Három fordulót tartottak meg eddig a hatalmi pártok – elsősorban a Szerb Haladó Párt – és az ellenzéki tömörülések, továbbá a civil és a független szervezetek közötti párbeszéd során. Ennek célja az elmondások szerint megteremteni a soron következő parlamenti választások vonatkozásában azokat a feltételeket, amelyek minden résztvevő számára ugyanazon esélyeket biztosítják. Eddig elsősorban a választási kampány finanszírozásáról és a médiaszférában uralkodó helyzetről volt szó, a soron következő kettő, szeptember 5-én és 9-én megtartandó egyeztetéseken pedig a választói névjegyzékekről, illetve azok naprakésszé tételéről, valamint a választási jogról lesz – vagy lenne – szó.
Az ellenzék egy része a hétfői tárgyaláson (Fotó: Beta)
Ebben a pillanatban azonban minden arra enged következtetni, hogy az ellenzék nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz, hiszen a hétfőn megtartott, harmadik találkozót követően közülük többen is bejelentették, hogy nem hajlandók a jövőben részt venni a párbeszédben. Elsőként a Szövetség Szerbiáért pártcsoportosulás közölte, hogy a párbeszéd soron következő két kerekasztal-beszélgetésén már nem vesz részt, mivel az eddig megtartott tárgyalások jellege miatt még csak nem is reménykedik a korábban várt eredményben. Az Elég volt! mozgalom üdvözölte a Szövetség Szerbiáért döntését, kiemelvén néhány nappal ezelőtti közleményében, hogy a hatalom kizárólag azért bólintott rá az egyeztetések megtartására, hogy aláássa és gyengítse az ellenzék egységét, míg a Ne davimo Beograd polgári kezdeményezés, továbbá az Egy az ötmillióból polgári megmozdulás a párbeszédből való kivonulásra, valamint a majdani választások bojkottjára szólította fel az ellenzéket. Később a Ne davimo Beograd bejelentette, hogy maga is a választások bojkottja mellett döntött, továbbá megerősítette, hogy belátható időn belül kidolgozza a választások aktív bojkottjáról szóló határozatot, amelyről annak elfogadását megelőzően a polgárokkal, egyetemi tanárokkal, továbbá a civil szféra egyéb képviselőivel, valamint a politikai pártokkal is egyeztet.
– Az Egy az ötmillióból keretében tevékenykedő szakértők és a civil szervezetek összeállították azokat a javaslatokat, amelyek a választási feltételeket hivatottak jobbá tenni. A Politikai Tudományok Karán megtartott találkozókat követően egyértelművé vált, hogy a hatalom részéről hiányzik a politikai akarat ezek elfogadására, azaz nem óhajtják igazságossá és minden résztvevő számára egyformává tenni a választások feltételeit – fogalmaztak a Ne davimo Beograd közleményében.
A Deutsche Welle Rádió összeállításában megszólaltatott elemzők is szinte egytől egyig egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy a párbeszédből való kivonulás és az ellenzéki bojkott szinte elkerülhetetlen. Meglepő, hogy az ellenzéknek ennyi időre volt szüksége ahhoz, hogy felfogja: a párbeszédnek semmi értelme, fejtette ki Slobodan Stupar újságíró, mondván: „Ha egy ember az állam minden egyes szegmensét bitorolja, továbbá megsemmisítette a társadalom demokratikus értékeit, egypártrendszert épített ki és kiterjesztette hatalmát a bírói hatalomra, továbbá az összes televízióállomásra, akkor egyszerűen felesleges részt vennie bármilyen párbeszédben a szabad választásokról.”
Más a véleménye Milan Antonijevićnek, a Nyílt Társadalomért Alapítvány igazgatójának, aki úgy véli, hogy az általa irányított alapítvány szervezte párbeszéd során eddig a megfelelő kérdések kerültek tárgyalóasztalra. Mint hozzátette, az elképzelés kezdettől fogva az volt, hogy a párbeszéd által megpróbálnak bizonyos dolgokat kimozdítani a holtpontról. A másik alapvető cél az, hogy a legfontosabb vonatkozó törvényes rendelkezések visszakerüljenek a polgárok figyelmének a középpontjába, magyarázta Antonijević a Blic napilapnak nyilatkozva, majd azt is hozzátette, hogy a hatalom és az ellenzék közötti párbeszéd akkor is meghatározó a társadalmi folyamatok tekintetében, ha az ellenzék a választások bojkottja mellett dönt.
