Maja Gojković, Sem Fabrizi és Jadranka Joksimović a konvent ülése előtt (Fotó: Beta)
Amióta közzétették az Európai Bizottság szerbiai országjelentését, a politikai élet képviselői egymástól meglehetősen eltérő módon tolmácsolták annak tartalmát és megállapításait: voltak, akik azt állították, hogy Szerbia előrelépéseiről szól a dokumentum, mások a nem túl pozitív állításokat helyezték előtérbe és az ország lemaradásáról beszéltek. Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője ma az Európai Unióval foglalkozó Nemzeti Konvent plenáris ülésén tett kísérletet arra, hogy megmagyarázza: voltaképpen milyen is ez az országjelentés. Mint mondta, Szerbia nem hanyatlott, csak egyes területeken fejlődött, másokon nem lépett előre – ezt üzeni az Európai Bizottság dokumentuma. Megítélése szerint Szerbia a sajtószabadság, az üzleti verseny feltételeinek megteremtése és a közbeszerzések alkalmazása terén nem könyvelt el eredményeket a mögöttünk álló, vitatott esztendőben. Ennek ellenére – tette hozzá – négy tárgyalási fejezetet is sikerült megnyitnia tizenkét hónap alatt. További erőfeszítésekre lesz szüksége az államnak ahhoz, hogy teljesen demokratikus társadalmat építésen ki, hogy a hatalom megosztásán, szintek szerinti elkülönítésén sikerrel tevékenykedjen, hogy független, felelősségteljes és hatékony igazságszolgáltatást teremtsen. Fabrizi külön kiemelte a média függetlenségének a fontosságát, s azt mondta, valójában ez az alapja minden demokratikus társadalomnak.
– A hatalom szerepvállalása és megosztása tekintetében a szöveg konkrét javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan lehetne még jobbá tenni a Köztársasági Képviselőház munkáját, hogyan érhető el az önálló, független igazságszolgáltatás, hogyan teremthető meg a függetlennek számító médiarendszer – jelentette ki az EU nagykövete.
A biztonságpolitika tekintetében Szerbia jó eredményeket ért el, elsősorban a regionális együttműködési hálózatának fejlesztése révén – jelentette ki Fabrizi. Az országjelentés egy teljes oldalt szentel Belgrád és Pristina kapcsolatának.
– Szerbia készen áll a probléma rendezésére, de Pristina egyoldalú intézkedései miatt a tárgyalási folyamat megrekedt. Szerbia arra törekszik, hogy megfelelő körülményeket teremtsen a dialógus folytatásához és a végleges megoldás elfogadásához – állapította meg a küldöttségvezető.
Négy tárgyalási fejezetet nyitott meg Szerbia egy év alatt (középen Tanja Miščević, a tárgyalócsoport vezetője) - Fotó: Beta
VÁRHAT, AMI NEM SÜRGŐS
A képviselőház elnöke már bizonyos javaslatokat megfogalmazott annak érdekében, hogy a parlamenti munka hatékonyabb legyen, és jobb legyen a következő évi országjelentésnek erre a témakörre vonatkozó része. Maja Gojković házelnök kitért a sürgős eljárásban elfogadott törvények kapcsán megfogalmazott bírálatokra, s közölte, már kérte a kormánytól, ne alkalmazza ezt a lehetőséget, amennyiben nem eléggé indokolt a sürgős beterjesztés. Mint mondta, Ana Brnabić kormányfő megértést tanúsított a kéréssel kapcsolatban. Mint mondta, 2016-ban a jogszabályok 65 százalékát fogadták el gyorsított eljárásban, 2018-ban 44 százalékát, de még ez is nagyon magas arány. Gojković közölte, hogy a jövőben a parlament visszaküldi majd a kormánynak azokat a javaslatokat, amelyek esetében indokolatlannak véli a sürgős ügyintézés kérését. Politikai indíttatású megállapításokat is tartalmaz viszont az országjelentés, Gojković szerint ez tagadhatatlan.
A CIVILEK IS EZT AKARJÁK
A plenáris ülésen Nataša Dragojlović, a Nemzeti Konvent koordinátora abbeli véleményének adott hangot, hogy a nyilvánosság nem foglalkozik eleget az országjelentéssel. Ez ugyanis olyan dokumentum, tette hozzá, amellyel sokkal többet kellene foglalkozni, mint csupán közölni a hírt, hogy napvilágra került. A szöveget olvasva teljesen biztosak vagyunk abban, fűzte hozzá, hogy az Európai Unió is éppen azokat a javaslatokat adja az államvezetőségnek, amelyeket a civil szféra képviselői is, már évek óta. Hozzátette, 2000 óta nem volt olyan politikus, aki nem jelentette volna ki, hogy az európai reformokat nem a politika, hanem a polgárok érdekében kell végrehajtani, és a civil szféra képviselőjeként arra buzdította a kormányt, hogy minden javaslatnak tegyen eleget.
BÍRÁLAT, DE NEM ELMARASZTALÁS
Az európai integrációkkal foglalkozó miniszter szerint az idei országjelentés akkora figyelmet kapott, mint korábban egyik sem. Jadranka Joksimović közölte, az elmúlt tizenöt évben egyik éves beszámoló iránt sem volt ilyen nagy érdeklődés. Szerinte az ezzel kapcsolatos tanácskozások is a kormány nyitottságát bizonyítják. A miniszter szerint nem felelnek meg a valóságnak az olyan vélemények, melyek szerint az idei jelentés rosszabb a tavalyinál. Egyedül azt lehet megállapítani, hogy az bizonyos témakörökben kritikus hangot üt meg, mert az ország nem tett maradéktalanul eleget a vállalt kötelezettségeknek. Megállapította, hogy a reformokat a polgárok és az ország uniós csatlakozása érdekében is véghez kell vinni, s közölte, hogy uniós közeledés nélkül is szükség lenne rájuk. Sok munka vár még az EU-ra és Szerbiára is annak érdekében, hogy a bővítés politikája hiteles és sikeres legyen – mutatott rá Joksimović.
