A polgárok helyzetének javítása érdekében volt szükség arra a mai találkozóra, amelyen Zoran Zaev, Észak-Macedónia kormányfője, Edi Rama albán kormányfő és Aleksandar Vučić szerb államfő egyeztettek, illetve értettek egyet a Péterváradi vár szalonjában tartott tárgyalást követően.
Mindhárom ország polgárai megérdemlik a magasabb életszínvonalat – Rama, Vučić és Zaev Péterváradon (Fotó: Ótos András)
Aleksandar Vučić arról tájékoztatta az újságírókat, hogy közös céljuk: 2021 végén már csak személyi igazolványra legyen szükség e három állam polgárainak ahhoz, hogy átléphessék az országhatárokat. Egy – mindhárom állam által aláírandó – dokumentum elfogadását tervezik, amelyről november 10-én Ohridban még tárgyalnak, s melynek lényege az alapvető szabadságjogok helyzetének előbbre vitele, a vagyon, az áru, a szolgáltatások és az emberek szabad áramlásának a garantálása a három ország között. Olyan értékek ezek, amelyek élhetőbbé teszik a mindennapokat, amelyek megkönnyítik a polgárok helyzetét, segítik boldogulásukat, emellett teljes mértékben megfelelnek az uniós elvárásoknak is – fejtegette Vučić, hozzátéve, hogy a polgárokon kívül a gazdaság számára is hasznot jelent majd ez az intézkedés. A tervek szerint a most körvonalazódott megállapodás nyomán Ohridban a konkrét intézkedések javaslatait is megfogalmazzák. Az elnök azt mondta, az újvidéki találkozót sokan forradalminak nevezik majd, elsősorban amiatt, amilyen eredményeket hozni hivatott. Szerbia számára mindenesetre valóban forradalminak számít ez a találkozó – állapította meg.
– Meglehetősen jelentős hozadéka lesz mindannak, amiről az újvidéki találkozón szó esett, mindhárom ország polgárai megérdemlik a magasabb életszínvonalat, a szebb jövőt, a munkanélküliség csökkentését – értékelte beszámolójában Vučić.
A szerb államfő hozzátette, hogy a szóban forgó országok elértek bizonyos eredményeket a reformok végrehajtása terén, de most eljött az ideje annak, hogy együtt dolgozzanak a körülmények javításán, gazdaságuk fejlesztésén.
Együttes erővel tesznek a jövőben a közös célok megvalósításáért, döntötték el.
Edi Rama: A térségnek soha nagyobb szüksége nem volt a fejlődésre, mint manapság (Fotó: Ótos András)
„EGYETÉRTÜNK, HOGY NEM ÉRTÜNK EGYET”
A „Kis-Schengennek” is nevezett kezdeményezés a legjobb pillanatban jött, s ahhoz más érdekelt nyugat-balkáni államok is szabadon csatlakozhatnak – állapította meg beszédében Edi Rama albán miniszterelnök. A régiónak soha nagyobb szüksége korábban még nem volt a fejlődésre, a kitörési lehetőségek felkutatására, ítélte meg, s hozzátette, hogy az újvidéki összejövetelt nem hirtelen és nem véletlenül hívták össze. Mint Rama elmondta, tervszerű lépésekről van szó, melyek középpontjában nem is csak a most centrumba állított három állam szerepel, hanem mind a hat nyugat-balkáni ország, ezért van az, hogy a találkozót követően kiadott nyilatkozatban is végig hat ország fejlődéséről és együttműködéséről beszélnek. Maga is úgy ítélte meg, hogy a régió szempontjából jelentős következményei lesznek ennek az újvidéki összejövetelnek. Az sem szégyen, mint mondta, ha meg merik állapítani, „egyet tudnak érteni abban, hogy nem tudnak mindenben egyetérteni”. A régió politikáját meghatározó, továbbra is megoldatlannak számító kérdés rendezési folyamata fontos, utalt ezzel Koszovóra, de hozzátette, hogy e megoldatlan kérdésnek nem szabad megakadályoznia azt, hogy a környező országok azt tegyék, ami a polgárok érdekeit szolgálja: együttműködjenek egymással, hasznos szerződéseket írjanak alá.
