A rendkívüli állapot bevezetése óta először, várhatóan hétfőn ül össze a köztársasági képviselőház. Erről hivatalos értesítés még nem született, a Novosti napilap értesülései szerint azonban a parlament a kormány által elrendelt intézkedésekről folytat majd vitát, azzal, hogy nem dönt a rendkívüli állapot beszüntetéséről.
A nagy tárgyalóteremben a karzati ülőhelyekkel és a pótszékekkel együtt összesen 501 hely van, a képviselők pedig szájmaszkban, arcpajzsban és kesztyűben vehetnek majd részt az ülésen, tartva egymástól a távolságot, vagyis minden harmadik székre ülhetnek le.
Mivel a képviselők közül 25-en 65 évnél idősebbek, és lévén az ellenzék az utóbbi egy évben bojkottálta a parlamenti üléseket, nem számítanak arra, hogy minden képviselő jelen lesz az ülésen, csupán 150-en részvételét valószínűsítik. Miután az ülés megtartásához 126 személy részvételére van szükség, ez elég is lenne ahhoz, hogy akár döntést is hozzanak a napirenden szereplő kérdésekben.
Aleksandar Vučić államfő legutóbbi televíziós vendégszereplése során beszélt arról, hogy bár a járványügyi helyzettől függ, várhatóan a jövő hét elején, hétfőn vagy kedden ül össze a parlament. Ez alkalommal csupán azokat a biztonsági és adminisztratív alkalmazottakat hívják be, akiknek a munkája elengedhetetlen az ülés megtartásához.
A Szabad Európa Rádió felhívja a figyelmet arra, hogy a parlament összehívásának szükségességéről az után kezdett el a vezetőség beszélni, hogy az uniós vezetők a demokrácia megkerülésére hívta fel a figyelmet. Tanja Fajon, Európai Parlament szerbiai integrációját felügyelő bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány kapcsán meghozott intézkedéseket a parlamentnek kellene felügyelnie, nem szabad a demokráciát még ebben a nehéz időkben sem felfüggeszteni. Vladimír Bilčík, az EP szerbiai jelentéstevője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a demokrácia nem válhat a járvány áldozatává. Az EU-tagjelölt államoknak fenn kell tartaniuk a parlament alkotmányos szerepét.
A Szabad Európa Rádió arra mutat rá, hogy az alkotmány 200. és 109. cikkelye szerint a parlamentet minden előzetes bejelentés nélkül ülésezhet, és amíg ez az állapot tart, nem lehet feloszlatni. A rendkívüli állapotot a parlament hirdeti ki, de ha erre nincs mód, akkor az államfő, a parlament elnöke és a kormányfő dönt erről közösen. Ha a rendkívüli állapot bevezetéséről nem a köztársasági képviselőház hozta meg a döntést, annak meghozatalát követően 48 órán belül a parlamentnek azt meg kell erősítenie. Ha erre valamilyen oknál fogva nem kerül sor, a parlament a rendkívüli állapot kihirdetését követő első ülésének végén (24 óra elteltével) a döntés hatályát veszti.
