Szerbia támogatni szeretné a régiónak, továbbá Közép- és Kelet-Európának a mesterséges intelligencia, a robotika és a digitalizáció területén való együttműködését, hiszen ez az út vezet a gazdagabb és virágzóbb társadalom felé – emelte ki Ana Brnabić a Kína és 17 közép- és kelet-európai ország innováció témájában megtartott miniszteri csúcstalálkozójának mai, belgrádi megnyitóján.
Szerbia gazdasági fejlődésének esélye elsősorban az innovációs technológiában rejlik, hiszen az ország nincs sem földgáza, sem kőolaja, de büszkélkedhet szakértelemmel, tudással és innovációs ötletekkel – hangzott el a csúcstalálkozó megnyitóján.
Brnabić rámutatott, Szerbiának a történelem során nagy esélye volt arra, hogy az innovációk terén az élvonalba kerüljön, hiszen Nikola Tesla, Mihajlo Pupin, Milutin Milanković, Mileva Marić Einstein és sokan mások, akik erről a területről származnak, alapjában rövidítették le a távolságot a népek között, találmányaik alapelemei lettek az előttük álló negyedik ipari forradalomnak. A szerb kormányfő szerint az ország nem vesztegetheti az időt, meg kell ragadnia az esélyt, és a negyedik ipari forradalom részévé kell válnia, hogy felzárkózzon a fejlett országokhoz.
Ana Brnabić elmondta, Szerbia Kínára az innovációs technológia terén kulcsfontosságú partnerként tekint, hiszen Kína a fejlett technológia, a robotika és a programozás gócpontja. A kínai programozók könnyen alkalmazkodnak mindenféle körülményhez, és minden problémára igyekeznek megoldást találni.
Beszédét egy kínai mondással zárta, miszerint ha erős szél fúj, van, aki falakat épít, és van, aki szélmalmot. Azt kívánta a jelenlevő több mint 300 szerbiai, kínai és európai startup, intézmény, beruházási alap, egyetem, tudományos ipari park képviselőjének, hogy minél több szélmalom szülessen a miniszteri és egyben tudományos konferencián.
Wang Zhigang, Kína tudományos és technológiai minisztere kiemelte, az innovációs technológia egy olyan terület, ami serkenti és elősegíti a fejlődést. Már így is számos területen együttműködik Kína a közép- és kelet-európai országokkal, hiszen az ókontinensnek éppen ezen területéről származnak azok a tudományos kiválóságok, akik lefektették a civilizációs alapokat. A gépészetben, az űrkutatásban, a biomérnöki területen vagy a közlekedésben Kína már hosszú együttműködést ápol a 17 közép- és kelet-európai országgal, ám országa jelentős pénzösszegeket kíván befektetni, hogy az innováció területén magasabb szintű együttműködésre kerüljön sor, hiszen ez egy olyan platform, amely elősegíti a gazdaság együtt történő fejlődését.
Nenad Popović szerbiai innovációs miniszter közölte, a kétnapos csúcstalálkozó során aláírnak egy deklarációt az innovációk területén, illetve további 12 megállapodást, amely a csúcstalálkozón résztvevő európai országok és Kína között egy újabb együttműködési lehetőséget nyit meg. Mint arra a miniszter rámutatott, mindezek a fejlesztések a jobb holnapot szolgálják, hiszen a mesterséges intelligencia, a robotika és az új technológia a mezőgazdaság, az egészségügy, a kommunikáció stb. alapját képezik, aminek segítségével új értékek jönnek létre.
– A fejlődés és az innovációs jövő Kína, valamint Közép- és Kelet-Európa közös távlatait képezi, és ennek kulcsfontosságú pontja ezúttal éppen Belgrád. Az egyik szerb népi bölcsesség szerint, tarts ki az új út, de a régi barátod mellett. Ez a legpontosabb meghatározása az Egy öv, egy út, vagyis az új selyemút gazdasági kezdeményezésnek, amelyben a régi barát, Kína jelenti számunkra a támaszt – emelte ki Popović.
A megnyitó után a konferencia résztvevői megtekinthették a Belgrádi Vásáron felállított technikai fejlesztéseket, azzal, hogy kiemelt hangsúlyt kapott Nikola Tesla, Mihajlo Pupin és Milutin Milanković, de megtekinthették a gyorsvonat makettjét, illetve kezelőrendszerét, valamint bemutatkoztak a hazai feltalálók is, több kisebb-nagyobb találmányt mutattak be a konferencia résztvevőinek.