Nem elég az, ha a nyugat-balkáni térség stabil és kiszámítható régióvá válik, az is elemi feltétele a fejlődésnek, hogy ezt a kívülállók is így értékeljék, valamint jobbá váljék a beruházási légkör, elsősorban a kis- és középvállalkozások számára – fejtette ki Ana Brnabić miniszterelnök Szarajevóban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzói bizottságának éves konferenciáján.
Fotó:Beta
A nyugat-balkáni térségnek szentelt panelbeszélgetésen Brnabić pozitív és követendő példaként a térség országai közötti roaming-megállapodást emelte ki, amelynek köszönhetően a Nyugat-Balkán 2021-ben roaming-mentes térséggé válik. A következő lépés az egymás felsőoktatási intézményeiben szerzett tudományos fokozat kölcsönös elismerése lesz, hiszen közös érdek, hogy a képzett fiatalok minél könnyebben kapjanak munkát – mondta a miniszterelnök, arra figyelmeztetve hallgatóságát, hogy ha nem sikerül visszatartani a fiatalokat, mivel a kedvezőbb feltételek reményében külföldre távoznak, soha nem sikerül őket visszaszerezni.
Ahhoz, hogy kihasználhassák a régióban rejlő lehetőségeket, a feleknek folyamatossá kell tenniük a politikai párbeszédet, elsősorban a legösszetettebb kérdések tekintetében, valamint az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektetniük az infrastrukturális beruházásokra – közölte Brnabić, majd megerősítette, hogy Szerbia júniusban kezdi kivitelezni a Belgrád–Szarajevó autópályát.
A miniszterelnök a folytatásban a gazdaság fontosságát hangsúlyozta, kifejtvén, hogy a politikusoknak a vállalkozókról lenne érdemes példát venniük. Amikor a politika túlságosan bonyolulttá válik vagy elviselhetetlenül beszűkül a politikai párbeszéd tere, akkor a politika helyett érdemes előtérbe helyezni a gazdaságot – jegyezte meg a szerb kormány első embere, hozzátéve, hogy amikor a helyzet a mostanihoz hasonlóan összetett, akkor a térség országai gazdasági kamaráinak a gazdasági társaságok összefogására kellene összpontosítaniuk, ezáltal utat mutatva a politikumnak.
Brnabić elmondása szerint Szerbia az EBRD-től rendelkezésre álló eszközök 70 százalékát a magánszektor fejlesztésére tervezi fordítani. A digitális összeköttetés erősítése, továbbá az egységes energetikai piac kialakítása, a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználása, valamint a kis- és a középberuházások lennének Ana Brnabić szerint a legfontosabb feladatok a nyugat-balkáni térség országai számára. Szerbia európai uniós csatlakozásának tekintetében a miniszterelnök a reformok végrehajtásának fontosságát hangsúlyozta, mondván, hogy a többi a tagállamoktól függ.
Az EBRD számára az a legfontosabb, hogy azokon a térségeken, amelyeken jelen van, megvalósuljon az országok integrációja, hiszen ez az alapfeltétele a kereskedelem kibővítésének, hiszen ez az innovációk záloga – emelte ki Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke, akinek elmondása szerint az intézet számára pillanatnyilag az 5–c közlekedési folyosó az egyik legfontosabb projektum. Ez a közlekedési folyosó Horvátország és Magyarország érintésével köti össze Bosznia-Hercegovinát Közép-Európával. Chakrabarti a Belgrád és a Pristina közötti párbeszéd folytatásának a fontosságára is rámutatott.
A háromnapos konferencián több mint háromezer beruházó, vállalatvezető, államvezető és a civil szféra képviselője vesz részt. Az idén a rendezvényen arra összpontosítanak a résztvevők, hogy miként lehet az infrastrukturális és egyéb összeköttetések jobbá tételével nagyobb gazdasági növekedést produkálni.
