Ma befejeződött az Európai Parlament közvetítésével zajló hatalmi–ellenzéki párbeszéd szerdán kezdődött első köre. A következő fordulóra november közepén kerül sor. Ez a párbeszéd a folytatása a Nyílt Társadalomért Alapítvány szervezésében az augusztus elejétől szeptember végéig, a Belgrádi Egyetem Politikatudományok Karán szervezett, hatkörös dialógusnak. Az elmondások szerint a cél ugyanaz: megteremteni az igazságos, a minden politikai szereplő számára ugyanazokat a feltételeket biztosító választási környezetet. Mint az előző párbeszédet, a most megkezdettet is az ellenzék egy jelentős részének a távolmaradása jellemezte. Az egyeztetést a Chatham House szabályokkal összhangban tartották meg, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy a résztvevők a sajtónak nyilatkozhattak a tárgyaláson körbejárt témákról, a felszólalókat viszont nem idézhették. Az EP képviseletében Knut Fleckenstein volt képviselő vett részt az egyeztetéseken, de Sem Fabrizi, az EU szerbiai küldöttségvezetője is jelen volt.
Vladimir Đukanović, a Szerb Haladó Párt képviselője a sajtónak nyilatkozva sorolta az igazságos választások lebonyolításának céljával megejtendő majdani intézkedéseket: több törvénymódosítás, egyebek mellett a korrupcióellenes ügynökségről szóló jogszabály módosítása, továbbá a választói névjegyzékkel és a politikai pártok pénzelésével kapcsolatos szabályok módosítása.
A Vajdasági Magyar Szövetséget Kovács Elvira képviselte a szerbiai képviselőházban megtartott találkozón. Első nap java részt a választásokkal kapcsolatos általános kérdéseket járták körbe, azaz arra igyekeztek választ találni, miként lehetne a 2020-ban esedékes parlamenti választásokra készülve módosítani a választási szabályokat – emelte ki lapunknak nyilatkozva Kovács Elvira, mondván, hogy emellett a médiaszféráról, azon belül pedig elsősorban a közmédiáról, továbbá a REM működéséről folytattak eszmecserét.
Ma a pártok a választási kampányban való finanszírozása volt terítéken, valamint a szavazópolgárok megfelelő edukációja és a választói névjegyzék. Az esetlegesen indokolt módosítások kapcsán szakértők, elsősorban a CRTA, a CeSID és a Transzparens Szerbia képviselői is kifejtették véleményüket. Arra is fontos emlékeztetni, hogy a kormány szeptember 23-án és 26-án már meghozott bizonyos, a témához kapcsolódó záradékokat, ezekről szintén szó volt – jegyezte meg a parlamenti képviselő.
– Az ellenzék részéről szerdán a Boris Tadić vezette párt még képviseltette magát, második nap viszont már távol maradt. A Demokrata Párt bejelentette részvételét, ám képviselői végül nem jelentek meg. Zoran Živković, az Új Párt elnöke részt vett a találkozón, az Új Szerbia is képviseltette magát, egyrészről pártként, de képviselői frakciótagként is felszólaltak. A Szabad polgárok mozgalmának, valamint Aleksandar Šapić pártjának a képviselői szintén jelen voltak. Hevesebb vita nem alakult ki. Az egyeztetés befejeztével összegző záradékot fogadtunk el. Ebben kerül említésre az is, hogy a párbeszéd folytatása november közepén esedékes. Reméljük, hogy ekkor már a most egészségügyi okokból távol maradó Eduard Kukan, továbbá egyéb európai képviselők is jelen lesznek. Abban állapodtunk meg, hogy novemberben hangsúlyosabban beszélgetünk a parlamentről, illetve annak működéséről és az ügyrend módosításáról – foglalta össze a részleteket Kovács Elvira.
Válaszolva lapunk azon kérdésére, hogy milyen eredménnyel zárulhat a párbeszéd, tekintettel a hatalom és az ellenzék közötti viszonyokra, illetve az abból eredő tevékenységekre és az azok generálta feszültségekre, a VMSZ parlamenti képviselője leszögezte: „A VMSZ támogatja a párbeszédet”. A hatalmi koalíció nyitott a párbeszéd és az ellenzék észrevételei iránt, egyebek mellett ezt bizonyítja annak a kérésnek a teljesítése is, hogy a találkozót ne a házelnök hívja össze – mondta Kovács Elvira.
– Persze mindenkinek jogában állt úgy dönteni, hogy mégsem vesz részt az egyeztetésen, ám ezt sajnálatosnak tartom. A pozitív hangnem okán a párbeszéd első körét követően az a benyomásom, hogy nem lehetetlen közös nevezőre jutni. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a választásokat szabályozó törvények legtöbbje nem módosult az elmúlt tíz évben, vagy ha voltak is módosítások, azok nem voltak lényegbeliek. Ugyanakkor most mindenki számára ismeretesek a már elfogadott, kapcsolódó kormányzáradékok, ezeket a VMSZ mindenféleképpen támogatja. Néhány törvénymódosítási javaslat közvitája is már elkezdődött. Azokról, akik még a folyamat befejeztét megelőzően a választási bojkottot népszerűsítik, nem nyilatkoznék – fogalmazott Kovács Elvira.
