A Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés résztvevői (Fotó: Beta)
A délkelet-európai térség integrációja Európa érdeke, állapították meg a felek a Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SEECP) keretében Jahorinán megtartott csúcstalálkozón elfogadott határozatban. Ebben azt is kiemelik, hogy az EU-nak a jövőben is támogatnia kellene a bővítést, továbbá segítenie a térség államait a szükséges reformok végrehajtásában.
A dokumentumban az együttműködés fontosságát hangsúlyozzák, kiemelvén, hogy ez egyebek mellett a biztonság megőrzésének a szempontjából fontos, a térség biztonsága pedig az egész kontinens biztonságának és stabilitásának a tekintetében meghatározó. Ezen a területen külön odafigyelés szükséges a terrorizmus és a szélsőséges csoportosulások, továbbá a szervezett bűnözés, ezen belül pedig az emberkereskedelem és a kényszermunka-ellenes küzdelem területén.
Az európai intézményekkel való együttműködés a pozitív változások generátora lehet a térségben, teszik hozzá a határozatban, amelynek folytatásában a felek a gazdasági együttműködés elmélyítése mellett foglaltak állást. Ez nem csak a tagállamok közötti, hanem a SEECP és az EU közötti gazdasági együttműködést is magába foglalja. A tagállamok a digitalizációra is kitértek a határozatban, kiemelvén, hogy az hozzájárulhat a tagállamok gazdaságainak pozitív irányú átalakulásához, a versenyképesség növekedéséhez, továbbá a határon átnyúló kapcsolatok erősítéséhez.
A SEECP tagállamai a fenntartható gazdasági fejlődés szempontjából a fiatalok elvándorlását tartják a legkomolyabb akadályozó erőnek. Mivel nem ideiglenes jelenségről van szó, a problémát a tagállamoknak együttes fellépéssel és intézkedésekkel kell megoldaniuk. A SEECP tagállamai fontosnak tartják a térségben rejlő perspektívák népszerűsítését a fiatalok körében, hogy ne hagyják el hazájukat, húzzák alá a határozatban.
EU, A BÉKEMISSZIÓ
A Jahorinán megtartott csúcstalálkozón Szerbiát egyebek mellett Ana Brnabić miniszterelnök képviselte. Törökországot, Montenegrót, Albániát és Észak-Macedóniát az országok államfői képviselték, Bulgáriát a kormányfő, míg Bosznia-Hercegovinát a háromtagú elnökség tagjai. Koszovó képviselői nem jelentek meg a találkozón, mivel Koszovót a sokat emlegetett csillagocska kíséretében jelölték volna meg.
A plenáris ülésen felszólalásában Ana Brnabić arról ejtett szót, hogy Délkelet-Európa addig nem lesz stabil, amíg a térség összes országa nem csatlakozik az Európai Unióhoz, majd arra kérte az EU illetékeseit, hogy mielőbb nyissák meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Szerbia az Európai Uniót elsősorban békeküldetésként éli meg, jegyezte meg a szerb kormány első embere, majd arra emlékeztetett, hogy szeptemberben Belgrádban megnyílik a szállítmányozási közösség székhelye. Brnabić a folytatásban a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről értekezett.
– Szerbia befejezte a 10-es közlekedési folyosó déli ágát, szeptemberig pedig befejezi a keleti ágat. Július végéig megkezdődik a Szerbiát Bosznia-Hercegovinával összekötő autópálya építése. Emellett tervben van a Pristina, Tirana és Drač irányába épülő autópálya kivitelezése, amely politikai jelzésértékkel bír – fejtette ki Brnabić.
A miniszterelnök kihasználta az alkalmat és arra emlékeztetett, hogy Pristina tavaly november óta megszegi a CEFTA-megállapodást. A 100 százalékos védővám egyebek mellett ahhoz vezetett, hogy hét éve először visszaesett a térségben az árucsere-forgalom, húzta alá Brnabić, hozzáfűzve, hogy támogatja annak a vegyes bizottságnak a megalakítását, amely az országhatárok és a vagyon kérdését lenne hivatott körbejárni. Ha ezeket a kérdéseket választott bíróság oldja meg bilaterális megállapodások helyett, abból minden érintettnek kára származik, húzta alá a szerb miniszterelnök.
FELISMERNI A REALITÁST
A plenáris ülésen elhangzó felszólalások közül Ilir Meta albán államfő fejtegetése borzolta fel leginkább a kedélyeket, a szerbiai küldöttség és a bosznia-hercegovinai házigazda képviselőinek körében biztosan. Meta közölte: „Jó lenne, ha Bosznia-Hercegovina elfogadná a realitást, vagyis azt, hogy Koszovó független és szuverén állam.” Meta, aki a csúcstalálkozót a koszovói vezetőkkel való szolidaritás okán bojkottáló Edi Rama kormányfő helyett vett részt a kétnapos rendezvényen, éppen ezzel kapcsolatban azt is kifejtette, hogy amíg a csúcstalálkozó bizonyos résztvevői minden lehetséges eszközzel ellehetetlenítik mások részvételét, addig nem lehet hatékony regionális együttműködésről beszélni. A szomszédok tisztelete kulcsfontosságú a nyugat-balkáni térség országai számára, emelte ki Meta, aki szerint a bilaterális kérdések megoldása lényegbeli a térség országai számára az európai integráció vonatkozásában.
Ana Brnabić provokációként élte meg Meta szavait, mondván, hogy a SEECP nem ismeri el az úgynevezett Koszovó Köztársaságot, sem Bosznia-Hercegovina, ezért a diplomácia alapszabályainak fényében Meta szavai sértőek. Brnabić a folytatásban sajnálatának adott hangot, amiért Pristina nem vett részt a csúcstalálkozón, majd közölte, hogy ez elsősorban azt tükrözi, hogy Pristina miként tekint a regionális együttműködésre.
