Recep Tayyip Erdoğan török államfő szerbiai látogatásának második napján megtartották a Szerbia–Bosznia-Hercegovina–Törökország hármastalálkozót, majd Racsánál szimbolikusan megnyitották a Belgrád–Szarajevó autópálya kivitelezési munkálatait. A három ország államvezetői egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy az említett projektum a béke és a fejlődés egyik záloga.
Racsánál (Sremska Rača) megkezdettnek nyilvánították a Belgrád–szarajevó autópálya építési munkálatait (Fotó: Beta)
A hármastalálkozón Bosznia-Hercegovinát a háromtagú elnökség mindhárom tagja, azaz Željko Komšić horvát, Milorad Dodik szerb és Šefik Džaferović bosnyák elnökségi tag képviselte. A találkozón elsősorban a térség, ezen belül pedig Szerbia és Bosznia-Hercegovina összekötéséről volt szó, mind infrastrukturális létesítményekkel, mind az egyéb intézkedésekkel – emelte ki az együttes sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić szerb államfő, aki hiszi, hogy ha megteremtik az emberek közötti összeköttetést, akkor azok nem az esetleges nézetkülönbségekre, hanem a jövőre összpontosítanak.
Recep Tayyip Erdoğan szavai szerint a hármastalálkozó legfontosabb hozadéka az, hogy az államvezetők esélyt kaptak az eszmecserére országaik, továbbá az egész térség jövőjéről. Mint hozzátette, a Szerbia, Bosznia-Hercegovina és a Törökország közötti kapcsolatokat a jövőben is hasonló módon és szinten kell erősíteni. A Belgrád–Szarajevó autópálya nemcsak szimbolikusan, hanem gyakorlati értelemben is szorosabbra fonja a Szerbia és a Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolatokat, hozzájárulva ezzel egyebek mellett az országok lakossága elvándorlásának a megállításához – jegyezte meg a török államfő a Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint.
MARAD A HÁROM PILLÉR
Recep Tayyip Erdoğan a hármastalálkozót követően megtartott sajtótájékoztatón a Bosznia-Hercegovinát érintő belpolitikai kérdésekre is kitért, megállapítva – jó lenne, ha a Minisztertanács 12 hónap után végre megalakulna.
Az említettek mellett a Török Áramlat távolsági földgázvezetékről is szó volt az egyeztetésen, utóbbi projektumban a boszniai Szerb Köztársaság is érdekelt – közölte Milorad Dodik. Mint hozzátette, egy együttes miniszteri tanács megalapításának a lehetősége is felmerült, mivel az értékelések szerint ez hatékonyabbá tenné a közös projektumok megvalósítását. Dodik egyetért Erdoğannal azzal kapcsolatban, hogy a térségben minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni az esetleges etnikai összetűzéseket. Dodik bejelentette, hogy 2020-ban Bosznia-Hercegovinában, 2021-ben pedig Törökországban tartják meg a hármastalálkozót.
Šefik Džaferović, Željko Komšić, valamint az ölelkező Milorad Dodik és Aleksandar Vučić a trilaterális találkozó kezdetén (Fotó: Beta)
Törökország a térség stabilitásának az egyik biztosítéka – állapította meg Šefik Džaferović, aki arról is szót ejtett, hogy a Szerbia és a Bosznia-Hercegovina közötti számos nyitott kérdést mielőbb meg kell oldani, méghozzá bilaterális szinten.
Željko Komšić, a háromtagú elnökség elnöklője mindehhez azt is hozzátette, hogy a vasúti infrastruktúra szintén beszélgetés tárgya volt, de arra a megállapításra jutottak, hogy ezen infrastruktúra fejlesztése drága, hatékonysága viszont vitathatatlan.
RENDEZIK A TÖRTÉNELMI ADÓSSÁGOT
Az államvezetők később Racsánál (Sremska Rača) szimbolikusan egy nagy sárga gomb együttes megnyomásával megnyitották a Szerbiát Bosznia-Hercegovinával, illetve a boszniai Szerb Köztársasággal összekötő első autópálya, azaz a leendő út Száván átívelő hídjának a munkálatait. A rendezvényen egyebek mellett újfent kiemelték, hogy a szerb–török viszonyok történelmien jók, ezt pedig részben a TIKA-nak (Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség) tudják be, amelyik belgrádi irodájának megalapítása óta 30 millió dollár értékben 250 szerbiai projektum kivitelezését támogatta.
