A néptánc közösségmegtartó ereje

A zentai zsinagóga épülete népzenével, énekszóval, táncos talpak dobogásával és jókedvvel telt meg, hiszen újabb tábori élményben lehetett része az Ispiláng néptáncegyüttes gyermekeinek. A tábori munka január 10-től 12-ig tartott, melyet január 13-án, vasárnap egy táncházzal koronáztak meg. Közel 60 gyermek vett részt a tábori programokon, ami két helyszínen, párhuzamos időbeosztásban várta az érdeklődő kis néptáncosokat. Tánc tekintetében külön dolgoztak az alsó és a felső tagozatos gyermekekkel. A nagyobbak nyárádmagyarósi táncokat tanultak Baji Endrétől és Gnädig Kornéliától, a kisebbek pedig Vág-Garam közi táncokkal ismerkedtek, mely lépések elsajátítása mellett népdalokkal is színezték a táncpróbákat az oktatók.

- Mivel ez egy bejárós tábor volt, ezért azt láttuk a legpraktikusabbnak, hogy két részre szedjük a napot. A délelőtti turnus kilenctől délig volt, aztán hazamehettek kicsit, ebédeltek, pihentek, majd 15 órától folytattuk a munkát kora estig. Mivel jön majd a Hagyományaink Ünnepe, arra már szeretnénk kész koreográfiát mutatni, de azt hangsúlyoznám, hogy nem vagyunk siker, vagy eredményorientáltak. A fő cél, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, de annak külön örülünk, hogy megvan az igény a gyerekek oldaláról is, hogy legyenek új koreográfiák – mondta Gnädig Kornélia, aki Endrével közösen tartotta az oktatást és tartja év közben is.

A néptánc mellett a kézművességnek is fontos szerep jutott, hiszen a zsinanóga emeleti részében kézműves foglalkozás várta a gyerekeket, akik kedvükre választhattak, hogy milyen technikával kívánnak közelebbről megismerkedni.

- Mi a bőrművesség alapjait tanítjuk a gyerekeknek. Persze nem vagyunk szakemberek, mi sem tanultuk, de mivel a zentai Rozetta Kézműves Társaság tagjai vagyunk, pont azért tanultunk kicsit bele, hogy a gyerekeknek jobban tudjunk segíteni. Tehát olyan szintig mélyültünk bele a bőrözés fortélyaiba, hogy kisebb munkákat szépen meg tudjunk csinálni, át tudjuk adni a gyerekeknek, melyekhez egyszerűbb szerszámok használata is elég. Amihez pedig komolyabb eszköz kellene, azt már korábban előkészítjük, hogy ne legyen vele feladat. Ezeket raktáron tartjuk és amikor éppen szükség van rá, előszedjük – mondta Szarvák Anikó, aki megmutatta, hogy az idei táborban milyen szép kulcstartókat készítettek a gyerekekkel. - Időbeosztást tekintve, a nagyok délelőtt kézműveskedtek, amíg a kicsik táncoltak, délután pedig cseréltek és a kicsik jöttek hozzánk alkotni. De ezen belül nem volt felosztás, ugyanis a bőrözés mellett csuhézni is lehetett. Aki azt szerette volna kipróbálni, az csuhézott, aki pedig bőrözni, az azt csinálta. Ha elkészültek egy-egy munkadarabbal, akkor lehet cserélni, de ha pl. a kézműves időben valaki végig bőrözni akart, az is teljesen rendben volt. Ezt a szabadságot megadtuk nekik, hogy ők válasszanak kedvükre. Mivel hárman segítettük ezeket a folyamatokat, ezért ez nagyon szépen működött. Szabó Magda végig csuhézott, Pető Piroska hol csuhézott, hol bőrözött, én pedig a bőrözésnél voltam fix foglalkozásvezető – mondta Szarvák Anikó, aki a kész alkotások mellett a hangulattal is nagyon elégedett volt.

Ez a fajta elégedettség nem csak az oktatókon és a kézműves foglalkozás vezetőin érződött, hanem a gyerekeken is, akik élményekben gazdagon térhettek haza.

- Nagyon tetszett a tábor. Délelőtt kézműveskedtem, délután pedig táncoltam. Befejeztem a katicás kulcstartómat is, meg a csuhé virágomat és még kis dísz faliszőnyeget is készítettem. Bár a tánc része közelebb áll hozzám, azt szeretem jobban, de a kézműveskedést is nagyon élveztem a héten. Tánc terén nyárádmentit kezdtünk el, teljesen az alapoktól, szóval még elég új, de nagyon tetszik. Én 9 éve táncolok, szóval már jó régóta és nagyon szeretem. Jó a közösség, sok barátom van itt, szóval több dolog miatt is közel áll hozzám – mondta Csábi Krisztina, 12 éves tanuló, aki a November 11. Általános Iskola 6. osztályos diákja.

- Már nyáron is voltam táncos és kézműves táborban, ami nagyon tetszett. Szeretek népi dolgokat csinálni és az ilyen táborokban erre van lehetőség. A mostani tábor is nagyon jó volt, tetszett a tánc is, amit tanultunk és a kézműves része is. Hozzám talán a kézművesség kicsit közelebb áll, az több ideig leköt. Csináltam pl. csuhéból angyalkát, babát, szőnyeget – mondta Szloboda Anna, 5. osztályos tanuló, szintén a November 11. Általános Iskolából.

A sikeres hét hangulatához sokat hozzátett Juhász Gyula, Szabó Ottó és Polyák Dániel, akik a vasárnap esti táncházban húzták a talpalávalót a gyerekeknek.