Minden idők legnagyobb Kárpát-medencei vonatkozású gazdasági eseményének, a budai Várkert Bazárnak lehetett szemtanúja és résztvevője két napig (március 12-én és 13-án) szerkesztőségünknek egy kis csapata.
A szervező a Magyar Nemzeti Kereskedőház pontos, gondoskodó, körültekintő, minden mozzanatra odafigyelő munkájáról tanúskodik, hogy a 400 magyarországi és határon túli kiállító és az 1500 vállalkozó otthonosan érezte magát, baráti, üzleti körben tárgyalhatott, teremthetett értékes kapcsolatokat, toborzott partnereket, együttműködő társakat a másodízben megrendezett Kárpát-medencei Gazdasági Konferencián és Kiállításon. Ótos András fotóriporter kollégámmal, az ízlésesen berendezett standok közötti őrjárat során gyűjtöttük be a kiállítók, résztvevők, vállalkozók és érdeklődők tapasztalatait arról, hogy mit jelentett és nyújtott számukra az anyaországi, nagy volumenű rendezvény.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a tanácskozást megnyitó Eredményeink az irányjelzők című köszöntőbeszéde után szívesen állt a média rendelkezésére, hogy a Kárpát-medencének, mint gazdasági erőtérnek a fontosságáról nyilatkozzon:
– Most 2018 tavaszán vagyunk, ami nekünk, Kárpát-medencei magyaroknak fontos évforduló, hiszen 100 éves történelmi eseményekre emlékezünk, olyanokra, amelyek az akkori egységes ország szétszakításához vezettek. Ebből a távlatból kell elvégeznünk azt a számadást, magunk és az utókor felé, hogy mit sikerült megőrizni abból az örökségből, amit sok évtizeden keresztül nem tudtunk oly módon ápolni, ahogy azt szerettük vagy kellett volna. Az elmúlt nyolc évben, amióta polgári nemzeti kormánya van ennek az országnak, hatalmas előrelépést tettünk a tekintetben, hogy a magyar nemzet lelki egységét helyreállítsuk, ugyanakkor sikerült, mert az anyagi lehetőségeink erre teret engedtek, nemcsak lelki, hanem gazdasági értelemben is megteremteni egy Kárpát-medencei kitekintésű építkezést. Ennek a fémjelzője az az adat, hogy immár sok tíz milliárd forintos nagyságrendben tudunk határon túli magyar vállalkozásokkal közösen megvalósítani olyan fejlesztéseket, amelyek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a határon túli: vajdasági, kárpátaljai, erdélyi, muravidéki, drávavidéki és felvidéki magyar családok szülőföldön tudjanak boldogulni. Ne kelljen nekik külföldre, akár Magyarországra távozniuk, ha munkát szeretnének vállalni, ha tisztességes körülmények között szeretnék felnevelni a gyerekeiket.
Az eltelt nyolc esztendőről is számot kell adnunk. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt időszakban nemcsak az országot sikerült újjáépíteni, amiről a gazdasági mutatók tanúskodnak, hanem a nemzetet is, hiszen 2010-ben az új Országgyűlés azzal kezdte a munkáját, hogy megteremtette a közjogi nemzetegységesítés kereteit. Ezt követték azok a kulturális, oktatási támogatások, amelyek a jövőt biztosítják, és ez egészül ki a gazdaságfejlesztéssel, ami viszont a jövő, talán legfontosabb záloga. Ha nincsen egzisztenciális, anyagi biztonság, akkor nem várható el senkitől, hogy a szülőföldjén maradjon. Ebben hatalmas előrelépést tudtunk tenni, és megállapíthatjuk, hogy a következő négy évet megalapoztuk. A következő négy évben kell kiteljesíteni ezt a megalapozott munkát, s úgy látom, hogy a határon túli eredmények alapján erre nagyon jó esélyünk van.
A legnagyobb összmagyar gazdasági rendezvényről szólva kifejtette, hogy soha korábban több ezer magyar vállalkozó a Kárpát-medencében lefedett térségből nem jött össze egy helyen ilyen nagy horderejű rendezvényen:
– Tavaly kezdtük meg ezt a hagyományt az MNKH jóvoltából, akkor 600 embert tudtunk megszólítani, az idén 2000-en vagyunk. Ha így folytatjuk, akkor könnyen kiszámítható, hogy jövőre itt, a Várkert Bazárban sem tudunk elférni, hanem egy nagyobb csarnokot kell majd kibérelni. Mert több ezren leszünk biztosan jövőre, ha tudjuk folytatni a megkezdett munkát. A látogatottság azt bizonyítja, hogy van egy nagyon komoly igény, szerte a Kárpát-medencében, hogy ezeket a gazdasági hálózatokat, kapcsolatokat, rendszereket kiépítsük. Ezt a magyar kormány elvégezte az elmúlt években is, és mindenki megtekintheti ennek a gyümölcsét, mindenki megkérdezheti a megjelent vállalkozókat, hogy milyen fényben látják a jövőt – mondta Magyar Levente.
