Április végén a köztársasági parlamenti és helyhatósági választások mellett tartományi parlamenti választásokat is tartanak, a képviselőház pénteki ülésén Újvidéken arról döntött, hogy a tartományi választási feltételeket teljesen összhangba hozza a köztársasági szinten érvényes szabályrendszerrel, amiről már korábban határozott Belgrádban a képviselőház. Ezek szerint tehát a tartományi parlamentbe való bejutáshoz is elegendő lesz a szavazatok három százalékának megszerzése, a korábbi öt százalékos küszöböt Vajdaság is csökkentette. Mindemellett a választási listákon szereplő személyek legalább negyven százalékának a kevésbé képviselt nem tagjának kell lennie az eddigi harminc százalék helyett. A kisebbségi listák esetében a szavazatokat Vajdaságban is megszorozzák 1,35-tel, ekképp kedvezve ezeknek az indulóknak és elősegítve a kisebbségi szervezetek bejutását a parlamentbe. A nemzeti tanácsoktól kérhet véleményt a Tartományi Választási Bizottság, amennyiben kételyei merülnének fel azzal kapcsolatban, hogy egy adott lista valóban egy adott nemzeti közösség listájának számít-e, vagy visszaélést próbál esetleg elkövetni a könnyebb bejutás érdekében. Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke ismertette a változásokat újságíróknak nyilatkozva, s arra is felhívta a figyelmet: minden logika szerint a pénteki az utolsó ülése a képviselőház jelenlegi összetételének a közelgő voksolás miatt.
A hatalom célszerűnek, az ellenzék gyanúsnak minősítette a pótköltségvetést (Ótos András felvétele)
Pásztor rámutatott arra, hogy az ülést megelőzően valamennyi parlamenti képviselőcsoportnak a tisztségviselőjével egyeztetett, ezen a megbeszélésen minden meghívott részt is vett, konstruktív hangnemben zajlottak le a tárgyalások, a tekintetben azonban nem született egyetértés, hogy közös javaslatként terjesszék a képviselőház elé a választási feltételek módosításait taglaló javaslatot, így végül azt a hatalmi többség pártjainak, a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai Szocialista Pártnak és a Vajdasági Magyar Szövetségnek a javaslatára tűzték napirendre. Felszólalásában Milenko Jovanov, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője a változások mellett érvelt, s a kisebbségi szervezetekre érvényes új szabályok mellett is állást foglalt, hangsúlyozta, hogy azok a nemzeti közösségek megfelelő parlamenti képviseletét szavatolják, a javaslat ugyanakkor – a nemzeti tanácsok bevonásának lehetősége miatt – garantálja az olyan visszaélések megakadályozását is, amilyenekkel korábban találkozhattunk köztársasági és tartományi szinten is.
A KÜSZÖB JÓ, A KISEBBSÉGEKRE ODA KELL FIGYELNI
Az ellenzék véleménye megoszlott a javasoltak kapcsán. Đurađ Jakšić, a Szerb Radikális Párt képviselőcsoportjának vezetője támogatásáról biztosította a parlamenti küszöb csökkentését, s arra emlékeztetett, hogy ezt még fénykorában maga az SZRP is javasolta, csak akkor nem volt meg a kellő politikai szándék a döntés meghozására. Jakšić ugyanakkor rámutatott arra, hogy a nemek arányának nem ilyennek, hanem ötven-ötven százalékosnak kellene lennie, s nemcsak a képviselőházban, hanem a kormánytisztségek esetében is. Kifogásolta továbbá, hogy a nemzeti tanácsoké az utolsó szó azzal kapcsolatban: kisebbségi listának számít-e egy induló, vagy sem. A radikálisok szerint erről a Tartományi Választási Bizottságnak kellene végleges döntést hoznia önállóan, saját meggyőződése szerint.
Immár Vajdaságban is a köztársasági választási feltételek vannak érvényben (Ótos András felvétele)
MESTERSÉGES VÉGEREDMÉNY
Csonka Áron, az Alternatíva Vajdaságért képviselője kifogásolta, hogy a kisebbségi szavazatok szorzásával kapunk majd a választások során egy mesterséges eredményt, melynek alapján a mandátumokat szétosztják, szerinte sokkal célszerűbb lenne a szavatolt parlamenti helyek intézményének bevezetése a kisebbségek esetében, mint a mostani javaslat. Kiemelte, hogy számos környező országban alkalmazzák már sikerrel ezt az eljárást, így Szerbiában, Vajdaságban sem kellene, hogy gondot jelentsen a bevezetése. Visszaélésekre adhat okot megítélése szerint az is, hogy a választási bizottságoknak a nemzeti tanácsok mondják meg, melyik lista számít kisebbséginek, mert egyes esetekben dönthetnek úgy is, hogy egy kisebbségi listára a három százalékos küszöb lesz majd érvényben, mutatott rá. Bojkottra szólított fel Borislav Novaković, a Néppárt képviselője, aki szerint az államfő és fivérének bűnszervezetévé vált az egész állam, a polgároknak ezért nincs más választásuk, mint távol maradni a szavazóurnáktól. Alkotmányossági szempontból is vitathatónak nevezte a választási szabályok megváltoztatását.
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga támogathatónak tartotta a küszöb csökkentését, Saša Šućurović képviselő szerint az hozzájárul a polgárok akaratának nagyobb mértékű érvényesüléséhez.
Damir Zobenica felszólalása (Ótos András felvétele)
ADÓSSÁG ÉS TARTALÉK
A választásokról szóló döntés elfogadását követően a ház pénzügyi és területrendezési kérdésekkel kezdett foglalkozni. Módosították az idei költségvetést, a tervekhez képest 450 millió dinárral többet irányítanak a tartalékeszközök közé, de hitelt is felvesznek 2,4 milliárd dinár értékben. Az ellenzék nem támogatta ezeket a rendelkezéseket, mert szerintük a rossz tervezésre és elhibázott pénzpolitikára utal az, ha egy kormány már két hónappal a büdzsé elfogadását követően módosít is azon, másrészt a tartalék növelésében valamennyien a választási kampány céljaira illetéktelenül felhasználható pénz szétszórását látták. A Liga arra hívta fel a figyelmet, hogy még a tavalyi költségvetés zárszámadását sem látták és fogadták el a képviselők, máris az idei büdzsét módosítja az adminisztráció, ami mérhetetlenül komolytalan hozzáállásra vall véleményük szerint. A hatalmi pártok képviselői viszont azzal érveltek, hogy fejlesztésekre és nagyberuházásokra, kiemelt projektumokra kell a pénz. Pelt Ilona, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője nyilatkozatában rámutatott arra, hogy a hitelre a Kamenica 3 klinikai komplexum megépítése és a Fruška gorai jégvédelmi központ kialakítása céljából van szükség, nagyberuházásokra fordítják tehát a 2,4 milliárd dinárt. Ami a tartalékösszeget illeti, Pelt elmondta, ezt a pénzt is kiemelt projektumok finanszírozására fordítják majd, s később határozzák meg a pontos rendeltetést. A kórházakra és a jégvédelemre is szükség van, kontrázott az ellenzék, a választások előtti hirtelen módosítások azonban nem lehetnek nem gyanúsak, állapították meg felszólalásaikban az ülésen.
A ház elfogadta a 2021–2035 közötti területrendezési tervet is, mely a kormány szerint hosszú távú tervezést, fejlesztéseket tesz lehetővé Vajdaságban.
