Az, hogy Szerbia mikor lesz az Európai Unió tagja, nem tőlünk függ, de az már Szerbián áll, hogy mikor integrálja az európai értékeket, úgy a gazdaság, a joguralom, mint az állami adminisztráció területén – emelte ki Ana Brnabić, kormányfő a Johannes Hahn európai bővítési és szomszédságpolitikai biztossal folytatott mai tárgyalást követően.
A Johannes Hahnnal tartott tárgyalást követő sajtótájékoztatón Brnabić kiemelte, Szerbia sokat tesz azért, hogy implementálja az Európai Bizottság jelentésében megfogalmazott javaslatokat, ugyanis az eurointegráció az ország számára nem csupán azt jelenti, hogy megnyíltak a tárgyalási fejezetek, vagy lezárultak, Szerbia valóban szívügyének tekinti a reformokat.
A kormányfő kitért a médiastratégia tervezetére is, elmondta, hogy hamarosan a médiaszervezetekkel összhangban egy újabb találkozóra kerül sor, hogy közös hangot találjanak abban a három kulcskérdésben, ami félreértéseket váltott ki a tárgyalófelek között. Kiemelte, közös megállapodás és konzultáció nélkül a kormány nem küldi elfogadásra a stratégiát.
Brnabić hangsúlyozta, hogy Szerbia nem lehet gazdaságilag stabil, ha ez a stabilitás nem jellemzi a régiót is. Hahnnal egyetértettek, hogy fontos a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatása is. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy Pristina részéről hamarosan felmerül a régióban folyó együttműködés iránti kezdeményezés, és felülbírálja majd eddigi döntéseit.
Johannes Hahn nem kívánta kommentálni Koszovó belpolitikai eseményeit, reményeit fejezte ki azonban, hogy a szeptemberben esedékes koszovói választások lehetőséget nyújtanak majd arra, hogy a párbeszéd folytatódjon. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság elkötelezte magát a régió iránt, sokat tett ebben az ügyben, igaz a legutóbbi események árnyékot vetettek az elértekre. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újonnan megválasztott elnöke is határozott ebben a kérdésben, a Nyugat-Balkán európai perspektíváját tartja szem előtt.
Hahn Aleksandar Vučić államfővel is a régió helyzetéről folytatott tárgyalásokat, külön kitérve arra, miért rekedt meg a Belgrád–Pristina párbeszéd, illetve arról, milyen állapotok uralkodnak Koszovón miután Ramush Haradinaj lemondott. Vučić megköszönte a bővítési biztosnak a megértését, illetve a párbeszéd folytatása iránti elkötelezettségét, hiszen Szerbia a béke és az együttműködés politikája terén szeretne a jövőben is haladni, hogy megőrizhesse a régió stabilitását, áll az elnökség sajtóközleményében.
