Vasárnap kétnapos hivatali látogatásra Berlinbe érkezik Aleksandar Vučić szerb államfő, aki ott-tartózkodása idején Angela Merkel német kancellárral is megbeszéléseket folytat. A protokoll részletei egyelőre nem ismertek, de a politikai elemzők egyetértenek abban, hogy a megbeszélés kulcsfontosságú témája a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok alakulása lesz. Ennek során, a hazai szakértők szerint, a szerb elnök kitart majd korábbi álláspontja mellett, és nem folytatódhat a párbeszéd egészen addig, amíg Pristina fel nem oldja a szerbiai és bosznia-hercegovinai árura kirótt százszázalékos vámilletékeket. A legtöbb vélemény szerint őszinte beszélgetés folyik majd az említett kérdés kapcsán, s a belgrádi álláspontok világosak lesznek. Szó esik minden bizonnyal arról is, mit vár el Pristina Belgrádtól a párbeszéd folytatása előtt, s a szerb álláspontok is elhangzanak.
Mint ismeretes, Koszovó szeretné, ha Szerbia felhagyna azzal a diplomáciai tevékenységével, melynek köszönhetően már számos állam visszavonta a koszovói függetlenség elismerését. Vučić a témával kapcsolatban el fogja mondani, hogy Szerbia ezt minden gond nélkül megteheti, amennyiben Koszovó is befejezi lobbizását a nemzetközi intézményekbe való felvétele érdekében. A Večernje novosti belgrádi napilap információi szerint a szerb államvezetőségnek és az államfőnek is éppen azért fontos ebben a pillanatban a találkozás a német tisztségviselőkkel, mert mostanra a pristinai illetékek politikáját szinte kizárólag Berlin támogatja határozottan, már az Egyesült Államok is világosan szembeszállt azzal.
A TERÜLETCSERE MÁR NEM KÉRDÉS
Németország komolyan készül a szerb elnökkel való találkozásra – ítélte meg Ivo Visković korábbi berlini szerb nagykövet. A diplomata a Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, Merkelt leginkább a belgrádi és a pristinai végleges álláspontok foglalkoztatják, melyek alapján esetleg megoldásokat lehetne felvázolni. A német kancellár ugyanakkor védeni fogja azt az álláspontot is, mely szerint nem kell semmilyen területcseréről, határmódosításról gondolkodni. Vučić másfelől meg szeretne győződni arról, hogy Németország valóban támogatja-e Albin Kurti koszovói kormányfő terveit, melyek szerint részlegesen és lépcsőzetesen szünteti meg a vámilletékeket. A diplomata szerint a szerb köztársasági elnök szeretné elnyerni Merkel támogatását a szerb állásponthoz, ahhoz, hogy Pristinának haladéktalanul fel kell oldania az igazságtalan vámokat. Mint mondta, erre utalnak a szerb elnök azon kijelentései, melyek szerint Kurti tervét már csak két európai nagyhatalom tartja elfogadhatónak. Németországra és Franciaországra gondolhatott az államfő – értékelte Visković.
BERLIN NEM WASHINGTON
A szakértő megítélése szerint nem jelenthető ki nagy bizonyossággal az, hogy Németország jelenleg Kurti politikáját támogatná, akár az illetékek megszüntetésének módja kapcsán is, sokkal inkább arról van szó, hogy Berlin visszafogottabb, körültekintőbb eljárást szeretne alkalmazni, nem akar olyan zsaroló feltételeket szabni, mint az Egyesült Államok, amely pénzügyi támogatást vont meg Pristinától az illetékek miatt. Visković éppen e körültekintő hozzáállás miatt arra sem számít, hogy Merkel sürgetné a végleges megoldást, vagy kényszeríteni próbálná annak elfogadására bármelyik felet is. Berlin tudatában van annak, hogy bizonyos esetekben nem lehet egyik napról a másikra megoldani egy politikai kérdést, ezért a diplomata nem is számít arra, hogy erre Merkel próbát tesz. Jelenleg jó és rossz rendőrt játszik a terepen az Egyesült Államok és az Európai Unió, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a felek. A szerbiai nyilvánosság viszont a befagyasztott konfliktus híve, így nehéz lesz a politikai elitnek elfogadnia bármilyen kompromisszumos megoldást, ha azt az emberek ellenzik – tette hozzá Visković.
