Nagy vita előzte meg a köztársasági képviselőház mai ülését, ugyanis mint ahogy az lenni szokott, csütörtökön a képviselői kérdések feltevésével kezdték a munkanapot. A vita nagyon gyorsan a srebrenicai népirtásra való megemlékezésre terelődött. Ezt követően az elnöklő szünetet rendelt el, mert a köztársasági ombudsman késett az ülésről, miközben számítottak a jelenlétére, hiszen a napirenden egyebek mellett az ombudsman 2018. évre vonatkozó jelentése is szerepelt.
Az ülés elején a képviselők nagy vitát folytattak a Srebrenicában történt népirtás ügyében. Vladimir Đurić, a Modern Szerbia Párt képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság az elmúlt időszakban a népirtásért 15 személyt ítélt el, a bosznia-hercegovinai, a horvátországi és a szerbiai bíróságokkal összesen pedig 47 személyt vont felelősségre, akik együttesen 704 év börtönbüntetést kaptak az 1995-ben Srebrenicában az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény miatt. Szerinte eljött az ideje annak, hogy Szerbia se tagadja tovább a népirtás tényét, ez ugyanis az EU-hoz való csatlakozás egyik alapfeltétele.
Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt képviselője ugyanakkor megismételte álláspontját, miszerint Srebrenicában nem történt népirtás, a népirtás szándékát ugyanis nem sikerült bizonyítani. Szerinte annak jött el az ideje, hogy a kormány megköszönje az EU-val való együttműködést és szakítson az integrációs törekvésekkel.
A képviselői kérdéseket követően Maja Gojković éles kritikával illette Zoran Pašalić köztársasági ombudsmant, mert késett a parlament üléséről. A házelnök úgy ítélte meg, hogy az ombudsman nem tartotta tiszteletben a parlamentet, bocsánatkérést követelt tőle. Mint mondta, a parlament nem tud az ombudsman időbeosztásához igazodni, neki kellett volna alkalmazkodnia. Azt is bejelentette, a képviselőház munkaidejét emiatt nem hosszabbítja meg, így Pašalić látogatására holnap is számítanak, amikor folytatják a vitát az ombudsman 2018. évre vonatkozó beszámolójáról.
Zoran Pašalić reagálva az elnök asszony éles kritikájára úgy fogalmazott, nem kívánta hátráltatni a parlament munkáját, a későbbi érkezésre szavai szerint jóváhagyást kapott. Elnézést kért a félreértésért.
Pašalićot védőszárnyai alá vette Aleksandar Martinović is, a Szerb Haladó Párt képviselője. Hangsúlyozta, hogy az ombudsmannak Szerbia nemzetközi elvárásaival kapcsolatos fontos tárgyalása volt.
Pašalić ismertetve a 2018. évre vonatkozó jelentését, amelyben kiemelte, hogy a múlt évben az ombudsmanirodához több mint 9000 ember fordult segítségért a jogaik érvényesítése érdekében, mintegy 3400-an panaszt nyújtottak be. A panaszok többsége a végrehajtó szervek munkáját érintette, mintegy 20 százalékuk köthető a minisztériumokhoz, és mintegy 13 százalékuk az önkormányzatokhoz. Hozzátette, panasz érkezett a polgárok részéről az igazságügyi szervek munkájára (11 százalék), de a közigazgatási, gazdasági és a szociális kérdésekre vonatkozóan is.
Pašalić beszámolójában rámutatott, sokszor a panaszok az egzisztenciális problémákra utalnak, a munkanélküliségre, de gyakran az államigazgatás eredménytelenségére is, amely ahogy megfogalmazta: „hallgatásba burkolózik, amikor a polgár érdekeit kell, hogy képviselje”. A közszolgálatokban csorbulnak a jogok, és sajnos a probléma újra és újra megismétlődik.
A parlament ülésén három napirendi pont szerepel, a közhasznú információk biztosának a 2018. évre vonatkozó jelentése, a köztársasági ombudsman múlt évi jelentése és a korrupció elleni küzdelem 2013–2018 időszakra vonatkozó stratégiájának megvalósításáról szóló jelentés.
