A Vajdasági Magyar Jogász Egylet első alkalommal megtartott, négynapos Nyári Egyetemének mai egyik zárórendezvénye dr. Pásztor Bálint alkotmányjogász, egyetemi docens, a Szerbiai Képviselőház Alkotmányügyi és Jogalkotási Bizottsága tagjának előadása volt Szerbia alkotmánytörténetéről. A hallgatóság emellett a hatályos alkotmány az igazságügy helyzetére vonatkozó rendelkezései módosításának a folyamatáról is tájékozódhatott. Utóbbi kapcsán Pásztor Bálint megjegyezte, minden arra utal, hogy hosszúra nyúlik a módosítás folyamata.
Gergely Árpád felvétele
Előadásában Pásztor Bálint emlékeztetett, hogy Szerbia első alkotmányát 1835. február 15-én hozták meg, ez volt az úgynevezett sretenjei alkotmány, és Miloš Obrenović fejedelem uralmának az időszakához kötődik, szerzője Dimitrije Davidović volt. Napjainkban ezen a napon emlékezünk meg a szerb államiság napjáról. Ezt követően Szerbia 15 alkalommal hozott új alkotmányt, vagy módosította a meglévőt, jelenleg a tizenhatodik van hatályban. Az egyes szerbiai alkotmányok jellegzetességeinek az ismertetését követően Pásztor Bálint megjegyezte, a múltból lehet megérteni a jelent, majd kiemelte: ahhoz, hogy sikerüljön megérteni, mi miért történik napjainkban a szerbiai politikában, vissza kell tekinteni a múltba, és legalább a 100-150 évvel ezelőtti helyzetet elemezni. A tragédia az, hogy az ország nem tanult a történelmi leckékből, így ugyanazok a hibák ismétlődnek évtizedek vagy évszázadok után is – emelte ki Pásztor Bálint.
A parlamenti képviselő, aki nemcsak a politikában aktív, hanem immár több éve egyetemi hallgatókat is oktat, egyetért a Nyári Egyetem egyik szervezőjének korábbi megjegyzésével, miszerint nemcsak az probléma, hogy nem választja elegendő számú magyar fiatal valamelyik jogtudományi kart, hanem az is, hogy nagy a lemorzsolódás. Ez így volt évtizedekkel ezelőtt is – mondta lapunknak nyilatkozva az egyetemi docens, hozzátéve: azzal a különbséggel, hogy napjainkhoz képest akkor többen iratkoztak a jogi karra.
– Jelenleg viszont abból a szempontból jobb a helyzet, hogy gazdagabb a kínálat. Míg korábban szinte minden hallgató az újvidéki Jogtudományi Karra iratkozott és csak kevesen esetleg a belgrádira, mivel ez volt a kínálat, napjainkban néhány magánegyetem is működik. Attól függően, hogy a fiatalok Szabadkán, Újvidéken vagy esetleg Belgrádban szeretnének jogot tanulni, több kar közül válogathatnak. Remélem, hogy a gazdagabb kínálat idővel hozzájárulhat a jogászutánpótlással kapcsolatos aktuális tényállás pozitív megváltozásához. Jelenleg ott tartunk, hogy a részarányos foglalkoztatást előirányozó törvényes megoldások nyomán lehetőség van fiatal magyar jogászok alkalmazására az állami szféra különböző területein, ám rendkívül nehéz jogászokat találni. Abban is bízom, hogy az ehhez hasonló nyári egyetemek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy többen válasszák a jogi pályát, máskülönben szépen lassan elfogy a jogászutánpótlás Vajdaságban – fogalmazott Pásztor Bálint.
Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy szerinte a fiatalokat mi tántorítja el a jogi tanulmányoktól, az előadó kifejtette, hogy elsősorban az újvidéki Jogtudományi Kar hozzáállása, másodsorban pedig a szerb nyelvnek a nem megfelelő ismerete. Utóbbi megváltoztatásának érdekében fontos lenne összegyűjteni a magyar ajkú joghallgatókat, valamint a fiatal jogászokat, és akár a VMJE, akár más fórumok keretében szinte személyre szabott mentorálási programot indítani – fejtette ki Pásztor Bálint.
Arról, hogy az első alkalommal megszervezett nyári egyetem beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket Szedlár Erich, az egyik szervező nyilatkozott lapunknak, mondván, hogy bár több résztvevőre számítottak, mégis elégedettek. A négy nap alatt több mint 15-en fordultak meg az előadásokon.
– Igyekeztünk tudatosítani a fiatalokkal, hogy csakis előnyükre válik, ha ennyire eminens jogászok előadásán vehetnek részt. Számos érdekfeszítő előadás hangzott el, s remélem, hogy jövőre nagyobb lesz az érdeklődés, hiszen szeretnénk, ha a nyári egyetem hagyománnyá válna. Az a tervünk még, hogy Magyarországról vagy akár Erdélyből is érkezzenek résztvevők – nyilatkozta Szedlár Erich.
