Angela Merkel német kancellár a lengyelországi Poznańban megtartott Nyugat-balkáni Csúcstalálkozó során dicsérettel illette azt a hat államot, amely az EU-integrációs folyamatban részt vesz, s rámutatott arra, a fejlődés mindenekelőtt Szerbia kapcsán érzékelhető.
Fotó: Beta
– A nyugat-balkáni régió mindenekelőtt jó haladást ért el a gazdasági növekedés terén. Nem szeretnék senkit kiemelni, de Szerbia nagyon pozitív fejlődést valósított meg – hangsúlyozta Merkel a plenáris ülésen, amelyen a berlini folyamatban elért eredményekről tárgyaltak Szerbia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia és Montenegró kapcsán.
A berlini folyamat elindítását 2014-ben a német kormány kezdeményezte. A folyamatban a hat nyugat-balkáni állam mellett az EU tagállamai közül még Ausztria, Bulgária, az Egyesült Királyság, Görögország, Horvátország, Franciaország, Németország, Olaszország és Szlovénia is részt vállal. Lengyelország 2018-ban csatlakozott hozzájuk, azzal, hogy az idén soros elnökséget vállalt. A berlini folyamat célja a régió államai együttműködésének fejlesztése és a kapcsolatok kiépítése.
Sajtóhírek szerint a nyugat-balkáni államok diplomáciai képviselőinek találkozóját követően Ana Brnabić szerb kormányfő a csúcstalálkozó témájára tárgyalásokat folytatott Angela Merkellel, majd Edouard Philippe-pel, Franciaország miniszterelnökével, illetve Violeta Bulc közlekedésért felelős európai biztossal, valamint Theresa May brit miniszterelnökkel is.
A csúcstalálkozó során több diplomáciai képviselői is kiemelte a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozásának szükségességét, így Andrzej Duda lengyel elnök a csatlakozási időpont kitűzését sürgette.
– Európai közösségként kötelesek vagyunk konkrét csatlakozási időpontot meghatározni, s nem a nyilatkozatokat szaporítani – emelte ki Duda, hozzátéve, Lengyelország nem egyezik bele abba, hogy a nyugat-balkáni országok olyan futóversenyen vegyenek részt, amelyen nem látni a célt. Sajnálatát fejezte ki, hogy az EU Tanácsa júniusban elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások megnyitását Albániával és Észak-Macedóniával, hiszen mindkét állam teljesítette a reformvállalásait.
A csúcstalálkozót belengte Koszovó és Szerbia aktuális viszonya, hiszen többek között ez is befolyásolja a Balkán stabilitását. Miután csütörtökön Jetlir Zyberaj, a koszovói külügyminiszter tanácsadója bejelentette, hogy szerb funkcionáriusok nem léphetnek Koszovó területére. A csúcstalálkozón Ramush Haradinaj koszovói kormányfő cáfolta ezt, erről Brnabić is beszámolt sajtótájékoztatóján. Zyberaj tegnap továbbra is kiállt kijelentése mellett, ám Koszovó kormánya közleményben reagált, amelyben az áll, hogy a koszovói kormány nem hozott döntést a szerb tisztségviselők Koszovó területére való belépésének tilalmáról. Az eddigi protokoll alapján a szerbiai tisztségviselők látogatását megelőzően minden kérelem az érvényben levő jogi eljáráson esik át.