Elsőként a székelykevei Dani Ernő standjához vezetett az utunk, aki több mint 15 éve foglalkozik falusi turizmussal. Neki tettük fel a Magyar Levente által megfogalmazott kérdést.
– Derűlátó vagyok. Minden jel arra mutat, hogy bővíteni tudjuk a tevékenységünket, és számíthatunk arra, hogy egyre több magyarországi, határon túli, sőt Európa különböző részeiről érkező turista érdeklődik majd irántuk. Hozzánk 2003-ban érkezett az első csoport, s azóta folyamatosan fejlesztjük és bővítjük a falusi turizmusunk meséjét. Nagy szerencsének tartom, hogy eljutottunk Budapestre a Kárpát Exportra, és bemutathatjuk a legdélibb magyar települést, Székelykevét. Talán az a legnagyobb siker, hogy megismerkedhetünk, kapcsolatot teremhetünk a többi Kárpát-medencei magyar vállalkozóval, abban bízván, hogy újítani, bővíteni tudjuk majd a tevékenységünket.
Kiket szeretnének elcsábítani Székelykevére?
– A magyarországi piacon már 15-16 éve jelen vagyunk, s vendégeinknek a zöme, 70-80 százaléka, Magyarországról érkezik csoportos és egyéni látogatás formájában. Mondhatom, hogy az elmúlt két évben Felvidékről és Erdélyből is jöttek hozzánk csoportok és egyéni turisták is, ami némi fellendülést hozott. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a falu közel van a Dunához, ezért a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig elnevezésű Duna menti kerékpártúra lehetővé tette, hogy „belénk botoljanak” a kerékpározók, és egy állomásuk legyünk. Az idéntől az ő részükre külön táborhelyet létesítünk, így nyugatról is várjuk a vendégeket, s persze a régi ismerősöket, meg az újakat is, akikre itt, a Várkert Bazárban találunk rá – válaszolta Dani Ernő a székelykevei különlegességeket kínáló pult mögül.
Szintén turizmussal foglalkozik a bácsfeketehegyi Pipacs panzió vagy Pipacs villa tulajdonosa, Rind Kelemen Kornélia is. Ő a helyi két legismertebb specialitást állította ki a standján, a meggypálinkát és a meggylekvárt.
– Ez az első Kárpát-medencei kiállítás, amelyen részt veszek. Érdekes tartalmakat nyújt, és lehetővé teszi, hogy a felújított szálláshelyeinket, a Pipacs Panziót hirdessük a magyarországi és a Kárpát-medencei vendégek körében. Hozzánk eddig is sokan látogattak Magyarországról, akadtak a Kárpát-medencéből is, de nekem az a javaslatom, hogy be kellene indítani egy turisztikai kínálatot, aminek a Kárpát-medencei idegenforgalmi túrák bemutatása lenne a célja. Ha kellő együttműködést tudnánk kialakítani a Kárpát-medencei érdeklődő vállalkozókkal, akkor kiépíthetnénk a csereturizmust, irányíthatnánk innen a látogatókat arrafelé, a partnereink pedig mihozzánk. Szerintem ez nagyon jó együttműködés lehetne – mesélte szinte egy szuszra Kornélia, és hozzátette, hogy nagyon sokat köszönhetnek a Prosperitati-pályázatnak. – Sikeresen pályáztunk a Prosperitatinál a szobáink felújítására és a kapacitásunk bővítésére, ennek köszönhetően jelenleg 40 személyt tudunk elszállásolni. Ez nagy előrelépés, mert csoportokat is fogadunk, ami magába foglalja, hogy különböző rendezvényeket, családi programokat, céges csapatépítő tréningeket, kirándulásokat is szervezhetünk. Nagy élmény számunkra, hogy részt vehetünk a kiállításon, és a jövőbe vetett terveink kiteljesedését látom ebben.
Folytatjuk
