A 2017-ben megalakult Brnabić-kormány céljainak ismertetésekor kevesen gondolták volna, hogy az ország valóban jelentős eredményeket tud majd elkönyvelni a digitalizáció területén. Ennek ellenére sikerült nagy változásokat elérni, s olyan alapokat teremteni, amelyek a „digitális jövőképet" is szavatolják, s amelyeket már senki sem törölhet el – hangzott el ma a tartományi képviselőház díszülésén, melyen bemutatták az e-parlament projektumának megvalósított eredményeit, a tartományi parlament technikailag felújított üléstermét. A digitalizációban nagy lépést jelent az új információs rendszernek az átadása – értékelte a helyszínen Ana Brnabić miniszterelnök, a fejlődésnek egy újabb jele a leendő tartományi ülések modernizációja, tette hozzá.
Az új rendszernek köszönhetően a képviselők elektronikus formában jutnak hozzá az ülésen szereplő napirendek anyagához, jelentős megtakarítást jelent tehát az újítás a papír kiiktatása révén: egy mandátum alatt 2,4 millió dinárt költött eddig el a ház papírra, nyomtatási kiadások fedezésére. A rendszer ugyanakkor lehetővé teszi a munka hatékonyabb, gyorsabb végzését, az ülés folyamatának ellenőrzését, a képviselői felszólalási szándékok figyelemmel kísérését, a meghozott döntések közzétételét, nyilvánosságra hozását, a médiával és a polgárokkal való együttműködés fejlesztését, ezáltal a ház munkájának hozzáférhetőbbé tételét is.
A képviselők az új képernyőkkel felszerelt ülésteremben hozzák meg ezután a döntéseiket (Fotó: Ótos András)
A szerb kormányfő felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy három évvel ezelőtt a legtöbben megmosolyogták, amikor olyan kijelentéseket tett, hogy Szerbia lesz a régió digitális fejlődésének a mozgatórugója, mára azonban valóban ez következett be, átalakult a hazai közigazgatás, a polgárok szolgálatába sikerült állítani az adminisztrációt, ugyanakkor hatalmas lépésekkel fejlődik a hazai IT-szektor is, melynek árukivitele elérte tavaly az 1,42 milliárd eurót, ami kétszerese a három évvel korábbi adatoknak, mutatott rá. Brnabić kiemelte: az oktatásügy fejlesztésére továbbra is nagy hangsúlyt fektet a kormány, 2017-ben sikerült minden iskolában internet-hozzáférést szavatolni, 2018-ban már gyors internetkapcsolatot alakítottak ki mindenütt, 2019-ben tízezer digitális tantermet hoztak létre, ahol az oktatás elektronikus tankönyvekkel folyik. A tervek szerint 2020 végére ezeknek a száma eléri a húszezret, 2021 végéig pedig minden oktatási intézmény digitális tankönyvre tér át és széles sávú internet-hozzáféréssel rendelkezik majd. Mindeközben bámulatos fejlődést mutatnak az elektronikus közigazgatásnak az ügyintézései is, az elmúlt két és fél évben több mint százmillió kérelmet hajtottak végre, ami annyit jelent, hogy minimum ennyi dokumentummal kevesebbet kellett a polgároknak beszerezniük, ennyi tolóablakkal kevesebb előtt kellett várakozniuk. A digitalizáció folyamata nem állhat meg, tette hozzá Brnabić, a teljes sikerhez további energiára és sok munkára lesz szükség.
A KARFELNYÚJTÁSTÓL AZ E-PARLAMENTIG
A házelnök üdvözölte az új elektronikus rendszer bevezetését, Pásztor István azt mondta: nem is olyan régen még kézfeltétellel történt a szavazás a tartományi parlamentben, aztán mintegy tíz évvel ezelőtt történt nagy lépés a fejlődés irányába, hogy most a legmodernebb eszközök segítségével folyhasson a parlamenti vita, a döntések elfogadása. Emlékeztetett, hogy magát az üléstermet is kétszer felújították úgy, hogy közben kiemelt hangsúlyt fektettek az építészeti, a kulturális érték megőrzésére. A parlament jelenlegi összetételének ideje alatt fejlesztette a ház a többnyelvűséget, és most az e-parlament bevezetése is megtörtént. Megítélése szerint mindez a parlament tekintélyének megőrzését és fejlesztését is szolgálja. A parlament választások utáni összetételének még hatékonyabb lehet a munkája, állapította meg.
Az e-parlament átadásán részt vett politikusok, egyetemi hallgatók és diplomaták (Fotó: Ótos András)
JÓ KAPCSOLATOK, SIKERES MUNKAVÉGZÉS
Igor Mirović tartományi kormányfő köszönetet mondott minden együttműködő partnernek, akik részt vettek a parlament korszerűsítésében, s azt mondta, az elmúlt évek digitalizáció terén megvalósított eredményei önmagukért beszélnek – kezdetben valóban nem volt könnyű elhinni, hogy ekkora előrelépésre lesz képes Szerbia mindössze néhány esztendő leforgása alatt. Ezekben az években kiváló volt a tartományi vezetőség együttműködése a szerb kormánnyal és a vajdasági parlamenttel is, ami szintén hozzájárult a munka gördülékenységéhez, fűzte hozzá.
FÓKUSZBAN A DEMOKRATIKUS ÉRTÉKEK
A négymillió eurós projektum kivitelezéséhez szükséges összeg felét Svájc szavatolta a parlament technológiai fejlődése érdekében, ezért minden felszólaló köszönetet mondott Philippe Gérald Guex svájci nagykövetnek. A diplomata beszédében közölte, az újítás a demokratikus intézményrendszer népszerűsítését szolgálja, a regionális és helyi szintű parlamentek jelentősége különösen nagy, hiszen az érintett régió gondjaira kell hogy megoldást találjanak. Svájcban 2016-ban vezettek be egy átfogó digitális megoldást az innovációk elősegítése, a polgárokkal és gazdasági tényezőkkel folytatott kommunikáció előbbre vitele érdekében, a Digital Switzerland projektum meglehetősen eredményesnek bizonyult, számolt be a nagykövet. A vajdasági projektum teljesítésétől is azt várja, hogy a parlament munkáját közelebb hozza majd a polgárokhoz, értékelte Guex.
A parlament a legkiemelkedőbb intézménye a demokratikus értékek képviseletének, jelentette ki Francine Pickup, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) szerbiai vezetője. Lépést kell tartania a képviselőháznak a technológiai fejlődéssel, mindezt azonban úgy kell tennie, hogy munkája minél hozzáférhetőbb legyen a nyilvánosság, a média, a polgárok számára, húzta alá.
