Több napja, hogy Emanuel Macron, Franciaország elnöke Szerbiába látogatott, a köztársasági képviselőház vitájában még mindig főszerepet játszik. A mai ülésen ugyanis a képviselői kérdések során felmerült, milyen megállapodást kötött Szerbia Franciaországgal és mire lehet a jövőben a két ország együttműködése kapcsán számítani. Természetesen az eurointegráció megerősítése és annak kétségbe vonása is napirendre került, valamint a koszovói kérdés, illetve a nemzeti stadion megépítése.
Aleksandar Šešelj, a Szerb Radikális Párt képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nemrégiben Eliot Engelt, az Egyesült Államok kongresszusának tagját, a Koszovó függetlenségéért lobbizó politikusok egyikét, Szerbiában tartózkodása alatt a szerb nép partnere és barátjaként mutatták be, amit Šešelj szerbellenességnek könyvelt el, hiszen szerinte a médián és a civil szervezeteken keresztül Koszovó függetlenségének elfogadtatását végzi a jelenlegi kormány. Szavai szerint, ezt a hatalom pénzért teszi.
Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy elvárás Szerbia felé az EU tagsága útján a Srebrenicában elkövetett népirtás beismerése, így szerinte eljött az ideje, hogy egy vitafórum alakuljon ki az eurointegráció folytatásának indokoltságáról.
Olena Papuga, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője Ana Brnabić kormányfőhöz intézte kérdését, mégpedig a megvásárolt mezőgazdasági eszközök költségének támogatásáról. Szavai szerint, a költségek visszafizetése nagyon hosszú időt vesz igénybe, miközben a termelőket leterhelik a mechanizáció törlesztésének részletei. Hangsúlyozta, az állam a tejprémiumok kifizetésével is lemaradt.
Đorđe Vukadinović, a Szerbia Megmentéséért Mozgalom–Új Szerbia koalíció képviselője Siniša Mali pénzügyminiszterhez intézte azon kérdését, hogy milyen szinten született döntés a nemzeti futball-stadion megépítéséről, erre 250 millió eurót szeretne az állam fordítani. Mint rámutatott, megjelent egy közfelhívás, a stadion tervdokumentációjának elkészítési közbeszerzései hirdetése, miközben még a parlament nem döntött a stadion megépítéséről.
Ezt követően a kereskedelmi törvény módosítására benyújtott módosítási indítványokról folyt a vita. Erre a törvénymódosításra, amely első alkalommal foglalkozik az elektronikus boltok fogalmával, ahol a fogyasztók online vásárolhatnak, illetve az online-platform kifejezéssel, amely segítségével a termelésből az áru közvetlen úton jut el a fogyasztóhoz – összesen 59 módosítási indítvány érkezett.
A törvény ezúttal szabályozza a leárazásokat, az idényjellegű akciók meghirdetését is. Az akciós termékekre, az idényjellegű leárazásokra és a kiárusításra külön szabályok vonatkoznak majd. Így például idényjellegű leárazásra évente kétszer lesz lehetőségük az üzleteknek, télen és nyáron. A kiárusítás esetében pedig az eladó vizuálisan is el kell, hogy különítse azokat a termékeket, amelyekre vonatkozik a megnevezés.
Az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó törvényjavaslat egyik fontos pontja, hogy olyan mechanizmusokat vezetnek be, amelyek eltávolítanak minden nem megengedett, vagy törvénybe ütköző tartalmat az internetes felületről.
