Ma eltávolították Belgrádban az elnöki palota előtt felállított kordonokat. Ezt Aleksandar Vučić államfő kérte, miután szombaton este az 1 az 5 millióból tüntetés résztvevői a 42 pontban összefoglalt követelést az elnökségnek kívánták átadni. A biztonsági őrség és a határozott tüntetők között erőszakos összetűzésre került sor, ami fizikai leszámolásba torkollott, és sérültek is voltak. Vučić vasárnap bejelentette, erre nincs többé szükség, a polgárok megközelíthetik az épületet, a biztonsági védelmet ezután csak a falakon belül szervezik meg.
A kordonok eltávolítása alkalmával Suzana Vasiljević, az államfő média-tanácsadója kiemelte, ez az eljárás, hogy a polgárok a jövőben az épületet megközelíthetik egészen az ajtókig, ellentmond minden törvényes előírásnak, illetve biztonsági intézkedésnek.
– Ez egyedülálló példa a világon, de szeretnénk megmutatni, hogy erre Szerbia képes, Szerbia demokratikus állam, megnyitotta a polgárok előtt az épület előtti teret. Csak remélni tudom, hogy ezt mindenki tiszteletben tartja, és olyan viselkedést tanúsít, ami egy állami szimbólum iránt méltó – hangsúlyozta Vasiljević. Hozzátette, akinek alkalma volt beutazni a világot, tudhatja, hogy sem az Egyesült Államok mindenkori elnökének lakhelye, a Fehér Ház, sem a franciaországi Élysée-palota, sem más elnöki rezidencia nem közelíthető meg, kerítéssel vannak védve.
Kiemelte, az államfő rendelkezései szerint az épületet, vagyis a bejáratokat a Kobra különleges egység képviselői védik majd, akik jól látható jelzéssel rendelkeznek, illetve egyenruhát viselnek majd, elkerülve ezzel azokat a felvetéseket, hogy az elnököt magánjellegű biztonsági emberek védenék. Hozzátette, az elnöki palotát ezután is kizárólag a Kobra különleges egység védi.
Az 1 az 5 millióból elnevezésű tüntetést immár 36. alkalommal szervezték meg Belgrádban. A körséta után a tüntetés szervezői este követeléseiket szerették volna átadni az elnökségnek, de mivel ezt nem engedték meg nekik, a jelenlevők le akarták dönteni az elnöki palota köré állított kordont, de ezt a biztonsági őrök megakadályozták. Először az épületet kívül védő biztonságiak szegültek szembe a tüntetőkkel, majd csatlakoztak hozzájuk az épület belsejét őrző-védők is. Ez alatt az idő alatt a tüntetők az épületet toalettpapírral dobálták meg. Végül a háromtagú küldöttség átadta a követeléseket, amelyek a szabad választásokra vonatkoznak. Szeptember 1-jét tűzték ki határidőként, ha addig nem hagyják jóvá a követeléseiket, a jövőre esedékes választások bojkottjára szólítják fel a lakosságot.
A tüntetők később közölték, az összefeszülésben az egyik képviselőjük, Srđan Marković megsérült, a biztonságiak olyan nagy ütést mértek rá, hogy orvosi segítséget kellett kérnie. Ezt követően a Szerbiáért Szövetség azt követelte, hogy az elnökség hozza nyilvánosságra azt, ki védi az épületet, a rendőrség vagy a katonaság.
Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján kiemelte, az elnökség biztonsági emberei a törvénnyel összhangban reagáltak az erőszakot alkalmazó tüntetőkkel szemben. Hozzátette, az elnökség biztonsági embereinek mindegyike a katonaság képviselője, s nem védi őket magán biztonsági őr. Akkor bejelentette, eltávolíttatja a biztonsági kerítést és ezután csak nők őrzik az épületet, ám mint hangsúlyozta, az ő feladatuk is csak a figyelmeztetés lesz, majd reményét fejezte ki, hogy a tüntetők „talán nem támadnak majd rájuk”.
MESSZE VAN MÉG A NEMEK EGYENJOGÚSÁGA
Természetesen mindenkinek joga van megválasztani, hogy ki védje. Az elnök is kikötheti, hogy csak férfiak vagy csak nők vigyázzanak a testi épségére és az életére. Ám az olyan indoklás, hogy az elnökséget ezek után csak nők védjék, és reméli „senkinek nem jut eszébe nőkre támadni, mégha ők meg is tudják védeni magukat”, számos gondot vet fel.
Ebből is látszik, hogy társadalmunk nagyon messze van még a nemek egyenjogúságának kérdésétől. A megkülönböztetés (ezek szerint) jelen van mind a katonai, mind a rendőrségi szervekben, s ez csapódik le az államvezetésben is. A katona az katona kellene hogy legyen, a rendőr is rendőr, nemtől függetlenül, hiszen mindenkit egyformán képeznek ki a feladatára (legalábbis így kellene ennek történnie). Éppen ezért felmerül a kérdés: honnan veszi bárki is a bátorságot, hogy a katonaságot „fiúkra és lányokra” ossza? Miközben a politikai ellenfelek megalázása a cél, azoknak a tekintélyét rombolja le az államfő, akik hivatásuknak a haza védelmét választották.
