2024. november 26., kedd

Élesen Belgrád és Pristina között

Aleksandar Vučić színvallásra kérte az Európai Uniót

Felháborodást váltott ki a koszovói szerb politikum képviselőiben Albin Kurti, a rendkívüli koszovói parlamenti választásokon legtöbb szavazatot szerző Önrendelkezés elnökének azon sajtónyilatkozata, hogy a Trepča bányakomplexum északi és déli részlegének egyesülnie kellene, már csak azért is, mert ez az északi és a déli, azaz szerbek, illetve albánok lakta részekre osztott Kosovska Mitrovica egyesülését eredményezné. Kosovska Mitrovica és Trepča felosztását nem lehet egymástól elválasztani, nyomatékosította a politikus a Beta hírügynökség összeállítása szerint, majd arról beszélt, hogy Pristinának muszáj lenne beruháznia az említett bányakomplexumba. Eddig kizárólag Szerbia valósított meg beruházásokat, tette hozzá Kurti, mondván, hogy 175 millió eurónyi fejlesztés legalább 500 millió eurónyi fémexportot generálna.

Ezzel összefüggésben a politikus abbéli véleményének is hangot adott, hogy Szerbia jelenléte Észak-Koszovóban továbbra is túlságosan kifejezett. Kurti elmondása szerint az általa vezetett majdani kormány véget vet Szerbia befolyásának, méghozzá a koszovói szerbekkel való érdemi együttműködés kiépítésével.

A Szerb Lista szerbellenesnek minősítette Albin Kurti fejtegetését. A politikai csoportosulás közleményben biztosította Koszovó szerb nemzetiségű lakosságát arról, hogy minden áron meggátolja a szerbellenes, továbbá törvényellenes és veszélyes tervek megvalósítását, mivel szerinte azok újabb háborúhoz vezetnek.

Aleksandar Vučić

Aleksandar Vučić

– A Szerb Lista követeli az Európai Uniótól, az USA-tól, az UNMIK-tól és a KFOR-tól, valamint az összes releváns nemzetközi szereplőtől, hogy mielőbb ítéljék el Albin Kurti Trepča erőszakos kisajátítására, valamint Kosovska Mitrovica egyesítésére vonatkozó nyilatkozatát. Ezeknek a tervezett lépéseknek a megtétele biztosan újabb fegyveres összecsapásokat eredményezne. Ha a nemzetközi közösség most szótlanul tűri, hogy Kurti Koszovó Albániához való csatolását szorgalmazza, egy napon késő lesz bármit is tenni – fogalmaz közleményében a Szerb Lista.

Mindezzel egy időben folytatódott a találgatás azzal kapcsolatban, hogy vajon mérget helyeztek-e el a Szerbiából érkezett levélszavazatokat tartalmazó borítékok egy részébe. Aleksandar Vučić államfő levélben kérte Maja Kocijančićot, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének sajtófelelősét, hogy foglaljon állást az állítással kapcsolatban, hogy a szerbek anthrax-szal és a novicsok idegméreggel mérgezték meg a koszovói albánokat.

– Biztos vagyok benne, hogy az ügy több napos figyelemmel követése után van véleménye a történtekről. Ezért arra kérem, hogy tájékoztassa az európai közvéleményt: megmérgeztük-e, mi, szerbek az albánokat, vagy sem? Ha esetleg nem igazak az állítások, akkor követelem, hogy a vádakért felelősek nyilvánosan valljanak színt – fogalmaz a Szerbiai Rádió és Televízió szerint a levélben Vučić.

Holló a hollónak nem vájja ki a szemét – ezzel a közmondással válaszolt Ivica Dačić külügyminiszter arra az újságírói kérdésre, hogy vajon miért nem reagált a nemzetközi közösség Pristina azon állításaira, hogy a szerb szavazatokkal mérget is küldtek Koszovóba. Pristina mindig is hajlamos volt hamis vádakkal támadni Szerbia tekintélyére, mint például 1999-ben, amikor azt állította, hogy a szerb erők 100 ezer embert tartanak fogva a város sportstadionjában, az albán gyerekektől pedig erőszakkal vért vesznek, hogy azt a sérült szerb katonáknak és rendőröknek adják, érvelt Dačić, mondván, hogy Pristina kapcsán egy igazság létezik: az Albin Kurti kabinetjében található albán zászló.

A koszovói Központi Választási Bizottság (CIK) a hét elején felfüggesztette a Szerbiából érkezett levélszavazatok feldolgozását, mivel a szavazatszámlálók közül 26-an bőrelváltozásra és bőrviszketésre panaszkodtak a szavazatokat tartalmazó borítékok felnyitását követően. Az érintetteket kórházba szállították. A borítékokból állítólag különleges szag terjengett.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás