Habár a hétfőn megtartott, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére összehívott nyugat-balkáni csúcstalálkozó konkrét eredmények nélkül végződött – annyi biztos, hogy a csúcstalálkozó következő fordulójára július 1-jén Párizsban kerül sor –, a felek három nappal később is folytatják a Berlinben elhangzottak elemzését, valamint az egymással szembeni vádaskodást. A találkozót követően Aleksandar Vučić államfő borúlátóan nyilatkozott a Belgrád–Pristina-párbeszéd folytatásának vonatkozásában, mondván, hogy Szerbia beszélgetőpartner nélkül maradt, nincsen kivel folytatnia komoly és felelősségteljes dialógust.
A nyugat-balkáni csúcstalálkozó résztvevői (Fotó: Beta/AP)
Hasonló hangnemben értékelte a csúcstalálkozót ma Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetője is, mondván, hogy a szerbiai küldöttség pozitív benyomások nélkül tért vissza Belgrádba. Ennek oka – Đurić elmondása szerint – „a pristinai, és részben a tiranai, politikai vezetés rémisztő hozzáállása, illetve álláspontjai”. Ez nem sok jóval kecsegtet a Belgrád–Pristina-párbeszéd folytatásának tekintetében – emelte ki a politikus, mondván, hogy Pristina egyáltalán nem érdekelt a kapcsolatok rendezésében.
Đurić a tavaly novemberben, a szerbiai és a Bosznia–hercegovinai termékekre elrendelt védővám kérdésére is kitért, mondván, hogy ez évente 500 millió eurós veszteséget okoz a szerb gazdaságnak. Đurić szerint a védővámból egyeseknek tetemes hasznuk származik, már csak az a kérdés, hogy ki szervezi meg a szerbiai termékek illegális importját Koszovóba. A politikus szerint a csempészet hátterében a koszovói vezetéssel összefüggésbe hozható személyek állnak.
Akármennyire is borúlátóan értékeli Szerbia és Koszovó kapcsolatainak alakulását, Marko Đurić abban reménykedik, hogy Aleksandar Vučić államfő jövő héten esedékes találkozói felkavarhatják az állóvizet. A köztársasági elnök a jövő szerdán és csütörtökön Tiranában részt vesz a Brdo–Brioni folyamat keretében tartandó csúcstalálkozón, ez pedig Đurić meglátása szerint újabb lehetőség a diplomáciai kapcsolatok elmélyítésére, valamint arra, hogy Szerbia bizonyítsa elszántságát a térség stabilitása megőrzésének tekintetében. Emellett Đurić megerősítette, hogy az államhatalom képviselői május 6-ig tárgyólasztalhoz ülnek a koszovói szerbek vezetőivel, hogy döntést hozzanak a pristinai védővám kapcsán tervezett majdani lépésekről.
A SZERBIAI ALBÁNOK CSATLAKOZNÁNAK
Hashim Thaçi koszovói államfő szintén a védővám kapcsán nyilatkozott a sajtónak, megismételvén korábbi kijelentését, hogy az teljes mértékben legitim intézkedés, és a jövőben is hatályban marad, emellett az sem mellékes, hogy a szerbiai termékek most illegális utakon jutnak Koszovó területére – tette hozzá Thaçi, aki szerint ez az oka annak, hogy Aleksandar Vučić valójában nem is aggódik a védővám miatt. „Vučić legfeljebb néhány millió eurót veszít, miközben nyer is, hiszen most az állítólagos áldozat szerepében tetszeleghet” – közölte a koszovói államfő, majd azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy Macron és Merkel, a belgrádi vezetés állításaival ellenben, nem követelte Belgrádtól Koszovó államiságának elismerését.
Az országhatárok vagy adminisztratív vonalak újrarajzolásának témájában Thaçi továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a három Preševo-völgyi helyi önkormányzatot csatolják Koszovóhoz, de úgy, hogy közben Koszovó ne veszítsen semmit a jelenlegi területéből. Thaçi szavai szerint noha Merkel és Macron kezdetben ellenezte az említett megoldást, a berlini találkozó óta egyre nyitottabbak ez iránt a lehetőség iránt – derül ki a Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállításából.
Szinte egyidejűleg a koszovói elnök ezen nyilatkozatával Ragmi Mustafa, az Albán Nemzeti Tanács elnöke, Shaip Kamberi, a Preševo-völgyi Bujanovac polgármestere és Fatmir Hasani köztársasági parlamenti képviselő írásban kérte Hashim Thaçitól, valamint Federica Mogherinitől, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjétől, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd végső szakaszában az említett térség képviselői is bekapcsolódjanak a dialógusba. Mint hozzáteszik, a Szerbia és a Koszovó közötti végső megoldásban a Preševo-völgyi albánok helyzetére is ki kell térni.
HARADINAJ VALÓTLANSÁGOT ÁLLÍTOTT
A berlini csúcs egyik résztvevője, Edi Rama albán kormányfő megcáfolta Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnök azon állítását, hogy a konferencián a védővám hatályon kívül helyezését kérték tőle. Haradinaj egyelőre nem sajátította el a civilizált kommunikáció alapszabályait, vagyis nem tudja, hogy amikor valaki egymás között beszélget, akkor az ott elhangzottakról nem nyilatkozik a közvéleménynek – jegyezte meg Rama, hozzátéve, hogy Haradinaj valószínűleg azért „hazudott”, mert jó fényben szerette volna feltüntetni magát szavazói előtt.
Haradinaj azon felül, hogy cáfolta Rama állítását, azt is kifejtette, hogy július 1-jén Párizsban bilaterális egyeztetésre kerül sor Szerbia és Koszovó küldöttsége között. A berlini csúcson feltehetőleg mindenki számára egyértelművé vált, hogy a brüsszeli párbeszéd folytatódik, de úgy, hogy közben nem lesz szó sem a területcseréről, sem a védővám eltörléséről – taglalta Haradinaj, kiemelvén, hogy a védővám biztosan hatályban marad addig, amíg Szerbia nem mutat hajlandóságot Koszovó elismerésére.
VAN ALTERNATÍVÁJA AZ EU-NAK
Egy nappal azután, hogy kifejtette „Szerbiának és a szerbeknek mielőbb el kell különülniük a siptároktól”, Aleksandar Vulin védelmi miniszter közölte: habár Szerbia stratégiai célja az uniós tagság, ha Európának nem kell Szerbia, vannak más szövetségek is, amelyek igényt tartanak az ország részvételére vagy tagságára, nem szentírás, hogy Szerbiának csak az EU-ban lehet jövője.
– Persze Szerbia szeretne csatlakozni az EU-hoz és elfogadja az európai értékeket, valamint nyitott az együttműködésre, ám nem mindenáron. Nem vagyunk hajlandóak könyörögni annak az EU-nak, amely nem tart ránk igényt. Ez nem jelenti azt, hogy Szerbia biztosan csatlakozik valamilyen másik szövetséghez, hiszen egyik sem olyan jól szervezett, mint az EU. Annyi biztos, hogy Szerbiának saját gazdasági és politikai érdekeit kell szem előtt tartania. Az EU egyértelműen kifejtette, hogy belefáradt a bővítésbe, Szerbia pedig belefáradt az EU-ba és a játékszabályok folytonos módosításába, valamint abba, hogy megtiszteltetésként kell megélnie, ha az EU szóba áll vele – fogalmazott Vulin.
