Isten hozott a Malomfesztiválra!
Drámatábor: ötletes színpad szalmabálákból
Színes hozzávalóktól lesz csinos a fesztivál
Hahó, fesztiválozók!
Inspirálóan szép táj, csendes környezet, nyugalom, vagy épp fergeteges buli és egy öreg malom, amely ha beszélni tudna, bizonyára be nem állna a szája. Sokat mesélne a múltról, de elmondaná azt is, hogy nem érzi magát magányosnak. Mint a szervezők is hangsúlyozzák: ez az oromi öröm, avagy a Malomfesztivál. Harmadszor került sor a rendezvényre, amelynek zenei programja 18-ától 20-ig tartott, az ezt megelőző napokban viszont alkotótáborok várták az érdeklődőket. A Malomfesztivál ugyanis szólhat csak a felhőtlen szórakozásról, a teljes kikapcsolódásról, de nem feltétlenül. Azok is megtalálják a helyüket, akik szeretnének valamit megtanulni, szélesíteni az ismeretüket egy-egy témakör kapcsán. Tavaly fotótábor indult, az idén kiszélesítették a kínálatot, így portréfotózást lehetett tanulni Klotz Miklós fotóművésztől, a filmezés rejtelmeibe K. Kovács Ákos operatőr vezette be a hetedik művészet szerelmeseit, Mészáros Gábor színművész pedig az egyáltalán nem mellékes kellékekre hívta fel a drámatábor résztvevőinek a figyelmét. Emellett a gyermekek zenei táborban vehettek részt, sőt a nőiség is témája volt egy műhelymunkának. Mindez pedig csak egy töredéke volt annak a tartalomnak, amit idén is kínált a Malomfesztivál, hiszen kirakodóvásár, koncertek, kiállítások, könyvbemutatók, műhelymunkák, finom ételek, szomjoltók és még sok minden más várta a közönséget, egyebek közt az alkotótáborok résztvevői is bemutatták, mivel foglalkoztak a tábor négy napja alatt. Ami viszont a világhálóval átszőtt jelenünkben nagyon fontos: a fesztivál kiváló alkalmat adott az ismerkedésre, beszélgetésekre, barátkozásra, méghozzá élőben!
Tekintettel az izgalmas és érdekfeszítő kínálatra, nem is tudtuk kivárni, hogy a Malomfesztivál a zenei élményekre vágyók számára is megnyissa kapuját, így Orom felé vettük az irányt. Belépve a fesztivál területére, úgymond, szemtanúi lehettünk a rendezvény születésének, amikor még épp csak kezdett kirajzolódni, hogyan fest majd az egész, a szorgos kezek hogyan építik a sátrakat és csinosítják a helyszínt.
Az alkotótáborok munkájába is belestünk. A résztvevőket a malom körül vagy épp a malomban találtuk meg, de főleg kint a természetben, a fák hűs lombja alatt szalmabálákon ülve, amint épp lázasan jegyzetelnek. Aki nem tudná, a szalmabálákat sok mindenre lehet használni, például kiváló és kényelmes ülőalkalmatosság. Erről is meggyőződhettünk ottjártunkkor.
Mészáros Gábor elmondta, hogy a drámatábor résztvevőitől először szabadon választott szöveget kért és egy tárgyat, amely megjelenik a szövegben. Ezek után a tárgyak köré szőtt gondolatokból etűdöket, rövid jeleneteket hoztak létre, produkciójukat pedig a művészetnek áldozták. A színművész kitért arra is, hogy a résztvevők bátran közelítettek egymáshoz, barátságok alakultak ki, mindenki nyitott volt, bárki bárkihez odamehetett beszélgetni, így a fesztivál egy nagyon kellemes, családias hangulatban zajlott.
K. Kovács Ákos célja az volt, hogy átfogó képet adjon a filmgyártásról, de megpróbálták a lehetetlent is, hogy négy nap alatt filmet forgassanak. Végül az az ötlet győzött, hogy bemutatják a Malomfesztivál készülését, de izgalmas és humoros módon. Az operatőr művész mester arról is szólt, hogy felszabadító érzés számára kimozdulni a városból, és szemügyre venni a csodálatos tájat: – Ennek a helynek van valamilyen varázsa, a malommal középen, a színes, lobogó vászondarabokkal és a különböző színekben pompázó sátrakkal – mondta Ákos, és ezzel mi is egyetértettünk.
