A tartományi képviselőház holnapi ülése napirendjének egyik sarkalatos pontja az idei tartományi költségvetés módosítási javaslata mellett mindenféleképpen a tartományi parlamenti képviselők megválasztásáról szóló határozat módosítása, azzal a céllal, hogy összhangba kerüljön a köztársasági parlamenti képviselők megválasztásáról és a helyhatósági választásokról szóló, nemrégiben módosított törvényekkel. Pásztor István házelnök és a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének szavai szerint összesen hét téma szerepel napirenden. A választási szabályok módosításának javaslata két beterjesztés alapján kerül napirendre. Ezek egyike a Szerb Haladó Párt, továbbá a VMSZ és a Szerbiai Szocialista Párt frakcióinak együttes beterjesztése, amelynek értelmében a választási küszöb 5 százalékról 3 százalékra csökkenne. A kisebbségi listák kihirdetésének vonatkozásában megteremtődne a lehetőség arra, hogy a Tartományi Választási Bizottság, az érdemi kisebbségi érdekérvényesítési tevékenység megállapításának céljával, kikérje a nemzeti tanácsok véleményét.
Pásztor István (Ótos András felvétele)
Mint azt a házelnök lapunknak nyilatkozva hozzátette, a módosítási javaslatban emellett megjelenik a köztársasági és a helyi önkormányzati szinten a kisebbségi listák mandátumai kiosztásának a tekintetében már foganatosított új szabály, azaz a mandátumok kiosztásánál a kisebbségi lista által begyűjtött szavazatok 35 százalékkal többet érnének. Szintén összhangban a hatalom egyéb szintjein megejtett módosításokkal, a nők részaránya a képviselőházban 30 százalékról 40 százalékra növekedne.
Branislava Jeftić képviselő szintén módosítási indítványt nyújtott be a tartományi parlamenti képviselők megválasztásáról szóló határozat tekintetében, azt javasolván, hogy egységesen 3 ezer legyen a listaállításhoz szükséges támogatói aláírások száma, függetlenül attól, hogy kisebbségi vagy pedig többségi tömörülés listájáról van szó, tette hozzá Pásztor István, mondván, hogy ezenfelül egyebek mellett a Szabadka–államhatár vasútvonal területtervezési terve szerepel napirenden, utóbbi a Szeged–Szabadka–Bácsalmás–Baja vasútvonalnak a másik ága. A zombori Pedagógiai Kar Tanácsa tagjainak a kinevezése úgyszintén napirenden szerepel.
Azon kérdésünkkel kapcsolatban, hogy miként vélekedik a támogatói aláírások száma egységesítésére tett javaslatról – a kisebbségi listák számára jelenleg 3 ezer aláírás a követelmény, míg az egyéb listák számára 6 ezer –, Pásztor István kifejtette, hogy nem támogatja az ehhez hasonló indítványokat, illetve felvetéseket.
– Egy olyan választáson, ahol nagyjából 1,5 millió polgár jogosult szavazni, nem létezik, hogy az a politikai tömörülés, amelyik magáról azt gondolja, hogy álláspontja bármilyen erővel is bír a politikai színtéren, nem tud összegyűjteni 6 ezer támogatói aláírást – közölte a házelnök.
Pásztor István: Nehéz felmérni, hogy azok, akik nem élnek választójogukkal, vajon a bojkott miatt döntöttek-e ekképpen, vagy egyébként sem szavaztak volna (Fotó: Ótos András)
Azzal kapcsolatban, hogy a hatalmi koalíció által beterjesztett módosítás elfogadása, illetve a köztársasági parlamentben már korábban elfogadott módosítások miként befolyásolhatják a bojkott mellett döntő politikai pártokat, valamint azzal kapcsolatban, hogy e tényezők nélkül legitimek lehetnek-e a választások, Pásztor István megjegyezte: az a benyomása, hogy a már megejtett módosítások részben befolyásolják a korábbi, a bojkottal kapcsolatos döntéseket, részben viszont nem.
– Azt nehéz lenne teljes bizonyossággal megállapítani, hogy ha nem változtak volna a szabályok, akkor egyesek szintén meggondolták volna-e magukat a választások bojkottálásával kapcsolatban. Hiszem, hogy a módosítások eredményeképpen több politikai tényező próbál majd mandátumhoz jutni, illetve legitimitást szerezni politikai álláspontjának. Ez mindenféleképpen jó. Az pedig, hogy a bojkottálók megkérdőjelezik a választásoknak a legitimitását, egyesekben rettenetet vált ki, míg engem nevetésre késztet, hiszen az a világ rendje, hogy aki bojkottál és veszít, az másnap azonnal megkérdőjelezi a választásoknak a legitimitását. Ez vezet ahhoz, hogy a támogatottsága a nullát súrolja, de lentről. Nincsen ebben semmi újdonság, ez mindig is így volt, és így lesz a jövőben is, ami persze nem jelenti azt, hogy a bojkott és elsősorban annak a nemzetközi színtérre való beszivárogtatása ne lenne kártékony – fogalmazott Pásztor István.
A bojkott mellett síkra szálló pártok már megkezdték kampányukat a szavazók választási bojkottra való buzdításának céljával. Azon kérdésünkre, hogy az említett kampány miként befolyásolhatja a választásokat, a tartományi házelnök kifejtette, hogy értékelése szerint mind a választásoknak a pártok részéről történő bojkottja, mind a bojkottra való buzdítás legitim politikai eszköz, nincsen ebben semmi rendkívüli. A múltbéli választások némelyike során is volt már példa hasonló fellépésre, tette hozzá Pásztor István, megjegyezvén: „Nehéz felmérni, hogy azok, akik nem élnek választójogukkal, vajon a bojkott miatt döntöttek-e ekképpen, vagy egyébként sem szavaztak volna.” Mint azt Pásztor István aláhúzta, a Vajdasági Magyar Szövetség azok közé a pártok közé tartozik, amelyek részt kívánnak venni a választásokon és mint ilyennek, egyik feladata az, hogy meggyőzze az embereket: éljenek a szavazati jogukkal. Ez a parlamentáris demokrácia alapvető szabálya, szögezte le Pásztor István.
