Szerbia polgárainak enyhe többsége támogatja az ország uniós csatlakozását, ugyanakkor igen keveset tudnak a csatlakozási folyamatról, és egy esetleges referendumon a lakosságnak kevesebb mint a fele szavazna a belépésre – derült ki abból a közvélemény-kutatásból, melyet az Európai Ügyek Intézete végzett a Ninamedia ügynökség segítségével márciusban Szerbia Koszovó nélküli területén.
A megkérdezettek 53 százaléka mondta azt, hogy helyesli az EU-ba való belépést, 40 százalékuk helyteleníti, 7 százalékuk pedig nem tudott erről nyilatkozni. Az Unió-pártiak többsége 60 éven felüli.
Ha most tartanának referendumot, 48% igennel szavazna, és érdekes, hogy a nyugat-szerbiaiak
Šumadijával együtt jóval nagyobb arányban, mint az ország többi régiójának lakói.
A nyilatkozók 35 százaléka a tagság ellen szavazna, mégpedig többnyire a vajdaságiak; 9% nem venne részt a referendumon, 8% pedig nem tudja, hogyan szavazna.
Van-e Szerbiának haszna az EU-val való együttműködésből? 62% szerint van. Az így nyilatkozók legnagyobb része 35 és 40 év közötti, valamint 60 éven felüli, és egyetemet vagy főiskolát végzett.
30 százalék azt mondta, az együttműködésből nincs haszon, 8 százalék pedig nem tudott erről véleményt közölni.
Szerbia és az EU viszonyát a polgárok legnagyobb része, 43,1%-a 3-as osztályzattal értékeli. 23,8% 2-est, 15% 1-est adna erre. Csak 13,9 százalék szerint érdemelnek a kapcsolatok 4-est, és mindössze 4,1% szerint 5-öst.
Az 1-től 5-ig terjedő skálán Szerbia és az EU kapcsolatai 2,68-as átlagosztályzatot kaptak. A nők, a 30 éven aluliak, a felsőfokú végzettségűek és a nyugat-szerbiaiak kedvezőbben értékelték a viszonyt.
Kiderült, hogy a lakosság 46 százaléka – főképpen a nők, az általános és középiskolát végzettek és a kelet-, valamint a dél-szerbiaiak – nem tájékozódott kellően az EU-ról. A nyilatkozók zöme a sajtóból értesül az uniós ügyekről, a többiek az iskolában, egyetemen, illetve a családban vagy a barátoktól jutnak információkhoz. A parlamenti közvetítéseket, tudósításokat csak valamivel több mint 16 százalék tüntette fel információforrásként.
Az EU tagországai közül Szerbia legjobb barátja Görögország – nyilatkozta a közvélemény-kutatás által felölelt lakosság 27,1 százaléka. Németországot 25,7 százalék jelölte meg. A legnagyobb ellenség Horvátország. Így véli a megkérdezettek 31 százaléka. 28,7% szerint Nagy-Britannia, 14,9% szerint Németország Szerbia legnagyobb ellensége az Unióban.
Az ankét készítői azt is megkérdezték, milyenek a kapcsolataink a szomszédos országokkal. A legtöbben (22,5%) a Magyarországgal kialakított kapcsolatokat nevezték a legjobbaknak, ebben a tekintetben csak egy kicsit marad le Bosznia-Hercegovina (21,7%) és egy kicsit jobban Crna Gora (18,2%). A közvélemény szerint Horvátországgal (52,9%) és Albániával (31,9%) a legrosszabbak a kapcsolataink.