A találkozón elfogadták a négy alapvető szabadságjog nyugat-balkáni alkalmazását támogató nyilatkozatot, melynek pozitív hatásai megmutatkoznak a közeljövőben a politikusok megítélése szerint.
Zoran Zaev: Versenyképesebbnek számít majd a régió, így vonzóbb lesz a külföldi beruházók számára is (Fotó: Ótos András)
A FEJLŐDÉS TÉRSÉGE
Zoran Zaev észak-macedóniai kormányfő szerint a találkozó legfontosabb üzenete az, hogy a régió országai szorosabb kapcsolatot akarnak egymással kialakítani, egyszerűbb politikai viszonyok megteremtésére törekszenek, a régió most már nem lőporos hordó, hanem a béke és a fejlődés térsége. Tényleg a XXI. században vagyunk, a gazdasági felemelkedés korszakában, a stabilitás időszakában – tette hozzá Zaev. A megállapodás azt eredményezi majd szerinte, hogy egyrészt vonzóbb lesz a Balkán azoknak, akik eleve itt élnek, meggátolhatja őket abban, hogy máshova siessenek boldogulásukat keresni, másrészt erősebbnek, versenyképesebbnek számít majd a régió, így vonzóbb lesz a külföldi beruházók számára is. Zaev szerint számos lehetőséget ki tudnak ezek az országok használni, ezzel az Európai Unió is még inkább felnéz majd rájuk a közeljövőben. Véleménye szerint a Balkánnak az együttműködés szinonimájává kell válnia, ezért maga is arra szólította fel a környező országokat, hogy csatlakozzanak a „Kis-Schengen” elképzeléséhez.
„ELŐBB VUČIĆOT AKAROM HALLANI”
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy miért nem voltak már most jelen Koszovó, Montenegró és Bosznia-Hercegovina illetékesei, Vučić elmondta, nincs nézeteltérés a kereskedelmi és gazdasági együttműködés iránti szándék kapcsán a vezetők között. Függetlenül attól, hogy Észak-Macedónia és Albánia elismerte Koszovó függetlenségét, s hogy a kapcsolatokat bonyolítja a Belgrád és Pristina közötti dialógus, Szerbia továbbra is a gazdasági és kereskedelmi együttműködés mellett áll, s éppen ebből kifolyólag tartja teljesen ésszerűtlennek a szerb árura kirótt száz százalékos pristinai vámilletékeket is. Már Ramának is feltették ezt a kérdést, ő azonban ragaszkodott hozzá Újvidéken, hogy Vučić válaszoljon arra előbb. Mint Vučić hozzátette, mindenkit meghívtak az együttműködésben való részvételre, így Koszovót is. Rama elégedett volt a kérdésre kapott szerbiai felelettel.
NEM KELL MINDIG KÖZVETÍTŐ
A három vezető egyetértett abban is, hogy nem kell a nyugat-balkáni államoknak minden alkalommal az európai uniós közvetítésre hagyatkozniuk, amikor meg szeretnének oldani valamilyen problémát, közelebb akarnak kerülni egymáshoz. Mint mondták, az Unió közvetítését mindig szívesen veszik, ám a balkáni országoknak azt is meg kell tanulniuk, hogy maguktól lépjenek saját érdekükben, olyan intézkedéseket, kezdeményezéseket találjanak ki, amelynek a hasznát látják. Úgy gondolják, hogy az államok közötti határok és akadályok megszüntetése kétségkívül ebbe a megfelelő irányba vezető út. Mivel Rama nyilatkozatát előbb angolra, majd angolról szerbre fordították, az albán politikus megjegyezte: az angol nyelvre, úgy tűnik, egyelőre mégis szükség lesz még egy ideig a Balkánon…
