Miután a köztársasági képviselőház elfogadta a ombudsman, illetve a közhasznú információk biztosának múlt évre vonatkozó jelentését, továbbá a 2013–2018-ra vonatkozó korrupcióellenes stratégia megvalósításáról szóló jelentést, ma újabb ülés kezdődött, amelynek napirendjén öt, az ország pénzügyeit, illetve a kereskedelmet érintő törvényjavaslat szerepel. Így 2016 után napirendre kerültek újra a valamikori JSZSZK bankjai valamelyikében elhelyezett devizabetétek is.
A polgárok devizabetétjeiből származó államadósságot szabályozó törvény módosítása alapján a pénzügyminisztérium javaslatára, azok a polgárok, akiknek nem sikerült a JSZSZK bankokban elhelyezett betétjükről június 23-áig begyűjteni a szükséges dokumentumokat, így nem tudták igényelni a hátralékok kifizetését, még nem veszítettek el semmit, hiszen az elkövetkező hat hónapban is lehetőségük lesz arra, hogy begyűjtsék a kifizetéshez szükséges bizonylatot, jelentette be tegnap a parlamenti ülésen Siniša Mali pénzügyminiszter. Reményét fejezte ki, hogy december 23-ával bezárólag minden érintett hozzájut azokhoz a dokumentumokhoz, amelyek igazolják, hogy deviza-takarékbetétjük volt az egykori JSZSZK területén működő bankok valamelyikében, és jogot szereznek arra, hogy a megtakarításukat megkaphassák.
A parlamenti vitát megelőzően Jelena Tanasković, a pénzügyminisztérium államtitkára a parlamenti pénzügyi bizottságának ülésén rámutatott, hogy a dokumentumok beszerzése a volt jugoszláv tagállamok területéről azért nehézkes, mert az érintett bankok többsége, amelyek a bizonylatot ki tudják adni, csődeljárás alatt állnak.
Csökkenteni fogják ugyanakkor a devizabetétek kifizetésének ütemét is 10 hónapról 8-ra, így az eddig tervezett 2024 februárja helyett, az érintett polgárok az utolsó részletet 2023 augusztusában vehetik majd fel. Ezzel nemcsak hat hónappal rövidült a kifizetések időtartama, hanem növelik majd a kifizetésre váró összegeket is.
NEM LEHET KETTŐS ADÓMEGFIZETTETÉS
A képviselők előtt a polgárok visszamaradt devizatakarékai kifizetésének szabályozása mellett vitát folytatnak majd az adminisztratív és adóügyekben történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezményről is.
– Az egyezmény megerősítésével csökkenteni fogjuk az adómegfizettetés elkerülésének kockázatát, hiszen nő azoknak az országoknak a száma, amelyekkel adatokat cserélünk, elkerülve ezzel a kétszeres adómegfizettetés lehetőségét – mondta Mali.
Ennek az egyezménynek eddig 128 aláírója van, és december 1-jén lép életbe.
A képviselők előtt szerepel ugyanakkor az új kereskedelmi törvény, valamint az elektronikus úton folyó kereskedelem szabályozásáról szóló törvény módosítása és az árucsere-forgalomról szóló törvényjavaslat.
ELFOGADTÁK A JELENTÉSEKET
A 2013–2018-ra vonatkozó korrupcióellenes stratégiájának megvalósításáról szóló jelentés kapcsán, Dragan Sikimić, a korrupcióellenes ügynökség igazgatója ismertetve a jelentést a múlt héten rámutatott, 16 bűnvádi feljelentést tettek, mert a tisztségviselők nem jelentették be, vagy hamis adatokat nyújtottak be a vagyonukról. Ugyanakkor további 13 feljelentés érkezett az illetékes szervekhez annak gyanújával, hogy az adott funkcionáriusok más jellegű bűncselekményt követtek el.
Nőtt azok aránya, akik elfogadták az ügynökség javaslatát, ha érdekellentét mutatkozott a tevékenységeikben, ám arra is volt példa, hogy alacsonyabb szinteken nem mentettek fel beosztásukból olyan személyeket, akik tevékenységében érdekellentétet fedeztek fel.
A köztársasági ombudsman jelentésének összegzésében rámutatott, hogy a polgárok panaszainak többsége a végrehajtó szerv munkájára vonatkozott. Zoran Pašalić ombudsman elmondta, a legtöbb panasz a minisztériumok munkáját érinti, de az önkormányzatok is több esetben sértették az alapvető jogokat, illetve az igazságügyi szervekre is érkezett több panasz.
A közhasznú információk biztosának jelentését Rodoljub Šabić állította össze, aki 2018. december 22-étől nem tölti be ezt a funkciót. Az ő megítélése szerint a 2018. év tele volt kihívásokkal, hiszen több ezer panasz érkezett a közhasznú információk hozzáférésének akadályozására, és a legtöbb esetben ezek a panaszok a hatalmi szervek eljárásaiba való betekintést érintették, vagy az állami pénzforrások használatát, valamint a bíróságok és ügyészségek munkáját.
