Járványveszély idején különösen fontos a magyar-szerb együttműködés, hiszen a kapcsolatok erősítése mindkét félnek kedvez - jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután hivatalában fogadta Siniša Mali szerb pénzügyminisztert.
Szijjártó Péter elmondta: az egymásra utaltság miatt Magyarország és Szerbia kölcsönösen érdekeltek egymás gazdaságvédelmi sikereiben. Szerbia erősödése kedvez Magyarországnak, és ez fordítva is igaz, miképp az is, hogy együttműködve eredményesebb lehet a gazdasági újrakezdés, mint egyedül - tette hozzá.
A magyar-szerb gazdasági kapcsolatokat részletezve elsőként emelte ki a nagyvállalatok tevékenységét, hiszen - mint mondta - mindkét ország visszazárkózása nagyrészt ettől függ. Történetének eddigi legnagyobb beruházását épp Szerbiában kezdte meg a Mol, az ottani legnagyobb hitelállományt pedig az OTP biztosítja.
A magyar pénzintézet ráadásul a szerbiai kihelyezések bővítésével számol - tette hozzá. Szijjártó Péter arra számít, hogy a külföldi beruházásokat ösztönző 25 milliárd forintos keret is főképp Szerbiába irányuló befektetéseket eredményez.
Szorgalmazta emellett az infrastrukturális beruházások bővítését és felgyorsítását, kiemelve a Szeged és Szabadka közötti vasúti összeköttetést és a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését. Utóbbira utalva megjegyezte, hogy a beruházásban szintén érintett Kína nyilvánvalóan erősíteni tudja a befolyását a járvány utáni világrendben. Magyarország számára különösen fontosnak nevezte az energetikai együttműködéseket, hiszen évi 6 milliárd köbméter gáz érkezhet Szerbia felől, ha elkészül a Török Áramlat összeköttetése a belföldi gázhálózattal.
A miniszter sikeresnek értékelte a vajdasági gazdaságfejlesztési programot, hiszen a 46 milliárd forint támogatás összesen csaknem kétszer akkora értékű beruházáshoz járult hozzá. A gazdasági támogatások nem értek véget, a délvidéki magyarok máskor is számíthatnak az anyaország segítségére - tette hozzá.
Szijjártó Péterrel egyetértve, a szerb pénzügyminiszter is indokoltnak tartotta a kapcsolatok erősítését a gazdasági nehézségek miatt. Siniša Mali szerint a két ország kapcsolatai még sosem voltak olyan jók, mint most, de hasonló mértékű visszaesésre sem volt példa csaknem száz éve. Szerbia sikeresnek tekinti a magyar gazdaságvédelmet, annak tapasztalataira pedig éppúgy számít, mint a magyar vállalkozók befektetéseire - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter az EU egyik legfontosabb feladatának nevezte a közösség bővítését. Magyarország - tette hozzá - elkötelezett a Nyugat-Balkán európai integrációja iránt, Szerbiát pedig a térség kulcsfontosságú államának tekinti. Felvételével gazdasági és biztonsági szempontból is nyerne a közösség, ezért nem késleltetni, sokkal inkább gyorsítani kellene a folyamatot - hangsúlyozta.
A miniszter éppen ezért "érthetetlennek és elfogadhatatlannak" tartja, hogy még mindig nem nyíltak meg a csatlakozási tárgyalások Szerbiával, noha annak technikailag már nincs akadálya.
Siniša Mali megköszönte a magyar támogatást a bővítésben, és közölte, hogy szeretnék minél gyorsabban lezárni a tárgyalásokat. Szerbia elfogadja és követi az uniós értékrendet, de a végső döntést az EU-nak kell meghoznia - jelentette ki a szerb tárcavezető.
A szerb-magyar gazdasági egyeztetés heteken belül magyar beruházók részvételével Belgrádban folytatódhat.
