A pénteken megtartott tizenkettedik rendes ülésén a Magyar Nemzeti Tanács megvitatta és elfogadta tavalyi évi beszámolóját, továbbá pénzügyi beszámolóját és zárszámadását. Napirenden szerepeltek a tanács alapításában, illetve társalapításában működő intézmények idei munka- és pénzügyi tervei, továbbá tavalyi munkajelentései és zárszámadásai, de oktatási témák is megjelentek a napirenden.
Gergely Árpád felvétele
A Magyar Nemzeti Tanács tevékenységét 2019-ben is a közösség minden egyes tagja érdekeinek és igényeinek a meghallgatása határozta meg, illetve az, hogy a lehetőségekkel összhangban azok megvalósításán fáradozzon a tanács, emelte ki a tavalyi beszámoló beterjesztőjeként mgr. Hajnal Jenő elnök. Mint hozzátette, az elmúlt egy évben az egyes területek infrastrukturális és szakmai fejlesztése során az volt a cél, hogy európai viszonylatban is egyedit hozzanak létre. Száz év távlatából szinte nem volt fontosabb feladat annál, hogy a vajdasági magyarság anyanyelve mindenhol fennmaradjon és a közösséget versenyképessé tegye, hangsúlyozta Hajnal Jenő.
Az oktatás területén kiemelt prioritás maradt az új magyar bölcsődei és óvodai csoportok kialakítása, továbbá az iskolakezdő csomagok kiosztása, az Iskolabusz és a Napközis programok működtetése, valamint a felsőoktatási ösztöndíjazás és a vajdasági magyar fiatalok szülőföldjükön való érvényesülésének a segítése, hangzott el. Kultúrával kapcsolatos tevékenységét azzal a meggyőződéssel alakította az MNT, hogy a kultúra gyarapít és erősíti a nemzeti összetartozást, valamint versenyképes erőt jelképez, mutatott rá Hajnal Jenő, míg a tájékoztatás területéhez kapcsolódóan a fejlesztés és a korszerűsítés folytonosságát, továbbá a vajdasági magyar regionális és helyi médiumok egységes hálózata kialakításának a céljával megvalósított tevékenységet emelte ki, valamint hozzáfűzte, hogy tavaly, legmagasabb szinteken zajló egyeztetések keretében, arra is megkülönböztetett figyelmet fordított a tanács, hogy a készülő médiastratégia semmiben ne sértse a vajdasági magyarok szerzett jogait, továbbá igazodjon igényeihez és ezt a tevékenységet a jövőben is folytatja, tekintettel arra, hogy a stratégiának a szerb kormány által az idén januárban elfogadott változatával továbbra sem maradéktalanul elégedett az MNT, így a hiányosságok pótlását a későbbiekben kidolgozandó akciótervtől várja. A hivatalos nyelv- és íráshasználat tekintetében azt a szemléletet képviselte a tanács, hogy a jogi háttér mellett elsősorban olyan közösségekre van szükség, amelyek őrzik és használják anyanyelvüket, hangzott el a folytatásban.
A továbbiakban a Végrehajtó Bizottság tagjai közül De Negri Ibolya és ft. Paskó Csaba szólaltak fel a beszámolóra reagálva. Az oktatás témájához kapcsolódóan De Negri Ibolya kifejtette: megmaradni, talpon maradni és versenyképes generációt nevelni, ez az alapvető feladat, míg a kultúra témájában Paskó Csaba rámutatott: fontos a szerteágazó tevékenység, amely hagyományokat, továbbá vallást és írott értékeket őriz, illetve áthagyományoz, ugyanakkor a mába is igyekszik átültetni azokat.
