Cikkünkhöz fotógaléria kapcsolódik, amely itt érhető el.
Maja Gojkovićot választották meg az IPU 141. ülése elnökének (Fotó: Ótos András)
A történelem során már megtapasztalhattuk, hogy a nemzetközi jogok figyelmen kívül hagyása és be nem tartása számos gondot felvet, viszályokhoz vezet. Sajnos napjainkban is a nemzetközi jogok megsértésével kell szembesülnünk – kezdte meg Maja Gojković, a szerb parlament elnöke az Interparlamentáris Unió (IPU) mai közgyűlésének ülését. Gojkovićot választotta meg ugyanis az IPU Kormányzó Tanácsa a nemzetközi szervezet 141. ülése elnökének. Gojković rámutatott, a béke, a szabadság, a tolerancia és a párbeszéd kell hogy vezesse az országokat a nemzetközi törvények betartása felé.
A következő napokban, azaz csütörtökig mintegy 150 ország küldöttsége, vagyis megközelítőleg 2000 résztvevő számos témában, mindenekelőtt az egységes egészségügyi biztosításról, a parlamenti képviselők védelméről, a terrorizmus elleni küzdelemről, a nukleáris fegyverekről, a klímaváltozásról, a nők és a fiatalok szerepéről a törvényhozó szervekben folytat majd vitát. Az IPU parlamenti ülésének fő témája a parlamentek szerepe és mechanizmusai a nemzetközi jogok védelmében és a regionális együttműködésben. Miután a világ országgyűléseinek képviselői a Kormányzó Tanácsülésen elfogadták a szervezet pénzügyi jelentését, megválasztották 141. parlamenti ülés elnökét, Gabriela Cuevas Barron, az Interparlamentáris Unió elnöke beszámolt elnökségének elmúlt két évéről, amely során rámutatott arra, küldetésének célja, hogy erősítse a parlamentek szerepét olyan fontos kérdésekben mint a demokrácia megerősítése, a klímaváltozás és a jövő generációi számára a jobb, igazságosabb és felelősségteljesebb életkörülmények megteremtése.
Fotó: Ótos András
Gabriela Cuevas Barron szavai szerint nincs vesztegetni való idő. Ő tízéves határidőt hagyott a világ parlamenti képviselői számára, véleménye szerint számos problémával kell szembenézniük, többek között a tömeges elvándorlással, az ivóvíz és a tiszta levegő hiányával, vagy éppen az alapvető emberi jogok védelmével, amelyek nem tűrnek halasztást. Arra kérte a világ jelenlevő parlamentjeinek képviselőit, hogy revideálják az otthoni törvényeiket, hogy azok senki számára ne jelentsenek megkülönböztetést, és senkinek ne sértsék az alapvető emberi jogait.
ERŐFITOGTATÓ NUKLEÁRIS FEGYVEREK
Lakhdar Brahimi, Algéria volt külügyminisztere, diplomatája, illetve a Nelson Mandela által alapított The Elders (A Vének) nonprofit szervezet alapítótagja felszólalásában rámutatott: a Földünkön két nagy veszélyforrás létezik, mégpedig a klímaváltozás és a nukleáris fegyverek. A klímaváltozással foglalkozik a világ, a nukleáris fegyverek azonban nincsenek kellő mértékben a figyelem középpontjában, pedig a két fegyverhatalom: az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország fegyverkezési versenye miatt a világ még soha nem volt ilyen közel a nukleáris katasztrófához. Ő egy olyan megállapodás meghozatalát javasolta, amely arra kötelezné a nukleáris fegyverekkel rendelkező országokat, hogy egyik se támadhasson elsőként, illetve arra kényszerítené őket, hogy drasztikusan csökkentsék fegyvertartalékaikat.
A terrorizmus elleni fellépéssel, illetve a vegyi fegyverekkel az IPU külön bizottsági ülésen foglalkozott.
Csoportkép a Interparlamentáris Unió belgrádi résztvevőivel (Fotó: Ótos András)
A NŐK ÉS A FIATALOK
Felszólalt Susan Kihika, a Női Parlamenti Képviselők Női Fórumának elnöke, aki a nők helyzetére hívta fel a figyelmet, arra, hogy bár számos konvenció segíti a női jogok érvényesülését, mégis a női jogok sérülnek a leggyakrabban. Számos országban fejlesztésre szorul a nemi egyenjogúság kérdése. Véleménye szerint itt jut nagy szerep a parlamenti képviselőknek, akiknek alapvető feladata kell hogy legyen a nemzetközi konvenciók támogatása. Mert hiába a sok megállapodás, illetve a rájuk való hivatkozás, ha nem tartják őket tiszteletben. Arra bátorította a képviselőket, hogy azokban az országokban, amelyekben szükség van rá, ne féljenek a törvény reformjától, hiszen a nők jogainak javítása a cél.
Szóba került a fiatalok szerepe is a parlamentek életében. Mint Melvin Bouva, a Fiatal Parlamenti Képviselők Fórumának elnöke kiemelte, a világ országgyűléseiben a képviselők csupán 2 százaléka 30 éven aluli, és ha a 45 évnél fiatalabbakat vesszük figyelembe, akkor is nagyon alacsony az arányuk. Nem is csoda, hogy a fiatalok elveszítették a bizalmukat az intézményekben, hiszen a jövő kérdéseiben a korosabb generációk képviselői hozzák meg a döntéseket. Kezdeményezte, hogy minél több fiatalt vonjanak be a parlament, illetve a döntéshozók munkájába.
Az IPU 141. ülésén, amelyet tegnap nyitott meg Belgrádban, a Száva Központban Aleksandar Vučić államfő, csütörtökig igyekeznek felhívni a figyelmet a parlamentek fontosságára a világ országgyűléseinek képviselői. Az értekezleten meghozzák az úgynevezett belgrádi deklarációt is, illetve megválasztják az UNICEF balkáni nagykövetét.
