A nevem Munk, Munk Artúr címmel 2016-ban a Szabadkai Városi Múzeumban rendeztek kiállítást, amelynek a szombaton este nyíló kiállításhoz hasonlóan szintén Gazsó Hargita muzeológus volt a szerzője. A Topolya Község Múzeumában nyíló kiállítás a szabadkai tárlat továbbgondolt változata, melyhez a szerző az MTA Irodalomtudományi Intézetének ösztöndíjasaként egy nagyobb horderejű kutatást végzett a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ily módon több publikálatlan anyag, fotó, dokumentum kerül most nyilvánosságra. Az új kiállítás az Egy élet regénye címet kapta, önéletrajzi regényén, a Köszönöm addig is... címűn keresztül idézetek, életrajzi adatok segítségével ismerkedünk meg ugyanis Munk Artúr életével és munkásságával.
Több publikálatlan fotó, dokumentum kerül most nyilvánosságra (Fotó: Herceg Elizabetta)
A szombat esti szabadtéri megnyitón Prőhle Gergely, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntőbeszédében a többi között arról szólt, hogy folytatódik a két évvel ezelőtt elkezdett hagyomány: Munk tevékenységét próbálják megismertetni minél szélesebb körben.
– Különösen fontosnak tartom, hogy a kiállítás kétnyelvű, mert a Kárpát-medence határvidékein világossá kell tenni azt, hogy ezek a kincsek, amelyek a birtokukban vannak, egy közös közép-európai kultúrkincs részei, amelyek összekötnek népeket, különböző nyelvek beszélőit, tudatosítják bennük, hogy egy közös kultúrkincs birtokában vannak, s hogy ennek a közös kultúrkincsnek megőrzése közös felelősségünk is – hangsúlyozta Prőhle.
Boško Krstić író arról szólt, hogy számára ez nem egy élet, hanem inkább millió élet regénye. A Köszönöm addig is... című regény hatására feltárul előtte a múlt, és emlékszik arra a házra, amelyben fiatalságát töltötte.
Lovas Ildikó író méltatásában a Szabadkai Városi Múzeum kiállítására utalva találónak nevezte, hogy szabadkai James Bondként mutatják be a regényes életű orvos-írót, aki bejárta a világot, és részt vett a Titanic hajótörötteinek mentésében.
– Ez a ma esti kiállítás, ami címe szerint is Munk Artúr életét mutatja be, továbblépett az előző kiállítástól, holott úgy tűnhet, visszalépett. Akkor azt állította, a nevem Munk, Munk Artúr, most azt állítja, bárki élete lehet egy regény, amiből kellő odafigyeléssel, nyomozással, a családtagok segítségével kiállítás lesz, és mert regény, az emberből, akiről a kiállítás szól, hős lesz. Ez a mai kiállítás Munk Artúrról, az emberről szól – mondta Lovas Ildikó.
Magyar Attila, az Újvidéki Színház színésze részleteket adott elő Munk műveiből, s végül Gazsó Hargita megköszönte csapatának a munkát, a támogatóknak a segítséget, s külön köszönetet mondott az együttműködésért Munk Artúr unokáinak, Aleksandra Hessének és Stella Munknak.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Menyhárt Attila, a szabadkai főkonzulátus vezető konzulja, Náray Éva, a Magyar Nemzeti Tanács képviselője és fiával együtt Aleksandra Hesse.
A rendkívül érdekes, elgondolkodtató időutazásnak számító, a mai kor animációs világát felvonultató technikával, nyomdai látványvilággal, installációs technikával építkező, interaktív kiállítás augusztus 31-éig látogatható Topolyán, az egykori Kray-kastély földszinti termeiben.
A kiállítás létrejöttét a Magyar Nemzeti Tanács mellett a Sila és az Em-Commerce vállalat támogatta.