Gergely Árpád felvétele
Dr. Zsoldos Ferenc értékelése szerint a múlt év pozitívuma az, hogy a korábban megfogalmazott programok végrehajtása folyamatos volt, illetve azok újabbakkal egészültek ki. Az oktatás és a kultúra maradtak a leghangsúlyosabb területek, míg a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén hiányosságok fedezhetők fel, tette hozzá Zsoldos Ferenc, aki nem ért egyet a megállapítással, hogy az MNT minden vajdasági magyar érdekét meghallgatja, szerinte politikai alapon megkülönböztetés jellemző. Mint hozzátette, az egyéni emberi szabadság nem csorbulhat a közösséghez való tartozás miatt, hiszen éppen a szabad emberek tehetik a legtöbbet a közösségért. Zsoldos Ferenc nemtetszésének adott hangot, amiért a beszámolóban több helyen is megjelenik a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint megkérdőjelezte az MNT tevékenysége hatékonyságát a vajdasági magyarság önbecsülése, továbbá értékrendje megerősítésének tekintetében, érvként emelte ki november 25-ét (Vajdaság napja), valamint a zöld borítású Zsolnay szökőkút lebontását. A képviselő a népességfogyásra is kitért, a diákok számát alapul véve: az Iskolabusz-programba 2015-ben 335, míg tavaly 231 gyermek kapcsolódott be, beiskolázási csomagot 2011-ben 1984, tavaly viszont 1359 elsős vett át. Zsoldos Ferenc végül a szerb nyelv oktatásának reformjával és a hiányzó stratégiai fejlesztési dokumentumokkal kapcsolatban tett fel kérdést.
Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke a VMSZ-el kapcsolatos megjegyzésre reagálva kifejtette: a VMSZ azért jelenik meg többször a jelentésben, mert az MNT több alkalommal is együttesen oldott meg problémákat a VMSZ-szel, egyebek mellett az oktatás területén. A szerb nyelv oktatása reformjának témájában Jerasz Anikó elmondta, hogy a folyamat 2014-ben kezdődött egy munkacsoport létrehozásával, azóta kidolgozásra kerültek a tantárgyakra vonatkozó szabványok és kimenetek, amelyek figyelembe veszik a különböző területeken élő magyar gyerekek nyelvtudásának eltérő szintjét, erre támaszkodva dolgozták ki az illetékesek a tanterveket és ehhez igazodnak az új tankönyvek is. Mindehhez azt is fontos hozzátenni, hogy a Hivatalos Közlönyben megjelent az új tanterv, így az általános iskolák első és második, illetve ötödik és hatodik, valamint a középiskolák első és második osztályaiban már az új tanterv, az új tanmenet és az új tankönyvek szerint dolgoznak a diákok, fejtette ki Jerasz Anikó, a gyermekszám csökkenésével kapcsolatos észrevételekre reagálva pedig megjegyezte, hogy ezért talán nem az MNT-t kellene felelősségre vonni, tekintettel arra, hogy az említett probléma nem a vajdasági magyar közösség sajátossága.
Hajnal Jenő a stratégiai dokumentumokkal kapcsolatos észrevételre reagált, emlékeztetve arra, hogy két évvel ezelőtt az MNT elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében a négy fő területen megvárja a vonatkozó központi, állami stratégiákat, nem számítva arra, hogy ez a folyamat ennyire elhúzódik. Mint hozzátette, reményei szerint hamarosan sikerül olyan dokumentumokat letenni az asztalra, amelyek alapján megkezdődhet az érdemi vita a témában.
A folytatásban az oktatáshoz, továbbá az MNT intézményeinek munkájához kapcsolódó beterjesztések mellett napirenden szerepelt a Magyar Szó Lapkiadó Kft. Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete tagjainak felmentése és új tagjainak kinevezése (Limburger József elnök, továbbá Bencsik István, Fremond Árpád, Juhász Attila, dr. Nagy Imre, Verebélyi Árpád, Erdődi Edvina, Kabók Erika és Végvári Angéla tagok), valamint a Hét Nap Lapkiadó Kft. TJGYT-tagjainak a felmentése és az új tagok kinevezése (Orosz Urbán Csilla elnök, továbbá Faragó Csilla, Kovács Elvira, Brenner János, Barát Tóth Lívia, Kartali Róbert és Lackó Lénárd tagok).
