Nyugat-Balkán lakosságának 56 százaléka támogatja az EU-csatlakozást, csakúgy, mint az ezen a területen tevékenykedő vállalatok 64 százaléka – derült ki a Regionális Együttműködési Tanács (RCC) Balkan Barometer elnevezésű felméréséből, amit ma ismertettek a lengyelországi Poznańban, az idei Nyugat-Balkáni Csúcstalálkozó helyszínén. Majlinda Bregu, az RCC főtitkára rámutatott arra, hogy az elmúlt öt évben, amióta közvélemény-kutatást végeznek, először történt meg, hogy a lakosságnak több mint a fele támogatja a társulási folyamatokat.
Az RCC által végzett közvélemény-kutatás témakörökben történik, így a lakosság hangulatát, a vállalatok reakcióit követik figyelemmel, de elemzik többek között a munkanéküliséget, a kereskedelem alakulását, a beruházásokat, illetve a korrupció mértékét is.
Bátorító adat, hogy a Nyugat-Balkánon élő fiatalok 61 százaléka támogatja az EU-csatlakozást. Bregu szavai szerint érzékelhetők a régió együttműködése felé tett törekvések is, így a polgárok 74 százaléka ismerte fel a régió államai együttműködésének jelentőségét, valamint az itt tevékenykedő vállalatok 67 százaléka. Habár a lakosság elégedettsége felfelé ível, a lakosság 44 százaléke továbbra sem elégedett a régióban uralkodó helyzettel.
A Nyugat-Balkánon a lakosság 60 százaléka a munkanélküliséget nevezte meg a legaggasztóbbnak, 47 százalékuk a gazdasági helyzet miatt aggódik, és egyre nő azoknak az aránya is, akik szerint a korrupció mértéke nevezhető a régió rákfenéjének.
Javult ugyanakkor a vállalatok helyzetmegítélése, derűlátóbbak a terveket illetően, és mintegy 40 százalékuk tervezi bővíteni a foglalkoztatottak számát.
Még mindig nagy gondot okoz a fokozottan érzékeny kategóriába tartozók foglalkoztatása, a megélhetéshez szükséges kemény munka, valamint a szakemberek külföldre csábítása.
Mint a csúcstalálkozót megelőzően Poznańban megállapították, a felmérés eredményei arra mutattak rá, hogy a régió jó irányba tart, de a polgárok a folyamatokat nagyon lassúnak ítélték meg, és nem is látnak lehetőséget az EU-csatlakozási folyamatainak felgyorsítására.
Sanjin Arifagić, az EU bővítési folyamatainak és a regionális együttműködésnek a szakértője szerint a régió minden állama frusztrált az integrációs folyamatok sebessége miatt, hiszen ma, 2019-ben, még mindig téma a magánosítás.
Genoveva Ruiz Calavera, a Nyugat-Balkán igazgatónője kijelentette, megérti, hogy a polgárok lassúnak érzékelik a folyamatokat, de a régió egyik állama sem lesz az EU tagja mindaddig, amíg nem készül fel arra, és amíg nem lesz független az igazságszolgáltatása.
Miro Cerar, Szlovénia külügyminisztere kiemelte, támogatja az Európai Unió bővítését, ám a régió integrációs folyamatainak felgyorsítása érdekében sürgősen rendezni kellene a múltba gyökerező kérdéseket.
Felszólaltak a nyugat-balkáni régió képviselői is, így Aleksandar Drljević, Montenegró uniós csatlakozásának főtárgyalója kiemelte, az EU-nak figyelembe kell venni Észak-Macedóniának és Albániának a reformok terén elért eredményeit, különben idővel csökkenhet a lelkesedésük az integrációs folyamatokban.
Srđan Majstorović, az Európai Politikai Központ belgrádi igazgatóbizottságának elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy helyet kellene hagyni a régió országainak, jobb képet kellene festeniük magukról, a nyugat-balkáni politikusoknak pedig nagyobb tisztelettel kellene viszonyulniuk egymáshoz.
A lengyel Poznańban, a Berlini folyamat keretében megtartott hatodik Nyugat-Balkáni Csúcstalálkozón Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó és Albánia diplomáciai képviselete mellett az EU-s partnereik is részt veszne, így Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Görögország, Bulgária, Nagy-Britannia és Lengyelország is szerepet vállal.
A kormányfők találkozóját holnap tartják, ezen Szerbiát Ana Brnabić képviseli majd. Ma pedig Ivica Dačić külügyminiszter folytatott tárgyalásokat a berlini folyamatokban elért eredményekről.
Ma Johannes Hahn uniós bővítési biztos is Poznańba érkezett, hogy tárgyalást folytasson a Prištinának Szerbiára és Bosznia-Hercegovinára kiszabott vámdíjairól. Kiemelte, határozottan ellenzi, hogy bárki is kereskedelmi gátakkal gyakoroljon politikai nyomást.
