Feszült hangulatban, olykor egyértelmű vagy kendőzött sértésekkel tarkítva zajlott Tiranában az idei Brdo–Brioni csúcstalálkozó, amelyet 2010-ben Szlovénia és Horvátország a nyugat-balkáni térség országai közötti, nem éppen fényes kapcsolatok rendezésének, illetve az együttes projektumok megfogalmazásának okán indított útjára.
Vučić és Thaçi „kényszerű” kézfogása (Fotó: Beta/AP)
A találkozó központi témája ezúttal a Szerbia és Koszovó, illetve a szerb és az albán nép közötti kapcsolatok voltak, összefüggésben az elmúlt időszak történéseivel, mindenekelőtt a szerbiai és a bosznia-hercegovinai termékekre elrendelt védővámmal, a Szerbia és a Koszovó közötti esetleges területcserével, továbbá a tíz napja Berlinben Angela Merkel és Emmanuel Macron kezdeményezésére megtartott csúcstalálkozóval.
A rendezvényen Horvátország, Szlovénia, továbbá Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Koszovó és Albánia küldöttsége mellett Andrzej Duda lengyel államfő és Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is részt vett. A korábbi bejelentés értelmében ez az esemény zárja azoknak a találkozóknak a sorát, amelyek után a szerb elnök először a koszovói szerbek képviselőivel ül tárgyalóasztalhoz, majd talán a közvéleménnyel is közli a koszovói kérdés megoldásával kapcsolatos meglátásait, de az sem kizárt, hogy az esetleges előrehozott köztársasági parlamenti választásokról is dönt.
Koszovó kérdése kizárólag a szerbek és az albánok hatáskörébe tartozik, ehhez a témához semmi köze például Szlovéniának, Izlandnak vagy Indiának – mondta a Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint Aleksandar Vučić a csúcstalálkozó plenáris ülésén, kifejtvén, hogy a feleket évek választják el a megoldástól. A szerb államfő az EU-ra is kifakadt, azt nehezményezte, hogy Szerbia és Koszovó soha nem részesült érdemi támogatásban az EU részéről, mindenki csak a saját érdekeit tartotta szem előtt.
– Nem hagyták jóvá azokat a megoldásokat, amelyek korábban még elfogadhatóak lettek volna, és amelyeket már máshol is alkalmaztak a világon. Az EU minden észrevételének és kérésének eleget tettünk, most viszont zsákutcába jutottunk. Már csak azt remélem, hogy nem örökre. Sajnos egyre kisebb a remény. Szeretném, ha a bátorító üzenetek mellett más is érkezne az EU-ból. Mindezt nem azért mondom, hogy sajnáltassam magunkat, az EU tagállamai egyébként is azt teszik, amit akarnak. A végén mi is azt tesszük, amire lehetőségünk van – fogalmazott Vučić.
A szerb államfő az európai integráció folytatásának tekintetében hasonlóképpen pesszimista hangot ütött meg. Az ígéretekből egy sem teljesül, Szerbia és Montenegró nem nyit meg újabb fejezeteket, Észak-Macedónia és Albánia pedig nem kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat – közölte. „Igen, buták vagyunk, ám nem annyira, hogy ne tudjuk, semmi sem történik sem júniusban, sem júliusban.” – fejtette ki Vučić, akitől az újságírók azt is megkérdezték, hogy előrelépésnek tekinthető-e a tény, hogy kezet fogott Hashim Thaçi koszovói államfővel, ő pedig közölte, hogy ez jólneveltség, nem pedig előrehaladás kérdése.
RUGALMASSÁGOT KÉRNEK
A csúcstalálkozón elfogadott együttes határozatban a felek arra szólították fel az EU-t, hogy a bővítés folyamatában a nyugat-balkáni térség vonatkozásában elsősorban a geopolitikai érveket vegyék figyelembe. A térség országainak integrálása az európai értékrendbe az európai stabilitás egészének szempontjából lenne fontos – állapították meg.
– A tagjelölt államoknak az EU összes feltételének és mércéjének eleget kell tenniük. Arra kérjük az EU-t, hogy rugalmasabban álljon hozzá a csatlakozáshoz, és tegye gyorsabbá – fogalmaznak a határozatban. A felek arról is megállapodtak, hogy a következő összejövetelt Szlovéniában tartják.
FURCSA DOLGOK TÖRTÉNNEK
Szerdán este Aleksandar Vučić Federica Mogherinivel tárgyalt négyszemközt. A szerb államfő elmondása szerint elsősorban a tíz napja Berlinben megtartott csúcstalálkozót, valamint az azóta történteket értékelték. Vučić szerint furcsa dolgok történnek Tirana és Pristina között. Amikor a Balkán második legnagyobb népének megengedik, hogy az egyesülésről tárgyaljon, az nem Pandóra szelencéjének a kinyitása, hanem annál sokkal veszélyesebb – vélekedett.
TÜNTETÉS ITT, TÜNTETÉS OTT
A koszovói önrendelkezés képviselői szerdán este tiltakozást szerveztek Tiranában Aleksandar Vučić és Milorad Dodik, a Bosznia-Hercegovina elnöksége elnöklője ellen. A tüntetők élén Albin Kurti, az Önrendelkezés elnöke állt, a legtöbben Albánia és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg zászlaját lengették.
Vučić azt mondta, „otthon is van szerencséje a tüntetésekhez, vagyis azok nem érintik túlságosan.”
Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter úgy élte meg a tüntetést mint a térség békéjére mért támadást. Szavai szerint nem mindenki tudja magáévá tenni a béke és az elfogadás értékét.
