találkozó után megtartott sajtótájékoztatón a kormányfő elégedetten szólt arról, hogy Szerbia most már „hivatalosan is Füle hatáskörébe tartozik”. Meggyőződését fejezte ki, hogy Szerbia lesz az unió 29. tagállama. Mint mondta, fontos, hogy az ország minél gyorsabb feleletet adjon az unió startjelzésére, s felkészüljön a csatlakozási tárgyalásokra. Füle arról tájékoztatta a szerb kormányfőt, hogy a Szerbia számára elkészített tárgyalási keretet a jövő hét folyamán megvitatják az unió tagállamai, s hogy készen áll az ország uniós átvilágításáról szóló terv is, melynek végrehajtása másfél évig fog tartani, s szeptember végén veszi kezdetét. Füle lényeges előrelépésnek nevezte, hogy szeptember elsején életbe lép a stabilizációs és társulási megállapodás, mellyel hatályát veszíti az eddig érvényben levő átmeneti kereskedelmi szerződés.
(Fotó: Beta)
A várakozások szerint a jogállamiságot, biztonságot és korrupcióellenes harcot érintő 23. és 24. fejezeten kívül a belgrádi egyeztetések során minden bizonnyal jelentős szerepet kap a tárgyalások utolsó, 35. fejezete is, mely máskor az „egyéb kérdések kategóriáját” szokta jelenteni a csatlakozni kívánó államok esetében, de Szerbia esetében ehhez a fejezethez kötik majd a Koszovóval kapcsolatos megbékélési folyamat feltételeit is. E fejezet lezárása nélkül tehát nem érhetnek majd sikeresen véget az unióval folytatott csatlakozási tárgyalások. Ivica Dačić kormányfő már korábban kijelentette, hogy Fülével mindenekelőtt a tárgyalási keretről, a Szerbiára váró intézkedések dinamikájáról fog beszélni. Dačić szerint fontos kitérni arra az első kormányközi konferenciára is, mely gyakorlatilag a tárgyalások elindítását jelenti, s melynek az Európai Tanács döntése értelmében legkésőbb január végéig le kell zajlania.
A csatlakozási folyamatról szólva Vincent Degert, az EU szerbiai küldöttségének leköszönő vezetője azt mondta, hogy Szerbia hatalmas kihívások elé néz, mert alkalmaznia kell az európai mércéket, és rendezni kell kapcsolatait Pristinával is. A reformoknak most még gyorsabban kell haladniuk, mielőbb ki kell jelölni a tárgyalócsoport tagjait és vezetőjét – fogalmazott. Emlékeztetett, hogy a tárgyalások három–hét évig tartanak az eddigi tapasztalatok alapján. A reformok végrehajtásának, a törvények elfogadásának és alkalmazásának a gyorsasága lesz szerinte a döntő. Kiemelte, hogy ennek ellenére, nem kellene megengedni, hogy a gyorsaság a minőség kárára legyen. Füle belgrádi látogatásának egyik céljaként azt jelölte meg, hogy – figyelembe véve a horvátországi és montenegrói tapasztalatokat – a csatlakozási tárgyalások előkészületeiről ejtsen szót a szerb államvezetőséggel.
A protokoll szerint Füle ma elsőként Tomislav Nikolić államfővel találkozik majd, e tárgyalást követően pedig a köztársasági képviselőházba látogat, ahol a képviselőkhöz intéz beszédet. Később Suzana Grubješić európai integrációkkal megbízott kormányalelnökkel vesz részt a közigazgatási szervek csatlakozási tárgyalásokra történő felkészítéséről szóló szemináriumon.
