A térség fiataljainak és a szerbiai művészek képviselőivel való találkozóval folytatta és fejezte be kétnapos szerbiai látogatását Emmanuel Macron francia elnök. A délelőtti órákban Aleksandar Vučić szerb államfő kíséretében Macron a belgrádi Kalemegdánon találkozott a Berlini Folyamat keretében alapított Regionális Ifjúsági Együttműködési Iroda (RYCO) képviselőivel. A Szerbiai Rádió és Televízió tudósítása szerint a beszélgetőpartnerek arra a megállapításra jutottak, hogy az együttműködés, továbbá a sztereotípiák leküzdése, valamint a múltbéli történéseken való felülkerekedés az alapja a Nyugat-Balkán gyümölcsöző jövőjének, míg a térség fiataljainak az együttműködése a béke alapfeltétele.
Macron a RYCO képviselőivel beszélget a Kalemegdánon (Fotó: Beta)
Tanulnak a múltból, hogy jobb jövőt alakítsanak, közölték a jelenlevő, Szerbiából, Koszovóból, Észak-Macedóniából, Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból és Albániából érkező fiatal egyetemisták. A jövő értelmiségének képviselői azt is kifejtették, hogy nem elhanyagolandó a médiának a társadalomra gyakorolt hatása. Fontosnak tartják, hogy a média a negatív példák helyett a pozitívakra összpontosítson. A fiatalok emellett a térség országainak európai uniós csatlakozását is meghatározónak tartják.
A fiataloknak a térség országainak uniós csatlakozásával kapcsolatos megjegyzésre reagálva Macron megismételte, hogy a térség mindegyik országának az EU-ban a helye, még akkor is, ha némelyiknek, mint amilyen például Bosznia-Hercegovina, igencsak sok reformot kell elvégeznie a csatlakozás előtt. Macron álláspontja szerint a térség fiataljai számára olyan feltételeket kell biztosítani, amelyek maradásra bírják őket. Az uniós Románia és Bulgária példája bizonyítja, hogy a csatlakozás önmagában nem garancia semmire, tette hozzá. Meg kell találni annak a módját, hogy a fiatalok ne hagyják el tömegesen a térséget, ez pedig csakis a reformok és az együttműködés által lehetséges, hallhatták a fiatalok Macron véleményét.
Macron ezt követően kiemelkedő, a szerb és a francia nemzet kapcsolatát erősítő szerbiai művészekkel és közéleti szereplőkkel találkozott. A francia nagykövetség szervezte találkozó zárt körben zajlott. Ennek a beszélgetésnek a befejeztét követően Macron befejezte szerbiai látogatását.
NEM MINDEN A PÉNZ
Macron a szerb kollégájával való hétfői tárgyalást követően bejelentette, hogy a pristinai és a belgrádi vezetők, valamint Angela Merkel német kancellár részvételével találkozót tervez szervezni, amelyen a koszovói probléma jövőbeni megoldását kellene körvonalazni. Ehhez kapcsolódóan Aleksandar Vučić tegnap azt mondta, hogy az április végén Berlinben megtartott találkozó következő fordulóját – amelyre július első napjaiban nem sikerült sort keríteni – szeptemberben szervezhetik meg. Az államfő szavai szerint időnek kell eltelnie ahhoz, hogy bizonyos dolgokról őszintén lehessen tárgyalni.
– Értékelésem szerint nem az a megoldás, hogy folyamatosan a másik felet hibáztatjuk, vagy folyamatosan a védővámról beszélünk. Várjuk meg, hogy a nagyhatalmak megvitassák a dolgokat, majd ezt követően mi is előállunk a saját meglátásainkkal. Annyi biztos, hogy ha egyik fél sem enged a saját igazából, akkor a problémát nem lehet megoldani. A kompromisszum nem a gyengeség, hanem az erő jele. Soha nem állok el a kompromisszumtól. Ha igyekezetünk nem jár sikerrel, akkor a problémát a jövő generációjának kell megoldania – fogalmazott Vučić.
Az európai integráció témájában a szerb államfő szintén Macron szavaira emlékeztetett, miszerint az EU-nak a további bővítés megejtése előtt belső reformokat kell végrehajtania. Ezzel egyidejűleg a térség feladata az, hogy önmagára összpontosítson, végrehajtsa a szükséges reformokat, továbbá minél jobbá tegye az országok közötti viszonyokat, emelte ki Vučić, majd elismerte, hogy nem biztos, hogy az emberek elsősorban egzisztenciális okokból kifolyólag keresik más országokban a boldogulást, hanem a kilátástalanság és a bizonytalan jövő miatt. „Talán itt az ideje, hogy mi változzunk, nem pedig arra várjunk, hogy mások igazodjanak hozzánk” – húzta alá az államfő az N1 Tv hírösszeállítása szerint.
ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK
A hétfőn aláírt 22 államközi megállapodás közül mindenféleképpen a belgrádi metró projektumának a kivitelezéséről szóló a legjelentősebb, hiszen egy 4 milliárd eurós tervről van szó, értékelte Hasan Hasanić, a Belgrádi Bankárakadémia tanára a Szerbiai Rádió és Televízió reggeli műsorában vendégeskedve. Az elmúlt kilenc évben a francia vállalatok nagyjából 1,55 milliárd eurót fektettek be Szerbiában, derült ki a beszélgetés folytatásában, mint ahogyan az is, hogy jelenleg megközelítőleg 100 francia gazdasági társaság üzletel Szerbiában, és ezek 15 ezer embert alkalmaznak. Az idén eddig 13 francia érdekeltségű vállalatot alapítottak Szerbiában.
A francia beruházók elsősorban a mini vízerőművekben, a hőerőművekben, a napenergia kihasználásában, továbbá az egyéb, úgynevezett alternatív energiaforrásokban érdekeltek, mondta Hasanić.
– A kedvező mutatók ellenére tudni kell, hogy Németországhoz képest a Franciaországgal való együttműködés nem annyira intenzív, mint amilyen lehetne. Franciaország tízszer nagyobb Szerbiánál, a világ bruttó nemzeti termékének az 5-6 százalékát valósítja meg. Az ország elsősorban a korszerű innovációs technológiákban, továbbá a minden területet felölelő digitalizációban jár az élen. A francia társadalom írástudása szinte 100 százalékos. Mindez azt bizonyítja, hogy az együttműködés lehetőségei hatalmasak. Szerbia a mezőgazdaság területén is vonzó Franciaország számára. Szerbia egyelőre nagyobb értékben importál Franciaországból, mint amekkora értékben termékeket exportál ebbe az országba – taglalta Hasanić.
