Nemrég került sor az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének 24. Pedagógusbáljára, amelynek hetedszer adott otthont a szabadkai Majsai Úti Általános Iskola. Ahogyan azt De Negri Ibolyától, az ÉMPE elnökétől megtudhattuk, egyik legkedvesebb rendezvényük a Pedagógusbál, mert fontosnak tartják, hogy a tanárok ne csak futtában találkozzanak a tennivalóktól terhes, rohanó mindennapokban, hanem kötetlenül is barátkozzanak, beszélgessenek. A Pedagógusbál erre kiváló alkalmat ad.
A vendégek csodálattal nézték a táncoló fiatalokat, sokan felvételt is készítettek (Fotó: Gergely Árpád)
Mindenki tapssal ünnepelte az elsőbálozókat (Fotó: Gergely Árpád)
A nyitótáncra hónapokig készültek az érettségizők (Fotó: Gergely Árpád)
Az elsőbálozók az est vendégeivel is táncoltak (Fotó: Gergely Árpád)
A farsangi időszakot hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A Pedagógusbálon is fontos szerep jut a társalgásnak, a táncolásnak. Az idei mulatságnak megközelítőleg 300 vendége volt. A múltbéli előkelő bálok gyakran jótékony célokat is szolgáltak. A Pedagógusbál is ilyen, a meghívottak tombolán vettek részt, a bevételt pedig a diákok versenyekre való utaztatására fordítja az egyesület. A megnyitón kiosztották a hűségdíjakat is, amelyek a rendszeres vendégeket illetik meg.
Az ÉMPE az elsőbálozást is visszahozta a köztudatba. A Pedagógusbál immár tizedszer az elsőbálozók nyitótáncával kezdődött, felidézve az egykori hagyományt. Első alkalommal még egy 24 főből álló érettségiző osztály táncolt, a fellépők száma ezek után évről évre emelkedett, a tíz év alatt pedig 650 végzős diák vett részt a nyitótáncon. Idén 76 érettségiző táncolt, Magyarkanizsáról is érkeztek résztvevők, a jubileumra való tekintettel pedig felléptek azok is, akik tíz évvel ezelőtt voltak elsőbálozók.
A farsang kötődik a bálokhoz, a múltban ez a párválasztás és az esküvők időszaka is volt. Ezt követi ugyanis a húsvéti böjt, és ilyenkor már egyáltalán nem illik, nem ajánlott, sőt szigorúan nézve tilos is bármiféle dínomdánom, vigasság. A régi időkben az első bálozás a felnőtté válást, a nagykorúságot, a társasági életbe való belépést jelentette. A lányok erre már hosszan készültek, illemtanórákat vettek, megtanulták, hogyan kell viselkedni a bálokon, és tánclépéseket is elsajátítottak. Emellett külön figyelmet fordítottak a ruházatra és a hajviseletre is. Ez mostanra sem változott túl sokat. A Pedagógusbálon fellépő elsőbálozók előkészülete is – ha nem évekkel, de – hónapokkal korábban elkezdődött. Ők is szorgalmasan tanulták a keringő tánclépéseit, hogy a bálon már ne botladozzanak, ne azt figyeljék, hova kell lépni, hanem élvezzék a nagy eseményt. Ha nem is jártak külön illemtantanárhoz, de például azoktól is, akik már némileg jártasak a bálok világában, megtudhatták, hogyan kell helyesen viselkedni egy ilyen rendezvényen. Nem mindenki volt ugyanis teljesen kezdő. Egyesek kifejezetten szeretnek táncolni, szívesen vesznek részt különböző bálokon, és már alkalmuk nyílt megcsillogtatni a tánctudásukat.
Feljegyzésekben olvashatjuk, hogy az elsőbálozó lányok korábban egyszerűbb szabású, kevésbé díszített fehér ruhát viseltek, csupán némi ékszerrel, kiegészítővel, manapság erre azt mondanánk, hogy „a kevesebb néha több” elvet követve. Ez a szokás is megmaradt, az elsőbálozó lányok a Pedagógusbálon is gyönyörű fehér ruhákban táncoltak, a fiúk pedig jól festettek elegáns öltönyükben. A vendégeket elkápráztatta az elsőbálozók tánca, és az érettségizőknek is meghatározó élményt jelentett a fellépés.
A bál kellemes hangulatban, finom vacsorával és jó zenével telt, utóbbiról a Joker zenekar gondoskodott. Az est műsorvezetője Mess Attila volt, és felléptek az újvidéki színiakadémia végzősei is.
De Negri Ibolya, az ÉMPE elnöke, átadta a Pedagógusbál hűségdíjait (Fotó: Gergely Árpád)
A fellépés után jöhetett a lazítás és a fotózás (Fotó: Gergely Árpád)
Az elsőbálozók felvonulása (Fotó: Gergely Árpád)