Milorad Dodik szerint az autópálya a mindenkori államvezetés történelmi adóssága a térség lakosságának irányába. Hozzátette, hiszi, hogy az autópálya érdemben járul hozzá a térségben élők életszínvonalának a jobbá tételéhez és így megállíthatja vagy lassíthatja az elvándorlást.
A projektum az egész térség fejlődésének és előrehaladásának a mozgatórugója lesz – emelte ki a folytatásban Šefik Džaferović, reményét kifejezvén, hogy Bosznia-Hercegovinában is mielőbb sikerül megteremteni a munkálatok megkezdésének az alapfeltételeit.
Željko Komšić kiemelte – tekintettel az országok és a népek közötti kapcsolatok állapotára, néhány évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlennek tűnt egy ehhez hasonló, más országokban teljesen „normális”, projektumnak a megvalósítása. Ez az autópálya a térség országai jobb és békés jövőjének a szimbóluma – nyomatékosította Komšić.
Recep Tayyip Erdoğan a Száván átívelő hidat a barátság és a béke jelképének tartja. Mint hozzátette, később a nap folyamán a Novi Pazar–Tutin közút felújítása is megkezdődik, szimbolikus alapkőletétel keretében, ezt követően pedig a korábbiakban megnyitott, illetve most megnyitandó török beruházásokról ejtett szót. Összesen 12 projektumot emelt ki, ezek értékelése szerint tovább erősítik a Szerbia és a Törökország közötti kapcsolatokat.
Az autópályát ott kezdik meg kiépíteni, ahol évszázadokon át nem voltak utak, viszont annál több volt a gyűlölet – emelte ki Aleksandar Vučić, aki hiszi, hogy az utak teszik lehetővé a történelmi sérelmek feldolgozását és a jövőre való összpontosítást. Az utak előrébb viszik a térséget és olyan barátokkal ajándékozzák meg, mint amilyen Erdoğan – hangsúlyozta a szerb államfő, majd az egyéb szerbiai infrastrukturális beruházásokat taglalta és továbbiakat helyezett kilátásba.
A Belgrád–Szarajevó autópálya kivitelezése tíz hónappal ezelőtt kezdődött el, miután Zorana Mihajlović közlekedési, építésügyi és infrastrukturális miniszter, továbbá Zoran Drobnjak, a Szerbiai Utak Közvállalat megbízott igazgatója és Emrullah Turanli, a Taşyapı Construction építőipari vállalat végrehajtó bizottságának elnöklője aláírta az üzleti szerződést. A Szerbiában Belgrádból két irányba induló, körkörös kialakítású autópálya a következő útvonalakon épül ki: Bijeljina–Racsa–Kozmadamján (Kuzmin) – 19 kilométer – és Požega–Užice–Kotroman – 60 kilométer. Bosznia-Hercegovina területén a következő nagyobb településeket érinti majd az autópálya: Bijeljina–Brčko–Tuzla–Žepče–Szarajevó–Pale–Rogatica–Kotroman.
Az autópálya szerbiai szakasza kivitelezésének költségei az eddigi sajtóértesülések szerint 1,05 milliárd eurót tesznek ki – ebből a rövidebb szakasz 225 millió euróba kerül, amelynek egy részét török hitelből, a többit pedig szerbiai költségvetési eszközökből finanszírozzák –, a 60 kilométeres szakaszé pedig 830 millió euróba. A Racsa–Kozmadamján szakaszon kiépítendő, a Száván átívelő híd 1,3 kilométeres. Ezen a szakaszon a tervek szerint új határátkelőhelyet is nyitnak. Vučić korábban fontosnak tartotta elmondani, hogy az említett híd kiépítését teljes egészében Szerbia finanszírozza, ezért tartanak majd a munkálatok előreláthatóan három évig. A Racsa–Kozmadamján szakaszt két és fél év alatt tervezik befejezni.
