Továbbra is folyik a találgatás, hogy mekkora kára származik Szerbiának a tavaly novemberben, a Pristina által a szerbiai behozatali termékekre elrendelt védővámból, amelynek egyik következménye, hogy azóta nem folytatódott a kapcsolatok rendezésére irányuló párbeszéd. Rasim Ljajić kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési miniszter megismételte az eddigi becslést, miszerint a rövid távú veszteség év végéig 500 millió eurót tehet ki. Naponta nagyjából egymillió eurót veszít Szerbia – tette hozzá Ljajić, megjegyezvén, hogy tavaly 440 millió euró értékben szállított különböző termékeket Koszovóba. Ha az idén megvalósul a 12 százalékos exportnövekedés, logikus a következtetés, hogy a veszteség 500 millió eurót tesz ki – nyomatékosította a miniszter, majd arról beszélt, hogy a hosszú távú veszteség ehhez képest sokkal tetemesebb, hiszen a védővám miatt a szerbiai gazdasági társaságok egy teljes piacot veszítenek el.
A koszovói piacot már most más országok vállalatai uralják – derült ki a sajtónyilatkozatból, amelyben a miniszter azt is megerősítette, hogy a védővám következményei valóban nemcsak eurómilliókban mérhetők, hanem politikai következményei is vannak. A védővám megakadályozta a brüsszeli párbeszéd folytatását – emelte ki Ljajić. Szerint semmi értelme a koszovói kérdés politikai megoldásáról beszélni addig, amíg a másik fél nem hajlandó felfüggeszteni a védővámot.
A NÉPIRTÁS ELISMERÉSÉT KÖVETELIK
A szerbiai politikum kedélyeit felborzolta Pristina azon mai bejelentése is, hogy elkészült a parlamenti határozat tervezete, amelyben Koszovó a népirtás elkövetése tényének elismerését követeli Szerbiától. A koszovói parlament ad hoc bizottságának javaslata szerint Szerbiának el kell ismernie, hogy 1998 és 1999 folyamán népirtást követett el Koszovó területén, valamint együttműködnie az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonásának tekintetében, továbbá kártérítést fizetnie Koszovónak. A Koha Ditore pristinai napilap értesülései szerint a határozat tervezetében részletesen kitérnek a Koszovóban a szerb erők részéről elkövetett gaztettekre, valamint a háborús bűnök feltárásával megbízott intézet azon jelentésével érvelnek, amely szerint elegendő bizonyíték támasztja alá a szerb erők által elkövetett genocídium tényét. A tervek szerint a koszovói parlament illetékes bizottsága a hét folyamán fogadhatja el a határozatot, amely ezután a parlamenti képviselők elé kerül.
Ivica Dačić belügyminiszter és kormányfő-helyettes meglátása szerint a határozatnak nem lesz következménye, csupán arra lesz jó, hogy a pristinai fél folytassa kisded játékait. Mint hozzátette, az emberiség történelmében először esik meg, hogy „azok a terroristák, akik egy nemzet képviselőit elüldözték egy bizonyos területről, most egy teljes országot vádolnak népirtással”. Úgy tűnik, hogy Pristina elmebaja nem ismer határokat – jegyezte meg Dačić a Beta hírügynökség összeállítása szerint.
– Koszovóról nem az albánokat, hanem a szerbeket üldözték el. Úgy tűnik, hogy a koszovói albán politikai vezetők annyira pánikba estek eddigi vereségeik miatt, hogy már képtelenek észszerű lépések megtételére. Ugyanúgy, mint a védővám, a határozat is azt bizonyítja, hogy Pristina nem érdekelt sem a párbeszédben, sem a kompromisszumban – fejtette ki Dačić.
WASHINGTON MINDENT MEGOLDHAT
A köztársasági hatalom bizonyos képviselői szerint a koszovói kérdés megoldásának záloga az USA lehet. Milovan Drecun, a Szerbiai Képviselőház Koszovó-ügyi bizottságának elnöke úgy véli, hogy Szerbiának érdemes lenne kihasználni az egyedülálló lehetőséget, hogy az USA részt vegyen a koszovói párbeszédben. A Trump-adminisztráció ez irányú felajánlása érdekében Szerbia előtt a megoldás új tere nyílhat meg – érvelt Drecun.
– A szerb és az albán nép közötti elkülönülés témáját a legtöbben lezártnak tekintik, elsősorban Koszovó államiságának a támogatói, mivel értékelésük szerint Koszovónak önálló államként kell működnie. Ezzel ellenben Washington álláspontja az, hogy Koszovó szerkezeti jellegéről érdemes lenne még beszélgetni, főleg azoknak a területeknek a vonatkozásában, amelyeken a szerbek képezik a lakosság abszolút többségét. Pristina alig várta, hogy a nemzetközi közösség többsége elutasítsa az elkülönülés tervét, és biztosan most is mindent megtesz annak érdekében, hogy az ne kerüljön vissza a tárgyalóasztalra. Az már nem kérdés, hogy mi mit adunk Koszovónak, hiszen a NATO segítségével megszerezték területünk egy részét. Naiv az, aki azt hiszi, hogy ezt a tényállást bárki is megváltoztathatja. Ugyanakkor elkezdődött egy folyamat, és ha most nem tesszük meg a szükséges lépéseket, akkor hamarosan az úgynevezett Nagy-Albánia zászlaja fog lobogni a Szerbia és a Koszovó közötti adminisztratív vonalon, egészen közel a Kopaonikhoz – fogalmazott Drecun a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva.
